Melyik hálózati eszköz kapja az ip címet?

A router kapja a modemtől, a PC-k pedig a routertől. Mindenkinek egyedi címe van (sőt a routernek 2 is).

A gépek egyedi címe 192.168.x.y lesz. A router egyik címe 192.168.x.1 általában. Ezen kívül van még egy WAN címe is.

Ha szervert indítasz, akkor be kell állítani a port forwardingot, ami annyit tesz, hogy megmondod a routernek, hogy ha valaki az ő WAN címén az adott portra küld adatot, akkor az ő a belső hálózat melyik gép melyik portjára küldje.

Tehát példaképp, ha router 192.168.0.1, a gépek 192.168.0.2 és 192.168.0.3. A két gépen elindulnak a szerverek és elkezdenek hallgatózni a 9000-es porton és várják, hogy jöjjön adat.

A routernak valaki küld a 9000-es portra valamit, akkor azt eldobja, nem tud vele mit kezdeni. Ha beállítod a forwardingot, hogy pl a router 9000-es portján jövő adatot a 192.168.0.2 9000-es portjára küldje, amit a router 9001-es portjára küldenek azt pedig a 192.168.0.3 9000-as portjára.

Amikor valaki csatlakozik, akkor tudja a portot h 9000 v. 9001 és a router már a megfelelő szerverhez is irányította az illetőt.

Azok az alkalmazások másként működnek. Azok a progik úgy állítják be a gépet, hogy a modem után ne közvetlenül a weboldalhoz csatlakozzanak (gyakorikerdesek.hu) hanem egy úgynevezett proxy szerverre és csak onnan tovább a weblapra. Ilyenkor a weblap üzemeltetője nem látja a modem által a routernek osztott címet csak a proxy címét. Ennek két hátránya van:

1.) a proxy szerver miatt lassul a netkapcsolat. (ahelyett, hogy a csomagok Kukutyinból felmennének Pestre, majd onnan a gyk szerverére és vissza, Kukutyinból felmennek Pestre, onnan a Izlandra v. az USÁba v. épp ahol a proxy van, majd vissza Pest és úgy a a gyk szervere)

2.) A proxy szerveren keresztülfolyó kódolatlan tartalmat a proxyszerver üzemeltetői olvashatják, felhasználhatják