SSD-t és a HDD-t ,hogy hívjuk? Mi az össze foglaló nevük?

#2: A floppy és az optikai tárak is háttértárak. ;)

Igazából ezek majdnem, hogy szinonímaként alkalmazhatók, bár a szövegkörnyezettől is függ, hogy melyik a helytállóbb.

Háttértár: minden olyan adattároló eszköz, amely hosszú távú, a számítógép kikapcsolását (áramtalanítását) követően is képes az adatokat megőrizni. Lényeges eltérés a memóriával szemben, hogy míg utóbbi a processzor számára közvetlenül elérhető, addig a háttértár elérése két lépcsőben történik: először a kívánt tartalmat az elsődleges tárba (memória, RAM) kell tölteni, és csak onnan lehet azt ténylegesen elérni.

A mai háttértárak tárolási elvük szerint 3 csoportba sorolhatók: mágneses, optikai, illetve félvezető. Mágneses például a merevlemez és a floppy, optikai a CD, DVD, Blu-ray, félvezető pedig a pendrive, memóriakártya (SD, microSD, CF), valamint a szilárdtest-meghajtó (SSD).

A meghajtó egy hardvereszköz, aminek segítségével a háttértárat használni tudjuk. (Ami "meghajtja" azt. Ez nyilván átvitt értelemben értendő, bár amikor még nagy és zajos motorral mozgatták a háttértárakat, és azoknak az író/olvasó egységét, akkor a "meghajtó" szó fizikai értelemben is helytálló volt.)

Tágabb értelemben véve a "meghajtó" használható az operációs rendszer által kezelt, azonosítóval ellátott háttértár-egységekre is. Például: C meghajtó, D meghajtó (akkor is, ha mondjuk fizikailag mindkettő egyazon merevlemezben van).

Cserélhető adathordozóknál magát az adathordozót nem szokás meghajtónak nevezni. Szigorú értelemben véve ilyenkor a meghajtó az adathordozó írására és olvasására alkalmas eszköz (DVD meghajtó, floppy meghajtó), maga a Cd-, DVD-, vagy floppy-lemez "csak" az adathordozó. Tágabb értelemben véve pedig továbbra is az azonosítóval ellátott tárolóeszközt nevezzük meghajtónak. Ha például beteszel egy DVD-t, és annak tartalmát kilistázhatod, akkor mondhatod, hogy az a G meghajtó (ha éppen a G betűjel van hozzárendelve).

A "meghajtó" szót inkább számítógép-építéssel kapcsolatos szövegkörnyezetben használjuk (mondjuk egy szervizben jóval többször fogod a "meghajtó" szót hallani, mint a "háttértár"at), illetve az operációs rendszerrel összefüggésben szokás még ezt a szót használni. (Merevlemez-meghajtó, DVD-meghajtó, stb.)

A "háttértár" szót inkább hardveres, és elméletibb szövegkörnyezetben használjuk. Ha például a számítógép felépíétésről kell vizsgán beszélned, akkor háttértárakról beszélünk, és nem meghajtókról.

Lemezmeghajtónak pedig a lemezzel működő meghajtókat hívhatjuk (jellemzően olyan környezetben, ahol a "meghajtó" szó kívánatosabb, mint a "háttértár"): floppy-meghajtó, DVD-meghajtó, merevlemez-meghajtó, stb.