Hogyan lehet megoldani excelben, hogy ha egy cellában lévő függvény eredménye nem nulla, akkor 1-es számot írjon a cellába, ha nulla akkor semmit, vagy ha ez nem megy, akkor egy kötőjelet?

Szia!

Ami először eszembe jut, az a HA függvény. Írsz egy ha függvényt, aminek a feltétele, amit vizsgál a HA, az eredeti függvény, és az igaz és hamis ágba beírod a megfelelő kimenetelt. Mivel három lehetőség van, azért az egyik kimenetel egy másik HA függvény lesz. Ezt külön is megcsinálhatod egymagában (HA eredeti függvény = 0 akkor "", egyébként "-") és ezt írod be a másik HA függvénybe (HA eredeti feltétel <> 0 akkor 1, egyébként HA eredeti függvény = 0 akkor "", egyébként "-"). Lehet, hogy logikailag rosszul raktam most össze hirtelen, de érted, hogy mire gondolok.

Feltételes formázásban gondolkodtam még, de ott úgy tudom, hogy csak formázni lehet az adott cellát tartalma alapján, nem pedig módosítani, hogy mi jelenjen meg benne.

Pl. beírod A1 mezőbe: =HA(A2>0;"1"). Ha A2-be írsz mondjuk egy egyest, akkor A1-be beírja, hogy 1

Üres cella pedig: a két idézőjel közé ne írj semmit.

Ezzel el tudsz indulni szerintem

Nem állíthatom, hogy értem, hogy mit szeretnél.

Milyen tartomány lehet még (a kötőjelhez), azon kívül, hogy a képlet eredménye 0, vagy bármi más, azaz nem 0? Vagy 0, vagy nem 0, mi a harmadik lehetőség? Mit jelent az, hogy ha ez nem megy?

Azt sem értem, mi az, hogy a szám jelenjen meg, de a képlet maradjon a cellában?

Ez mindig így van: megjelenik a képlet eredménye (akár szám, akár bármi más), de a képlet marad a cellában.

Erre példa:

• A1 cellába beírok vérnyomás értéket.

• B1 cellában, képlettel a következőket jelenítem meg:

- ha <90 Hgmm, akkor azt, hogy túl alacsony;

- ha 90 Hgmm és 129 Hgmm tartományban van, akkor azt, hogy jó;

- ha 130 Hgmm és 139 Hgmm tartományban van, akkor azt, hogy átmeneti: nem jó, de nem is rossz;

- ha >139 Hgmm, akkor azt, hogy magas.

• C1 cellában (hogy szám legyen a képlet eredménye), számmal jellemzem ezeket:

- túl alacsony = 1;

- jó = 2;

- átmeneti = 3;

- magas = 4.

Hogy minden tartományt bemutathassak, a következő sorokba is „lehúztam” a képleteket, egészen a 12. sorig.

A1 – A4 cellákba írtam értékeket, a soraikban megjelentek az elvárt képlet-eredmények: [link]

Bár B1-B12 cellák és C1-C12 cellák mindegyikében van képlet, azok nem látszanak. Csak a képletek eredményei látszanak.

Ha B1 cellába kattintok, akkor a szerkesztőlécen látszik, hogy a képlet benne van, de a cellában képlet eredménye látható; ha kinyomtatom, az eredmény látszik, a képlet nem: [link]

A C1 cellában is a képlet eredménye látszik, az 1-es szám, ez jelenne meg nyomtatásban is, bár a cellában ott van a képlet, a szerkesztőlécen látható: [link]

A C12-es cellában is ott van a képlet, de a cella üresnek látszik: [link]

Kis módosítással, ha az A cella üres, akkor nem lesz a sorában levő B és C cella üres, hanem kötőjel jelenik meg. Például, a C1 cella képlete: [link] Természetesen, ugyanez a képlet van – a saját sora A cellájával – minden sorban, ezért jelent meg kötőjel azokban a sorokban, amelyekben az A cella üres.

A „ha ez nem megy” azt jelenti, hogy hiba van, akkor az is megoldható.

Például, a HOL.VAN függvény #HIÁNYZIK hibaüzenetet jelenít meg, ha olyan értéket keresünk, ami nincs a megadott cellatartományban.

A1 - A10 cellákba a – j betűket írtam.

B1 cellába tetszés szerinti betűket írhatok.

Ha a B1 cellába írt betű A1 – A5 cellában van, akkor C1 cellában 1 jelenjen meg, ha a többi cella valamelyikében van, akkor C1 cella üres maradjon, ha az A cellák egyikében sincs, akkor kötőjel jelenjen meg.

Egy képen a három tartomány eredménye: [link] Természetesen, a C1 cella képlete csak a szerkesztőlécen látszik, a cella látható, nyomtatható tartalma a képlet eredménye: 1, vagy üres, vagy kötőjel.