Mire jó az, ha a tesóm a gépeken kézzel állítja be az IP címeket?

Router DHCP szervere túl sok ram-ot eszik és lefoglalja a router prociját is. Azaz rossz a szoftvere. TP linkre ez nem jellemző, ez inkább hüvelyekre jellemző. Vagy ha openVRT-t használ és mást is futtat rajta, akkor bizony a DHCP kiiktatásával lehet gyorsítani a routeren.

A 0 és 0 1 nem számít önmagában. Milyen maszkot használtok?

Lehet másik althálóra oszt ki, amihez más szabályok tartoznak. De ez is config kérdése.

255-ig mennek a számok azt hogy:

192.168.1.666 ilyet nem lehet adni vagy azt, hogy adod neki?

elvileg csak (ha router 192.168.1.1) akkor 192.168.1.2-től 192.168.1.255-ig lehet megadni ipcímet telefonoknak,gépeknek

Most nem mennék bele mélyen az IP-címek rejtelmeibe, csak vázlatosan:

- A "belső" címek mindig 192.168-cal kezdődnek. (Oké, kezdődhet 10-zel, meg 172-vel is, de ez ritkább. Maradjunk annyiban, hogy ami nem közvetlenül csatlakozik a netre, az 192.168-cal kezdődik.)

Aztán van egy olyan, hogy alhálózati maszk (vagy rövidebben hálózati maszk). Ez 4 számjegyből áll, és amelyik számjegye 0, az IP-cím azon száma változhat. Tehát: ha 255.255.255.0 a maszk, akkor a hálózaton az első 3 számjegy fix, és csak az utolsó változhat. Az első 2 számjegy mindig 192.168, a harmadik pedig az adott hálózatra jellemző. TP-Link eszközöknél ez '1' szokott lenni, de ez egyébként beállítható. Ezt a router LAN IP-jénél tudod beállítani. Ha pl. 192.168.15.1-re állítod, akkor minden gép 192.168.15. kezdetű címet kell, hogy kapjon, máskülönben nem tud a routeren átjutni a jel.

Meg kéne nézni a router beállításainál, hogy mi az IP-címe. Mármint LAN részről. Gyanítom, hogy 192.168.1.1.

Namost: a routernek van egy úgynevezett DHCP-szolgáltatása: ez osztja ki a klienseknek a címeket. Ha ez rosszul van beállítva, akkor működésképtelenné válhat a hálózat. Pontosabban a hálózatnak azon része, amelyiknek ő osztja ki az IP-t. A DHCP beállításokat a hálózatnak megfelelően kell beállítani. Tehát ha 192.168.1.1 a router IP-je, akkor a DHCP szerver is a 192.168.1.valamennyi címtől kell, hogy címeket osszon. Illetve a maszknak 255.255.255.0-t kell álíltani, átjárónak (gateway) pedig a router saját IP-jét. (192.168.1.1 jelen példában.) DNS-szervernek meg szintén magát a router címét szokás megadni, vagy a 8.8.8.8-at.

Gyanítom, hogy a DCHP-szerver van rosszul beállítva, és tévesen '0'-s címeket ad, és ezrét van az, hogy ha manuálisan beállítod '1'-esre, akkor jól működik. Hogy a rossz beállítás ellenére miért működik valamelyest, az már jobb kérdés... elvileg ilyenkor egyáltalán nem szokott működni.

"mondta hogy akárki jön akkor a 192.168.1.666 az mindig szabad, egyik gépnek sincs kiosztva az a cím, azt bárkinek beírhatom."

Szerintem meg gyorsan tagadja le, hogy valaha is tanult informatikát, mert ennél nagyobb butaságot kevesen mondtak a szakmában. Gondolom, egyikőtök sem próbálta még ezt a "varázslatos" címet. ;-) Az IP-címek ugyanis 0 és 255 közötti számokból állnak. Nem lehet nagyobb, mert binárisan tárolódik, és 255-nél nagyobb számot nem tudsz ábrázolni 8 biten.

Apró megjegyzés:

A TP-Link routerek 192.168.x.100 -tól 192.168.x.255 -ig osztanak alapból IP -t. A router előtt van a modem (hol máshol lehetne?), aminek általában 192.168.0.1 az alap IP címe, így utána a router már 192.168.1.1 -et 'vesz föl' alapból. Nos ha a modem egyben router is, előfordulhat az, hogy x.x.1.2 -töl x.x.2.255 -ig oszthat ki ip címeket (ha úgy van beállítva). Ilyenkor a routerben ha az alap dhcp szerverként a modem ip -je van megadva, előfordulhat (elméletileg), hogy a modem ki tud osztani ip címeket a router tartományában is, viszont a kettős dhcp miatt ilyenkor ütközés lép fel, ami miatt lassú a net ilyenkor. Vagy csak egyszerűen a modemben van sebességlimit beállítva, ami alól a router kivétel, így ha a router tartományában van egy eszköz, akkor arra nem hat a korlátozás.