Hol lehet megbízható email címet regisztrálni ami nem gmail?

"ha amúgy ugyanúgy Windowst használsz meg fent vagy a közösségi oldalakon"

Linuxot használok (10+ éve) és nem vagyok fenn közösségi hálózatokon.

"A kutyát nem érdekli hogy te mit böngészel a neten"

Ennek ellenére megint - mint tavaly - többeket random tíltogat a Facebook (apropó Facebook: Cambridge Analytica botrány ismerős? Vagy hogy a kongresszus elé citálták a nagy techcégeket? Vagy hogy az EU digitális stratégiája pont azért jött létre, mert a Facebook és a Google visszaél a rábízott bizalommal?).

De a tudatlanság erő...

Én eleve nem használok szolgáltatói postafiókot. Mióta van itthon internet-előfizetésünk (kb. 2002), azóta ez a 3. szolgáltatónk, és szerintem ezzel még kevesebbszer is váltottunk, mint az átlag. Viszont a szolgáltatói mail-cím minden váltáskor megszűnne, hiszen a szolgáltatók ezeket nem adogatják át egymásnak, az előfizető pedig csak addig jogosult használni, ameddig az előfizetése él.

Én egy hotmail-es és egy indamailes (akkor még vipmail) címmel kezdtem az "online életemet" (GMail akkor még gondolat szintjén sem létezett), és ez a két címem mind a mai napig létezik. Igaz, a hotmail (ma: outlook) címemet finoman szólva sem használom intenzíven, de a vipmailes mai napig a fő címem. Nem mondom, hogy soha nem volt vele gond, de 19 év alatt kb. tízszer volt, hogy valami probléma lett volna vele, és akkor is hamar kijavították. Ez azért nem jó arány. Mondjuk a mostani felülete olyan, amilyen, de 90%-ban úgyis Thunderbirdből használom. Bár most, hogy az Index döglődik, ki tudja, ez mennyire fogja az Indamailt érinteni.

Na, de a tárgyra térve: semmi baj nincs azzal, ha a GMail nem szimpi. Van rengeteg alternatíva. Outlook (ez a Microsofté), AOL Mail, Yahoo Mail, Zoho Mail; magyarok közül Indamil, C2 Mail; és a most nagyon népszerű Protonmail, ami nem véletlenül népszerű, hiszen kifejezetten megbízható és biztonságos szolgáltatás.

#8: Nem feltétlenül paranoia. Az való igaz, hogy sokan nagyon kétes módon állnak hozzá ezen kérdéshez, és egy ártatlan célzott reklámtól sikítófrászt kapnak, de ugyanakkor önként adják meg minden személyes adatukat, és kétely nélkül telepítenek kétes forrásból származó szoftvereket... de azért ne legyünk előítéletesek, nem mindenki ez a kategória, illetve: a felhasználó hadd dönthessen már arról, hogy mit kinek ad meg. Ez nem a paranoiáról, hanem az adatbiztonságról szól. A "miért"-hez pedig senkinek semmi köze. Ma még ez nagyon tudományos-fantasztikus disztópiának tűnik, de nézzük csak meg, hogy mi van Kínában! Vagy Szingapúrban! Azt is tudják, hogy online kikkel vagy kapcsolatban. Kínában azt is regisztrálják, ha átmész a piroson. Persze, lehet mondani, hogy talán jogosan... de az semmiképp nem jogos, hogy az ember teljes élete - akaratán kívül - monitorozva legyen. "Mi baj lehet belőle"? Nézzük meg Kínát! Ha nem úgy viselkedsz, ahogy az állam elvárja, egyből rengeteg dologban lekorlátoznak.

Ettől mi nyilván még nagyon távol vagyunk, és bízunk benne, hogy soha nem jön el egy hasonló rendszer, de ehhez tudatosság is szükséges. Hogy kiálljunk a jogainkért.

[link]

Persze, ez csak egy vicc, de ahogy látjuk Kína példáján, könnyen lehet, hogy nem mindig lesz az.

Nem kéne másokat kigúnyolni azért, mert maguk szeretnék eldönteni, hogy melyik adatukhoz kinek adnak hozzáférést.

#7 "Hát a protonmail ingyenes VPNje sokmindenre nem jó. Nagyon lassú. Nem véletlenül van fizetős változata is."

De valamit adnak. És eldöntheted, hogy akarsz-e fizetni érte havi kb. 1200 forintot, vagy jó a lassúbb is. És tényleg nem véletlen: ugyanis egy ilyen infrastruktúra fenntartása költséges.

"A nyílt forráskódot meg 100ezerből ha 1 ember ellenőrzi, a kérdezőből nem nézem ki, hogy ezek közül lenne"

Figyelmen kívül hagyva a személyeskedést: a nyílt forráskód nem arról szól, hogy midnen egyes felhasználónak kötelező lenne a forrást böngészni. Hanem arról, hogy ha valakinek van kedve és tudása hozzá, akkor bármikor belenézhet. És hidd el, lesznek, akik belenéznek. Ha pedig valami problémát találnak, akkor azt nem fogják magukban tartani. Ezért jelent egyfajta garanciát a nyílt forrású szoftverek használata. Mindig lesznek, akik átnézik a kódot, és figyelmeztetnek, ha az tisztességtelenül viselkedne. Ellenben egy zárt forrású kliensnél nem tudhatod, hogy tényleg csak azt csinálja-e, amit ígérnek.

"Linuxot használok (10+ éve) és nem vagyok fenn közösségi hálózatokon."

Itt is fent vagy. Ezt bebuktad. :)

". Ezért jelent egyfajta garanciát a nyílt forrású szoftverek használata."

És biztonsági kockázatot is. Ha nyíltá teszel valamit, az sokkal veszélyesebb, mintha nem. Rengeteg részt nem tesznek nyíltforráskóddá. Például a titkosítási módszert sem. Szóval abban sem lehetsz biztos, hogy "nem hallgatóznak". ;)

#14:

1. Ez nem közösségi hálózat. Ez egy fórum.

2. Linux alatt tökéletesen lehet használni a böngészőket (is).

"Például a titkosítási módszert sem."

Elérhető:

[link]

ezt is bebuktad. Megint.

@18: a normális, biztonságos és széles körben használt titkosítási algoritmusok mind nyílt forrásúak - pont ez garantálja a biztonságot (remélem a Kerckhoff-elvvel nem akarsz vitába szállni).

És ha az érzékeny banki, üzleti, katonai, pénzügyi adatokat megfelelően védik a nyílt forrású algoritmusok, akkor talán az egységsugarú átlagjóska adataihoz is megfelel ugyanaz...