A WiFi Mesh technológia hogy osztja meg a wifit?

Felvettem figyelősre a kérdést, mert még csak onnan tudom a dolgokat, amiket kinéztem, ezek alapján amit tudok, hogy a node-ok -at össze lehet kötni kábelen, de wifi-n keresztül és felépíthető a gerincháló (backhaul network).

Wifi-s esetén nem osztott, hanem dedikált sávot adni neki, mert ellenkező esetben a kliensek megzavarhatják.

Nyilván érdemesebb azt választani, amelyik nagyobb sebességű, mivel ez lesz a közös "autópálya" és nem akarsz M0-át csinálni belőle..

Az se mindegy, hogy hogy van felépítve, a lényeg, hogy az a jobb, ha a kliens eszköz és a fő router között kevés node-on keresztül érkezik át, mivel ez mind lassítja az adatok megérkezését.

A csatornával kapcsolatos kérdésre nem tudok választ adni.

Elvileg olyasmi is van, hogy elektromos hálozatot használja backhaulra.., vagy lehet van hibrid is, ami többet ötvöz.

Attól függ, mit nevezünk wifi meshnek.

Ugye a wifinél hagyományosan két mód van: az infrastruktúra - egy elérési pontra ("routerre") csatlakoznak a kliensek - illetve az ad hoc - itt a különböző kliensek csatlakoznak egymáshoz (alkalmasint fájlmegosztás céljából, nem hálózati célra), nincs kitüntetett "vezér" - mód - ez utóbbi a mesh topológiát követi.

Van olyan wifi mesh, ami alapvetően az előbb említett infrastruktúra módot alkalmazza: van egy központi eszköz - "router" - amihez csatlakoznak - itt a csatlakozás módjában lehetnek eltérések: csalakozhatnak kábelesen (Etherneten illetve áramhálózati adapteren keresztül) vagy vezeték nélkül - elérési pontok (illetve az elérési pontok egymáshoz).

Az elérési pontokra pedig csatlakoznak a kliensek.

A vezeték nélkül egymáshoz - illetve a "routerhez" és a kliensekhez - csatlakozó elérési pontoknál továbbá van két megoldás: az egyiknél egy rádió bonyolítja az elérési pontok, a router és a kliensek egymással való kommunikációját - ez nem annyira hatékony - a másiknál pedig külön rádió foglalkozik a routerrel/a többi elérési ponttal való kapcsolódással és külön rádió a kliensekkel való kommunikációra.

"Jó lehet olyan helyre, ahol kevés a szabad csatorna?"

Ahol kevés a vezetéknélküli csatorna, ott - ahol csak lehet - kábeles csatlakozást ajánlatos használni. Ha nem lehet külön kábelt kihúzni, akkor ott az áramhálózati adapter.

Mesh topológiát használ, ami olyan hogy mindegyik mesh ap csatlakozik egymáshoz és mindegyik el tudja érni a többit a többin keresztül is.

A mesh router egyik wifi interface-e mesh hálózathoz csatlakozik, a másik wifi interface pedig egy sima wifi access point, amire lehet csatlakozni. A mesh interface-éről kapja az internetet és adja tovább sima wifin. A fő mesh ap pedig kábelről kapja az internetet és azt adja tovább mesh hálózaton keresztül a többi ap-nak, ami utána adja tovább sima wifin.

Mivel két interface-e van, ezért hívják tri-band routernek (1 db 2.4 ghz-es wifi interface és 2 db 5 ghz-es, ebből az egyik csatlakozik a mesh hálózathoz. és a mesh hálózat külön csatornán van meg sima wifi acceess point interface is külön csatornán van). De van olyan mesh router aminek csak egy interface-e van, ott ugyanazon a csatornán dolgozik a mesh hálózat mint a sima wifi, tehát ott megoszlik a sebesség, és ez nem tud többet mint a sima repeater.

És van olyan, hogy valaki nem használja a mesh interface-t hanem kábellel köti össze, akkor ugyanazt tudja mint a sima wifi access point, csak van egy plusz felesleges mesh interface-e is, ami esetleg arra jó, hogyha megszakad a kábeles kapcsolat akkor átvált mesh-re. Meg a mesh ap-k ismerik a roaming-ot, ami arra jó, hogy a telefon mindig átcsatlakozik a legközelebbi ap-hoz, miközben nem szakad meg a kapcsolat. Roaming nélkül a régi routerek nem csatlakoznak át a legközelebbi ap-ra, csak akkor ha olyan távo lkerül az előző ap-tól hogy megszakad a kapcsolat.

ap=access point