Mi a véleményetek az illegális tartalomletöltésről, "torrentezésről"?
Egy kisebb vitába keveredtem Facebookon.
A vita lényege az alábbi volt:
'B' fél szerint a filmek/játékok letöltögetése nem feltétlen elfogadható, ugyanúgy lopásnak számít, mint az, hogy bemész a boltba és zsebre vágsz egy csokit.
'A' fél szerint, az filmek/játékok letöltögetése teljesen rendben van, sőt kiemelte, hogy ez nem lopás, hiszen itt fizikailag nem lopunk el semmit.
Mi a véleményetek ezzel kapcsolatban?
Attól, mert nem szép dolog, még nem lesz lopás.
Divatos annak titulálni, mert ezzel hangzatosan el lehet küldeni a másikat a *****ba, de amúgy olyannyira nem az, hogy még jogilag is két teljesen különböző folyamatról van szó.
"ugyanúgy lopásnak számít, mint az, hogy bemész a boltba és zsebre vágsz egy csokit."
Pont, hogy nem. Van egy (vagy inkább kettő) hatalmas nagy különbség: ha egy csokit ellopok, akkor az a csoki az eredeti helyén megszűnik létezni, ellenben ha letöltök egy szoftvert/filmet/zenét, az az eredeti helyén változatlanul fellelhető. Másként megfogalmazva: nem vagyoncsökkenést okozol a károsultnak, hanem bevételkiesést. (Már amennyiben okoz, hiszen lehet, hogy ha nem tudná illegálisan megszerezni, akkor sem fizetne érte.)
Meg ugye a materiális javak előállítása belekerül némi anyagköltségbe, míg az immateriális javaké nem. (Legalábbis a legtöbb terméknél.) Ha egy asztalos elkészít egy széket, amit valaki ellop tőle, akkor nem pusztán a bevétele lesz kevesebb, hanem csökken a vagyona, hiszen annak a széknek az alapanyagát ő pénzért vette. (Ami pénzt az árképzéskor a vásárlóra terhelne.) Az, hogy nem növekszik a vagyonom, az pedig nem ugyanaz, mint amikor csökken. Nagyon demagóg dolog összemosni alapjaiban különböző bűncselekményeket. Olyan ez, mint ha azt, amikor s*ggberúgnak egy vétlen, óvatlan embert, ugyanolyan szintre emelnénk, mint a gyilkosságot. Mindkettő elítélendő cselekedet, mindkettő a személy fizikai épsége ellen irányul, csak teljesen más a szándék és a kimenetel. Hasonló a helyzet a lopással és az illegális szoftverhasználattal is.
Viszont az ugyanúgy kisarkított vélemény, hogy ez teljesen rendben lenne. Nincs rendben. Igaz, nagy hiba egy kapal alá venni a lopással, de ettől még nem szép dolog. Azért a termékért ugyanis valaki munkát végzett, hogy az olyan formában létrejöjjön. Van, hogy nem is kevés munkát.
Aztán van pár dolog, ami azért még jobban árnyalja a képet. Az egyiket már említettem: sokszor ha valamit nem lehetne tisztességtelen úton beszerezni, akkor sehogy nem szerezné be az illető. Mert igazából nincs is rá szüksége. Ebben az esetben a "kalózkodás" megkkora kárt is okozott? Gyakorlatilag semennyit. Persze, ha az adott immateriális termék pl. a mindennapi munkavégzéshez kell, és/vagy ha nem lehetne fekete úton beszerezni, akkor mindenképp megvenné az illető, akkor az már nagyon is okoz bevételkiesést. Ezért van az, hogy pl. a szoftverkalózkodást elég haloványan üldözik, ha az nem párosul anyagi haszonszerzéssel.
A másik jelenség, hogy a kalózszoftverek még akár extra bevételt is termelhetnek. Ezt így kisebb fajta szentségtörés kimondani, de gondoljunk bele: ha nem lehetne "okosba" beszerezni a Windowst, meg a MS Office-t, akkor mit tennének sokan? Használnának helyette Linuxot, meg LibreOfficet. Aminek a következménye az, hogy azt szoknák meg, és nem a MS termékeit, így később már automatikusan ezeket a termékeket szeretnék használni akár magáncélra, akár munkahelyen. Ez pedig hatalmas bevételkiesés lenne a Microsoftnak. Ezért van az, hogy a nagy szoftvercégek igazából szemet húnynak a kalózkodás felett. Sőt, gyakran inkább ingyen odadobják a tanulóknak, hogy ha ingyen is, de az ő terméküket használja, és semmiképp ne a konkurenciáét.
Aztán zenék és filmek esetén megint más a helyzet. Túl azon, hogy itt is jelen van a "ha nem lehetne ingyen beszerezni, akkor inkább nem kéne" jelenség; miben különbnözik egy zene letöltése attól, amikor a rádióból felvesszük? Vagy amikor egyszerűen a tévében az adott filmet megnézzük, netán azt is videóra rögzítjük. Ezt azért elég vad dolog lenne a bolti lopáshoz mérni, nem is véletlen, hogy a jog szerint ez legális tevékenység.
Ja, és akkor még olyan is van, hogy legálisan egyszerűen nem lehet valamit beszerezni. Mert már nem forgalmazzák. Vagy mert a világnak ezena részén nem megvásárolható.
Szóval összegezve: sok minden múlik a körülményeken, de azért alapjában véve nem szép dolog "kalózkodni".
Lopás, de nem ennyire fekete-fehér a dolog. Zenei műveknél megfigyelhető, hogy az illegális megosztás által szerzett figyelem később bevételként jelentkezik, hiszen ha volt esélye megismerni valakinek egy előadó munkásságát, nagyobb eséllyel fogja megvenni az albumot vagy elmenni egy koncertre. Hiába jutott hozzá ingyen vagy illegálisan (már ahol a torrentezés illegális), mégis kedvező hatással volt egy szegmensre.
Játék esetében szintén előfordulhat, hogy a megismert játékmenet hatására veszik meg a legális verziót.
Megkérdezném "A" felet, hogy ha kifosztják a bankszámlájáról a pénzt, az vajon lopás-e. Hiszen az a pénz sosem létezett fizikailag, csak egy digitális változó értékét írták át egy számítástechnikai rendszerben.
Nem lopás. Az Internetre feltöltött, nyilvánosan elérhető fájlok saját gépre letöltése nem lopás, hanem a hálózat rendeltetésszerű használata.
Jogsértést az követ el, aki nyilvánosan elérhetóvé tesz olyan jogvédett állományt, amelynek esetében nincsenek meg az ehhez szükséges jogai. Azaz nem a letöltés, hanem a feltöltés lehet illegális...
"egy 20 perces videó letöltése úgy történik, hogy annak az első 5 percét egy számunkra ismeretlen ugyancsak torrent használótól töltjük le: őt hívjuk A-nak, az utolsó 2 percet egy B-től, a többi hátralévő részeket C-től, D-től stb. szerezzük meg. Miközben mi magunk töltjük le mástól az aktuális „fájldarabot”, addig más tőlünk tölti le az ő kis darabocskáját. Következésképpen egyaránt vagyunk letöltők és feltöltők (megosztók) is egyben. Elvont párhuzam, de a relatív szerkezetű kötelmi jogviszonnyal lehetne összehasonlítani, ahol a jogalanyok viszonyára az egyenjogúság a jellemző, azaz nincsen kizárva, hogy az egyik fél csak jogosított (letölteni jogosult), illetőleg a másik fél csak kötelezett (feltölteni köteles) legyen."
Amikor torrentezünk, mi magunk is továbbadjuk valakinek az adott fájlt, tehát mi is feltöltők leszünk. Így igazából még jogilag sem állja meg a helyét. Nem véletlen az sem, hogy Németországban kőkeményen büntetik a letöltőket is (akik igazából feltöltők is).
-----
"Ha egy asztalos elkészít egy széket, amit valaki ellop tőle, akkor nem pusztán a bevétele lesz kevesebb, hanem csökken a vagyona, hiszen annak a széknek az alapanyagát ő pénzért vette."
Ha én indítok egy szoftverfejlesztő céget, felveszek négy fejlesztőt, és két évig fejlesztünk egy szoftvert, amit amikor kiadjuk megvesz egy ember, feldobja a netre és onnantól senki nem vásárolja a szoftverem, mert letöltik ingyen.
Ebben az esetben én nullán vagyok? Én nem pénzből fizettem 2 évig a fejlesztőimet? Én nem pénzből béreltem az irodát? Én nem pénzből fizettem a rezsit?
Nem a 20. században élünk, lássunk már, hogy hogyan működik a világ.
Valakinek egy mázsa bükkfa, valakinek meg a bérköltség az "anyagköltség".
Egyébként bocsánat, nem emeltem ki: nem a magyar jogrend szerint szeretnénk megállapítani azt, hogy minek számít az illegális torrentezés, hanem etikai oldalról.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!