Az EU új szerzői jogi reformja szerint, amikor egy cikk kivonata megjelenik az internetes keresőkben, a közösségi médiában vagy híraggregátor oldalakon, ezt csak a sajtótermék kiadójától megszerzett licenc birtokában tehetik meg. Hogyan kell érteni?

Előzmény:

https://www.gyakorikerdesek.hu/szamitastechnika__internet__1..

Egyébként: utána kell nézni, mi is ez. Ez csak egy javaslat (amit megvitatnak és ez alapján alkotják az irányelveket) vagy már egy irányelv (ez utóbbi alapján alkotják a tagországok a törvényeiket)?

A jelenlegi, hatályos, hazai szerzői jogi szabályozás úgy szól, hogy "a forrás, valamint az ott megjelölt szerző feltüntetésével kritika vagy ismertetés céljából" "a cél által indokolt terjedelemben" "bárki felhasználhatja".

"Mi pontosan az a közösségi média? A Facebook-ról tudjuk, hogy az, de mi más számít még annak, hogyan van definiálva?"

Feltételezem azokat a nagy cégeket fogja ez érinteni, akik ebből jelentős bevételt realizálnak (az EU a - főként amerikai székhelyű - giga techvállalatokat akarja megregulázni ezzel). De pontosan látni kéne a jogszabályt.

#3 vagyok... ...sejtem is, hogy a kedves kérdező az EU melyik "új szerzői jogi reformjára" gondol.

Ez a "mémgyilkos" néven elhíresült, (kezdetben 11-es, majd 13-as) 17-es cikkelyt is tartalmazó, a "96/9/EK és a 2001/29/EK irányelv módosításáról szóló" irányelv lesz.

Na most ezek alapján:

* Az irányelv nem szól a kérdező által emlegetett "közösségi médiáról".

"Online tartalommegosztó szolgáltatóról" van szó, ami: "olyan, az információs társadalommal összefüggő szolgáltatást nyújtó szolgáltató, amelynek fő vagy egyik fő célja a felhasználói által feltöltött, jelentős mennyiségű, szerzői jogi védelem alatt álló mű vagy más védelem alatt álló teljesítmény tárolása és ahhoz hozzáférés biztosítása a nyilvánosság számára, amely műveket és más védelem alatt álló teljesítményeket nyereségszerzési céllal összerendezi és promotálja.

Ezen irányelv értelmében nem minősülnek online tartalommegosztó szolgáltatóknak a nonprofit online enciklopédiák, a nonprofit oktatási és tudományos adatbázisok, a nyílt forráskódú számítógépi programokat fejlesztő, illetve megosztó platformok, az (EU) 2018/1972 irányelvben meghatározott elektronikus hírközlési szolgáltatások nyújtói, az online piacterek és a vállalkozások közötti felhőalapú szolgáltatások, továbbá azon felhőalapú szolgáltatások, amelyek lehetővé teszik a felhasználók számára, hogy saját használatukra tartalmakat töltsenek fel."

* A sajtóból való idézésről az irányelv így értekezik:

"(57)

...

A sajtókiadványok kiadóinak biztosított jogok nem terjedhetnek ki a hiperhivatkozási cselekményekre. Nem terjedhetnek ki továbbá a sajtókiadványokban közzétett puszta tényekre sem. Emellett az ezen irányelv értelmében a sajtókiadványok kiadóit megillető jogokra ugyanazoknak a kivételekről és korlátozásokról szóló rendelkezéseknek kell vonatkozniuk, mint a 2001/29/EK irányelv szerinti jogokra, ideértve az említett irányelv 5. cikke (3) bekezdésének d) pontjában foglalt, a kritikai vagy ismertetési céllal történő idézésre vonatkozó kivételt is."

illetve:

"(70) Az online tartalommegosztó szolgáltatók által a jogosultakkal együttműködésben hozott intézkedések nem érinthetik a szerzői jogra vonatkozó kivételek és korlátozások alkalmazását, különösen azokét, amelyek garantálják a felhasználók szabad véleménynyilvánítását. A felhasználók számára lehetővé kell tenni, hogy a felhasználók által szövegidézés, kritika, ismertetés, karikatúra, paródia vagy utánzat céljára készített tartalmat feltöltsék és hozzáférhetővé tegyék."

Bővebben: [link]

#6: Gyanítom nem, mivel nem tárol "jelentős mennyiségű, szerzői jogi védelem alatt álló mű vagy más védelem alatt álló teljesítményt".

#7: Az idézett mondat arra vonatkozik, hogy a sajtókiadványok kiadói nem hivatkozhatnak szerzői jogaikra, hogy a cikkeikben megjelenő tényeket - például hogy "xyz egy adott újságnak tett riportjában kijelentette, hogy..." - utánközlik.

"mert nap mint nap látom, hogy híreket szó szerint vesznek át egymástól újságok"

Vagy nem egymástól, hanem valamelyik hírszolgálattól - például MTI, AP, Reuters, stb... - akik meghatározzák, hogy hogyan használhatja fel az adott sajtóorgánum a tartalmait.