Egy adott időjárás előrejelző weboldal hány napra tud előre pontos adatot mutatni?

De melyik "adott" weboldal? Milyen előrejelzése? Mit értesz "pontos"on? És milyen "adat"ot?

Mert az időjárás-előrejelzés úgy zajlik, hogy a meteorológiai intézetek (vagy a lelkes amatőrök) összegyűjtik a jelenlegi időjárási paramétereket (utóbbiak jó esetben a nemzetközi meteorológiai szervezet iránymutatásai - [link] - szerint) - légnyomást, hőmérsékletet, páratartalmat, csapadékösszeget, szélsebességet és -irányt, stb... - majd ezekből az (és a régi) adatokból különböző meteorológiai modellek (ilyesmik például az ECMWF, az AROME, a WRF, a MEANDER, vagy az INCA: [link] ) segítségével egy adott területre átlagolva bizonyos valószínűségű előrejelzéseket tesznek (tehát nem feltétlenül egy adott pontos értéket).

Ezeket közzéteszik az adott meteorológiai szervezet weboldalán, amelyeket más oldalak is átvehetnek - amely átvétel aztán ráadásul bármilyen színvonalú lehet.

Szóval nem olyan egyszerű dolog.

A kérdés inkább az, hogy maguk az előrejelzések mennyire tudnak pontosak lenni?

Ehhez egy kicsit bele kell mászni a meteorológia tudományába.

Elsőként tisztázni kell azt, hogy teljesen pontos előrejelzés nincs. A légkör ugyanis egy nagyon összetett (úgynevezett kaotikus) rendszer, még ha a világ összes számítógépét ráállítanánk, akkor sem lehetne 100%-os pontossággal lemodellezni a működését.Ez persze nem azt jelenti, hogy ne lehetne egész jó pontossággal megmondani, csak mindig szem előtt kellene tartani, hogy az csak valószínű, és nem holtbiztos. Ezt nem értik meg sokan, és ezért háborognak, amiért "nem tudta az időjárásjelentés megmondani, hogy milyen lesz az idő". Igazából tényleg nem is az lenne a helyes módi, hogy az időjárásjelentéskor egy konkrét értéket mondanak, hanem az, ha valószínűségekről beszélnének, csak azt meg a nézők 95%-a nem értené meg. Így aztán kényszerűségből mégis csak konkrét értékeket mutatnak, persze, jobb esetben szóban/írásban bővebben kifejtik az egyes valószínűségeket.

Az előrejelzés pontossága első sorban az időtartamtól függ. 2-3 napig egész pontosan előre lehet jelezni a dolgokat, utána viszont a pontossága drasztikusan csökken. Ezért szoktak a legtöbb előrejelzésnél ilyen távban gondolkodni, vagy esetleg egy hétben. Egy héten túl már gyakorlatilag használhatatlan egy előrejelzés. Hozzávetőlegesen azért ott is meg lehet tippelni, hogy milyen jellegű lesz az időjárás, de sok értelme annak már nincs. Legalábbis a hétköznapi felhasználó számára.

A pontosság pedig nem csak arra vonatkozik, hogy az adott jelenséget (csapadék, hőmérséklet, szél, stb.) mennyire pontosan lehet megjósolni, hanem arra is, hogy időben mennyire lesz az pontos. Ugyanis sokszor előfordul, hogy bár maga az előrejelzés pontos, csak időben máskor következik be. Mondjuk lehet, hogy délután 4-re mondanak zivatart, de ehelyett fél 4-kor, vagy fél 5-kor lesz.

Az előrejelzés pontossága a körülményektől is függ. Egy tavaszi melegfront esetén több napra is 100%-hoz közeli pontossággal lehet megjósolni az időjárást, míg egy nyári enyhe hidegfront esetén már fél órára is csak 90% körüli a pontosság. Ez abból adódik, hogy előbbinél jellemzően réteges a felhőzet, utóbbinál meg konvektív, és míg előbbi nagyon kiszámítható, addig utóbbi eléggé kiszámíthatatlan. Ezért is érdemes nem csak a fokokat, meg az égkép-ikonokat nézni, hanem azt is hozzávenni, hogy milyen időjárási környezet van éppen aktuálisan. (Fronthatás, ilyesmi.) Ha nincs fronthatás, vagy melegfront van, akkor szinte 100%, hogy bejön az, amit mondanak. (Bár a nyári hőzivatarok itt is okozhatnak meglepetést.) De ha hidegfront van, akkor érdemes akkor is esernyőt vinni magaddal, ha mondjuk oda, abban az időben nem mondanak esőt.

A hőmérsékletről meg annyit érdemes tudni, hogy a környezet azt is nagyon durván befolyásolja. Már az is több fok eltérést okoz, hogy az aszfaltozott út mentén, vagy például egy parkban méred-e a hőmérsékletet.

Röviden: nagyon pontosan 6 órára tudnak előrejelezni, egész jó pontossággal 3 napra, de mindig figyelembe kell venni a körülményeket.