Mik ezek? 3G, GPRS, EDGE, HSDPA, UMTS?

Adroid rendszeren találsz olyat, hogy adatkapcsolat, vagy adatforgalom bekapcsolása/kikapcsolása-letiltása.

Ha engedélyezve van, akkor pl. Facebook, skype ha fut a háttérben, vagy pl. gmail, akkor azok forgalmazhatnak.

Meg kell nézni, hogy mennyi adatforgalommal jár ezek bekapcsolva tartása, és hogy ez összességében túlnyúlik-e a havi kereteden.

A 100 MB-os keretet összességben például szűknek találom arra, hogy jellemzően engedélyezve legyen az adatforgalom. 1GB már elég lehet.

Ezeket meg kell figyelni, hogy lásd belefér-e.

azóta már 4G is :)

3,5G: HSDPA (High-Speed Downlink Packet Access – Nagysebességű letöltésű csomagkapcsolt hozzáférés)

A HSDPA adatátviteli sebessége az eszköztől és a lefedettségtől függően akár 14,4 Mbit/s is lehet, az előző technológia több, mint negyvenszerese. Ezen a ponton kezdte el a mobilinternet meghódítani a világot és használható alternatívája lenni az asztali gépes internetezésnek. Nagy sebességének köszönhetően a ma leggyakrabban alkalmazott mobilinternet, főképp városokban és a nagyobb falvakban használják a mobilszolgáltatók a fejlődő országokban, ahol még nem estek rabjául a mindenható 4G bűvöletének.

HSPA+

A Skype-videóhívásokat és kényelmes YouTube-nézést köhögés nélkül lehetővé tévő HSPA+ maximális adatátviteli sebessége 21 Mbit/s. Gyorsasága miatt népszerű a nagy városokban és a környező falvakban. Átlag felhasználóként nem érzünk különbséget ezen technológia és a 4G/LTE között, ha a szolgáltató megfelelően alkalmazza, de itt a hálózatépítési költségek a magasabbak közé tehetők.

4G: LTE (Long Term Evolution – Hosszútávú megvalósulás)

Az LTE, azaz a negyedik generációs mobilinternet sebessége akár 60 Mbit/s is lehet, és ezt bizony saját méréseink szerint nagyvárosainkban, megfelelő mobiltelefonnal hozza is. Amíg az általánosan elterjedt vezetékes internet átlagos letöltési sebessége hazánkban kb. 20-30 Mbit/s, addig ez nagyon gyors internetnek mondható a vezetékeshez képest, megfontolt mobilszolgáltatói tervezés esetén sokkal gazdaságosabb működési költségek mellett. Eleinte csak nagyvárosokban volt gazdaságos az alkalmazása, de a 800 MHz-et használó B20 (Band 20) LTE kisvárosokban is elterjedt.

de a régiekről is:

1G: CSD (Circuit Switched Data – vonalkapcsolt adat)

A CSD a legelső mobilinternet adatátviteli technológia. Azért hívták anno vonalkapcsolt mobilinternetnek, mert egy telefonszámot kellett betárcsázni az adatkapcsolat létrejöttéhez. A névleges adatátviteli sebessége 9,6 kbit/s (ma van szolgáltató, ahol a csomagban foglalt adatmennyiság után erre e sebességre lassítanak – és itt ma a legtöbb szolgáltatás egy idő után megszakítja a kapcsolatot “időtullépés miatt”. Ma már érthető okok miatt nem használják. Valamikor mobiltelefonról történő böngészéshez (WAP) használták.

2,5G: GPRS (General Packet Radio Service – csomagkapcsolt rádiószolgáltatás)

A CSD-vel szemben a csomagkapcsolt GPRS már nem terhelte állandóan a szolgáltató a hálózatát, csak a tényleges adatforgalom alatt. Az elméleti adatátviteli sebessége 53 kbit/s. Bár ma már egyre inkább eltűnőben van, a WAP-nál a mai napig alkalmazzák Afrika és a Távol-Kelet egyes területein, ahol sokak számára ez az egyetlen kapocs a világhálóhoz.

2,75G: EDGE (Enhanced Data Rates for GSM Evolution)

Az EDGE a GPRS hálózatok technológiáját használja, akár 236 kbit/s-os adatátviteli sebességre is képes. Ma főként kisebb településeken és mobiltelefonon alkalmazzák a 3G alternatívájaként. Ez a sebesség/sávszélesség a videó megtekintés zeneletöltés kivételével többé-kevésbé használható internetezést tesz lehetővé (kötélidegek mellett, persze).

3G: 3G

A harmadik generációs mobilhálózat a mobilinternet mellett már a videóhívást is lehetővé teszi. Talán nem mindenki emlékszik, volt ilyen (videohívás) szolgáltatása Magyarországon a most magenta színű szolgáltatónak, akkori viszonylatban jó drágán. A névleges adatátviteli sebessége 384 kbit/s.