Igazából miért volt olyan rossz az Internet Explorer? Miért savazza mindenki?

"Miért volt mégis sz*r?"

Mert nem tartotta be a webes (de facto) szabványokat (amik a weboldal szerkezetét - HTML - kinézetét - CSS - viselkedését - Javascript - szabályozzák).

Megcsináltál egy weboldalt a szabványok szerint, szépen működött Firefoxban, Operában, Safariban (majd később Google Chrome-ban) - de IE-ben szétesett az oldal, trükközni kellett, hogy ugyanúgy nézzen ki, ugyanúgy működjön.

Igazából az utolsó verziói már nem voltak annyira kegyetlen rosszak... leszámítva, hogy lassúságban világelsők voltak.

Az, hogy te 10 évesen nem sokat észleltél a problémákból, nem azt jelenti, hogy nem voltak. De nézzük sorban!

1. Az Explorer bizony lassú. Egyáltalán nem véletlenek az Exploreres mémek. Nyilván, ha nem volt összehasonlítási alapod, akkor annyira nem volt szembetűnő, de amikor használhattál Netscape-et is, szembetűnő tudott lenni az IE sebességhátránya.

2. Biztonság. Az Exploreren keresztül gyönyörűen be tudott osonni szinte bármi. Lehet, hogy neked 10 évesen semmi traumád nem lett tőle, de azoknak az ügyfeleimnek igen, akiknek adott esetben mindenük odaveszett azért, mert pocsék volt a böngésző biztonsága. (A biztonsági mentések hiánya meg egy másik kérdés, ez most nem ide tartozik.) Vagy ha nem is történt adatvesztés, lett volna más helye is annak a pénznek, amit az informatikusnak fizettek az újratelepítésért.

3. Kompatibilitási problémák. Az Explorer nagy magasságból tojt minden szabványra és irányelvre. Amikor kezdett elterjedni a JavaScript, emlékezetes élmény volt, hogy az Explorer nem minden eseménykezelőt implementált. És ha ismeretlen eseménykezelőhöz ért, akkor nem maradt csendben, hanem hibát adott. Ez mit is jelent konyhanyelven? Olyan 2000 környékén nagy divat volt, hogy ha rávitted mondjuk egy felirat (pl. menü) fölé az egeret, akkor az hirtelen átváltott mondjuk világosabbá. Ezt úgy oldották meg, hogy maga a felirat/menüelem/akármi egy kép volt, és leprogramozták, hogy ha föléje viszed az egeret, akkor töltsön be helyette egy másik képet. (Ami általában az eredetinek egy kicsit módosított változata volt.) Ezzel az akkori szinthez mérve nagyon látványos effekteket lehetett csinálni. A probléma csak az volt, hogy az IE akkor legelterjedtebb verziója minden ilyennél hibát adott. Egy gyönyörű felugró ablakot benyomott az ember pofájába. De ahelyett, hogy gyorsan kijavították volna, inkább még külön kis ideológiát fűztek köré, hogy hát ez azért van, mert az IE nem is támogatja a JavaScriptet, hanem ő a JScriptet támogatja... ami ugyanolyan, mint a JavaScript, csak kicsivel kevesebb. Agybaj.

4. Igazából ezt is hozzácsaphattam volna a hármas ponthoz... Az IE még az egzakt szabványokat is képes volt saját ízlése szerint értelmezni. Amikor elterjedt a CSS, persze, hogy a Microsoftnak már jelentett az egy centi, mint bárki másnak. Gyakorlatilag sikerült elérni azt, hogy ha a fejlesztő azt akarta, hogy mindenképp működjön a weboldala, akkor mindig két verziót kellett legyártania: egyet az Explorer részére, meg egyet minden más böngésző részére. Optimális esetben ebből a felhasználó semmit nem vett észre, "csak" a webfejlesztők szívtak, de ha valamelyik fejlesztő nem volt hajlandó duplán dolgozni, akkor vagy Explorerben csúszott szét az oldala, vagy minden más böngészőben.

5. Morális kérdések. Hosszasan lehetne vitatkozni, hogy mennyire etikus úgy piacvezetőséget elérni egy területen, hogy ahhoz egy másik piacon szerzett előnyödet használod fel. Konkrétan: az Explorer azért tudott piacvezetővé válni, mert a Windowshoz mellékelték. Ameddig önállóan letöltendő termék volt, addig a kutyának sem kellett. Nem nagyon voltak hiteles statisztikák azokból az időkből, de az azért ad némi képet az elterjedéséről, hogy sem én, sem a két informatikus munkatársam nem találkoztunk anno ilyennel. (Igen, pont a napokban jött elő ez beszédtémának.) Aztán amikor a Microsot belegyúrta a Windows 95 második kiadásába, mily meglepő, akkor kezdett el meredeken felfelé ívelni a "népszerűsége". Ameddig ténylegesen választani kellett, hogy mit telepít az ember, addig sehol sem volt.

Az átlag felhasználó meg nem volt tisztában azzal, hogy milyen egyéb lehetőségei vannak, használta azt, amit a rendszerhez adtak, akkor is, ha az lassabb, és veszélyesebb volt.

Egyébként érdekes tény (ha lehet hinni a netes információforrásoknak): mind az Explorer, mind a Netscape első verziói az egykori Mosaic nevű böngészőn alapultak. (Aztán ebből a Netscape tudott jobb böngészőt csinálni.) A legelső Netscape kódneve pedig Mozilla volt. Később a Mozilla Firefox a Netscape kódbázisát vitte tovább.

6. Ritka verziófrissítések. Oké, ez 2000 körül még annyira nem volt szempont... de míg a konkurencia azért igyekezett 1-2 évente kiadni egy új főverziót, meg évente több alkalommal is kiadtak javarészt hibajavításokat, és biztonsági frissítéseket tartalmazó alverziókat, addig az Explorernél volt, hogy 5 év is eltelt két verzió között. Ironikus, hogy az első verziók nagyon hamar jelentek meg egymás után, később viszont - pont amikor már elértük azt az időszakot, hogy egyre lényegesebb lett volna a gyakori frissítés - nagyon belassították a tempót.

Általában a frissítések is csak az oprendszer szervizcsomagjaival érkeztek.

7. Elenyésző mértékű kényelmi szolgáltatások. A többi böngésző gyártója folyamatosan előrukkolt olyan újításokkal, amik valamilyen módon megkönnyítik a felhasználó dolgát. Integrált mail és chat kliens, gyorshívó, különböző adatforgalom-optimalizáló megoldások, bővítmények, más protokollok támogatása (Gopher, WAP), szinkronizálás, átmeneti linktároló, stb, stb. Az Explorer meg? Annak ellenére, hogy két verzió között többször annyi idő telt el, mint a konkurenciánál, mégis ugyanaz a fapados böngésző volt egészen az utolsó pár verzióig.

Aztán a végén persze már próbálták menteni a menthetőt, és a 8-astól (sőt, talán még a hetestől is) kezdve már határozott javulás jelei látszódtak, sokkal biztonságosabb lett, és egy-két kényelmi funkció is belekerült, de így sem voltak képesek lépést tartani a többiekkel. Utolsó marketingfogásként a legújabb verziót már Edge-nek nevezték el, de ez sem mentette meg a Microsoft böngészőjét... végül feladták, fogták a Chromiumot, és úgyszintén Edge néven kiadták. Mondjuk szerintem csak rontottak a Chromiumon, tettek bele egy kis "telemetriát", kicsit lassabb lett, de legalább az alapja jobb.

Neked szerencséd volt, hogy nem tapasztaltad meg a hátrányait. De egyáltalán nem alap nélküli az az utálat, ami körülveszi. Lassú volt, renitens, és a legkevésbé sem biztonságos.

"Tehát akkor inkább a fejlesztőknek volt gáz? Engem nem érint, egy hello word-ot nem tudok leprogramozni."

Nem.

Túl azon, hogy ez csak az egyik problémája az Explorernek, ez közvetetten a felhasználókat is érintette. Sok olyan weboldal volt, ami csak Explorerrel, vagy csak másmilyen bőngészővel volt használható.

#6: Utálom az Explorert, de azért ez az állításod egy kicsit sántít.

Mármint nem az, hogy tényleg képtelenség akár csak egy másik böngésző letöltésére is használni az XP-be épített Explorert, hanem az, hogy ezt úgy állítod be, mintha ez mindig így lett volna.

Az XP-ben 6-os Explorer van. Ez 2001-ben jelent meg, 21 éve. A Firefox legelső verziója (még Firebird néven) egy évvel később jelent meg. A Firefox 1.0 2004-es. Ha kipróbálod, láthatod, hogy abban is ugyanolyan ultimate szopás ma netezni, mint IE6-ban. De az 1.0-s Chrome-nak is komoly problémái lennének. Mert a technológiák változtak. Nem azért volt rossz az Explorer, mert 2022-ben az IE6 nem állná meg a helyét. Hanem mert akkoriban is komoly biztonsági, és technikai problémái voltak.