Mit lehet tenni, azzal aki netfüggő lett?

Kínában már kezelik ezt a betegséget.

Keress rá a módszereikre (a neten, persze).

hát én amikor lelépek nyaralni vagy vidékre akkor nem férek hozzá a géphez,igy nem is látom és nem is kell annyira,de ha itthon vagyok nem birom nagyon kiállni h ne kapcsoljam be :) menj el külföldre a gépet meg add neki a szomszédnak:)

jobb mint a cigi vagy mint a drog de amugy a gépbúől is sugarak jönnek ki amik nem tesznek jót a szemnek és az agynak sem

szia, én erről a témáról írtam szakdolit 7-8 évvel ezelőtt. ez egy komoly probléma, amellyel érdemes segítséget kérned. szerintem nagyon jó jel, hogy te magad is érzed a problémát - ez a gyógyuláshoz vezető első lépcsőfok. segítséget lehet kérni pszichológustól, pszichiátertől egyaránt.

bekopizom neked a szakdolim összefoglalását, ebben látni fogod, mik a jelei a netaddikciónak:

Szakdolgozatomat, amely a túlzott mértékű internethasználat jelenségével foglalkozik, négy nagyobb egységből állítottam össze.

Az ún. internetfüggőséggel a kilencvenes évek közepétől foglalkozik a pszichológiatudomány. Az első fejezetben az eddig legmeghatározóbb fogalom-meghatározási kísérleteket gyűjtöttem össze, valamint olvashatunk azokról az egyéni életben megfigyelhető pszichés, szomatikus és szociális változásokról, amelyek a túlzott mértékű internethasználat következtében lépnek fel, illetve magát a nethasználatot kísérik.

A szakdolgozatom mellékletében olvasható interjúban jól nyomon követhetők a kutatók által eddig meghatározott kritériumok, azaz a felhasználás következtében leépülő, megszakadó interperszonális kapcsolatok, izoláció, megnövekedett szorongás, depresszió, bűntudat, egészségromlás, amely a megváltozott alvási és étkezési szokásokkal hozható elsősorban kapcsolatba. A szociális kapcsolatok negligálása következményeként gyakori az iskolai, munkahelyi teljesítmény leromlása, munkahely elveszítése; a kiemelkedő telefonszámla anyagi nehézséget okoz. Emellett az egyéb addikciós formákhoz hasonlóam megfigyelhető a tolerancia, azaz a net által biztosított kielégüléshez szükséges időmennyiség folyamatos emelkedése, a relapszus, azaz akár többéves absztinencia után is tendenciaszerű visszaesés a korábbi függő állapotba, szélsőséges hangulatváltozások, folyamatos inter- és intraperszonális konfliktusok a netezés miatt, értékek drasztikus átrendeződése, vagyis maga a netezés és a netes kapcsolatok válnak elsőrendűvé a felhasználó életében. Szintén megfigyelhető az állandó és sikertelen vágy a netezés kontrollálására, az internetről való folyamatos fantáziálás, a probléma tagadása, a cselekvés eltitkolása a családtagok és a barátok elől. Az addikció kialakulásának folyamatát Suler fogalmazza meg a legplasztikusabban: „az emberek akkor válnak netfüggőkké, amikor elszakadnak a valós, közvetlen személyi kommunikáción alapuló életüktől, és a számítógép közvetítette kommunikációra épülő kibervilágban végzett tevékenységük egyre egyeduralkodóbbá válik. A függőség kialakulásának folyamatában nem beszélnek életükről, problémáikról a valós, közvetlen környezetükkel. Elszigetelő pótcselekvéssé vagy az élet elől való meneküléssé válik a nethasználat. A kibertér a tudatuk elkülönült részévé válik: egy lepecsételt, testen belüli zónává, ahol a fantázia és az azzal kapcsolatos konfliktusok jutnak főszerephez – de ekkorra már a valóságkontroll elveszett”. Ebben a gondolati egységben olvashatunk a nemzetközi és a hazai kutatások eredményeiről is.

Az internetfüggőség eddig öt fajtáját különítették el: a cyberszexuális függőséget, a tőzsdézést, a szörfölést, a számítógépes játékok kóros használatát és a cyberkapcsolati függőséget. Ez utóbbi addikciós forma online kapcsolatokba való túlzott bevonódást jelent, gyakran párosul virtuális és valós házasságtöréssel, a valós baráti és családi kapcsolatok drasztikus leépülésével. Ezen addikciós forma kialakulásához „kiváló” táptalajt jelentenek az ún. internetes chat- vagy csevegőprogramok, melyek bemutatására a szakdolgozatom harmadik és negyedik részében kerül sor. Itt egy netes csevegőprogram szerkezeti felépítésével és a legfontosabb chates kifejezésekkel ismerkedhetünk meg.

Szakdolgozatom negyedik fejezete részletesen kitér a chat lételemét jelentő számítógép közvetítette kommunikáció sajátosságinak bemutatására: vagyis mind a verbális, mind a nonverbális kommunikáció jegyeinek módosulására, funkcióinak átalakulására. Nyomon kísérhetjük, miképpen és milyen erőteljes késztetéssel próbálják a nethasználók rekonstruálni a való világot, valamint megkonstruálni a meseszerű, illúziókkal átitatott kiberteret. Láthatjuk, hogy ez az illuzórikus világra épülő kommunikáció miképpen távolítja el a valós világtól az egyre izolálódó, magába forduló, chatfüggő személyt. A nonverbális kommunikáció bemutatásakor elsőként kerülnek leírásra annak alapegységei: az emoticonok, vagyis a smiley és a logo, valamint az online kommunikációban megfigyelhető sajátos narrációtípusok, az emotingok.

A chates tér mindennapjai című fejezetben megismerkedhetünk néhány csoportosulási formával. Szintén ehelyütt kerülnek elsőként bemutatásra különböző virtuális csoportok, kiemelten a virtuális családok. Olvashatunk a családtagok szerepeiről, sajátos kommunikációjukról, játszmáikról, a családba kerülés rítusáról. Betekintést nyerhetünk abba, miképpen keveredik a valóság és a virtualitás a chatelők életében: részint a randevúra hívás, részint a fényképek, találkozók szervezésén keresztül.