Milyen monitortípusok léteznek?

CRT [szerkesztés]

CRT (Cathode Ray Tube) A hagyományos katódsugárcsöves képernyő. Az első működőképes televíziót 1926. január 26-án Londonban mutatták be. Az első színes adást 1928. július 3-án továbbították nagy távolságra. A technika feltalálója Karl Ferdinand Braun volt, aki 1897-ben már meg tudott jeleníteni így egy képpontot. (Ezért régi neve a Braun-cső.) A töltéscsatolt elvű CRT tévé és kamera feltalálója Tihanyi Kálmán volt (1928).

Működési elve: A CRT monitorban egy katódsugárcső található, elektronágyúval az egyik végén, foszforral bevont képernyővel a másik végén. Az elektronágyú elektronnyalábot lő ki, ezt mágneses mező irányítja. Az elektronnyaláb a foszforborításba ütközik és felvillan, majd elhalványodik. Ha elég gyorsan követik egymást az elektronnyalábok, akkor az a pont nem halványodik el. Tehát az elektronágyúk írnak a képernyőre a számítógép utasításának megfelelően, balról jobbra, egy másodperc alatt többször is frissítve a képpontokat. Az első monitorok egyetlen szín árnyalatait tudták megjeleníteni (monokróm): a fekete-fehér mellett a borostyán sárga és a zöld színűek is elterjedtek voltak.

Azt, hogy másodpercenként hányszor frissíti a képpontokat, képfrissítési frekvenciának nevezzük. (Az CRT monitoroknál a képfrissítési frekvencia egy kicsit mást jelent, lásd az LCD monitornál.) Ezt Hertzben adjuk meg. A mai monitorok 60–130 hertzesek. A színes monitoroknak három alapszíne van: a piros, a zöld, és a kék (RGB). Ezek keverésével bármelyik szín előállítható. Mindegyik színhez tartozik egy elektronágyú.

LCD pixelek.

LCD / TFT [szerkesztés]

LCD (Liquid Crystal Display) Folyadékkristályos képernyő. A folyadékkristályos kijelzők őse a kvarcórákban fordult elő először. Folyadékkristállyal már 1911 óta kísérleteznek, működő LCD monitor az 1960-as években készült először.

Működési elve: Az LCD monitor működési elve egyszerű: két, belső felületén mikronméretű árkokkal ellátott átlátszó lap közé folyadékkristályos anyagot helyeznek, amely nyugalmi állapotában igazodik a belső felület által meghatározott irányhoz, így csavart állapotot vesz fel. A kijelző első és hátsó oldalára egy-egy polárszűrőt helyeznek, amelyek a fény minden irányú rezgését csak egy meghatározott síkban engedik tovább. A csavart elhelyezkedésű folyadékkristály különleges tulajdonsága, hogy a rá eső fény rezgési síkját elforgatja. Ha hátul megvilágítják a panelt, akkor a hátsó polarizátoron átjutó fényt a folyadékkristály elforgatja (innen ered a Twisted Nematic, TN megnevezés), így a fény az első szűrőn átjut, és világos képpontot kapunk. Ha kristályokra feszültséget kapcsolunk, nem forgatják el a fényt, az eredmény pedig fekete képpont. A polárszűrő elé már csak egy színszűrőt kell helyezni. Előfordulhat a gyártás tökéletlensége miatt, hogy a képernyőn halott vagy „beragadt” képpontokat találunk. Az LCD monitorok minősége egyre javul, áruk csökken, de egy jó CRT monitor még mindig teltebb színeket ad.

TFT (Thin Film Transistor) Vékonyfilm Tranzisztor. Az LCD technológián alapuló TFT minden egyes képpontja egy saját tranzisztorból áll, amely aktív állapotban elő tud állítani egy világító pontot. Az ilyen kijelzőket gyakran aktív-mátrixos LCD-nek is szokás nevezni.

PDP [szerkesztés]

PDP (Plazma Display Panel) A PDP, egyszerűbb nevén plazmakijelzők első, monokróm típusát 1964-ben a Plató Computer System készítette el, Gábor Dénes plazmával kapcsolatos kutatásai nyomán. Később, 1983-ban az IBM készített egy 19" méretű monokróm, 1992-ben pedig a Fujitsu egy színes, 21 colos változatot. Az első plazmatelevíziót a Pioneer mutatta be 1997-ben. Jelenleg is folyik a gyártók versenye a minél nagyobb képátlóért: már a 100 colt is bőven meghaladják a legnagyobb kijelzők.

Működési elve: A PDP működése az LCD-nél is egyszerűbb. A cél az, hogy a három alapszínnek megfelelő képpont fényerejét szabályozni lehessen. A PDP-nél a képpontok a CRT-hez hasonlóan látható fényt sugároznak ki, ha megfelelő hullámhosszú energia éri őket. Ebben az esetben a neon és xenon gázok keverékének nagy UV-sugárzással kísért ionizációs kisülése készteti a képpont anyagát színes fény sugárzására, pont úgy, mint a neoncsövekben. Mivel minden egyes képpont egymástól függetlenül, akár folyamatos üzemben vezérelhető, a monitor villódzástól mentes, akár 10 000:1 kontrasztarányú, tökéletes színekkel rendelkező képet is adhat, bármely szögből nézve. A PDP fogyasztása vetekszik a CRT monitorokéval, a régebbi típusok képernyője viszont előszeretettel beég. A gázkisülésnek helyet adó parányi cső ugyanúgy használódik, mint az LCD-kben lévő egyébként cserélhető, a háttér világításáért felelős fénycső: az első kétezer órában erőteljes fénye lassan csökkenni kezd, de az újabbak akár 60 000 órát is kibírnak.

(A Wikipédiáról másoltam)

Én a második vagyok, nem írtam le bővebben milyenek vannak, szerintem ennyi fajta van.

Ha bírja a vga-d a full hd felbontást, akkor én Benq G2220HD 21,5 monitort ajánlom, én 32ezerért vettem. Mindent tud ami csak kell.

Gondolom a forint romlása miatt drágább, de itt van leírás is hozzá:

[link]

Utolsóelötti vagyok, köszi a leírást a monitorról :)

Én karácsony előtt vettem 32ezerért, de nem webshopban.

Én az utolsó vagyok:

Az a videókártya teljesen jó, mindent visz maxon...

És a proci is megállja a helyét, nekem is ilyen procim lesz...

Ide csak már a +2GB ram kell, és nagyon pöpec a gép...

Nekem is hasonló konfigom lesz:

AMD Athlon II X4 630

Sapphire Radeon HD5850

4GB DDR3 1333MHZ RAM

Én direkt egy kicsit gyengébb procit veszek, meg egy bivalyerős videókártyát.

Így a videókártya plusz ereje kompenzálja azt hogy a proci egy kicsit gyengébb (pl. phenom 955-nél)

Mert ugye a játékoknál leginkább a vga számít és 2-3 évig még elég ez a kicsit gyengébb 4 magos...

Ja és ugye a Benq G2220HD-t megint csak ajánlani tudom, gyönyőrű a képe :)

Megint az utolsó vagyok:

Én esetleg még azt is átgondolnám, hogy eladnám a mostanit, még 30ezerért simán el lehetne passzolni (gondolom még pár hónapos).

A procit megtartanám és vennék egy hd5850et...

És még 2gb ramot.

Tehát két lehetőséged van:

A te elképzelésed:

HD5770 videókártya

AMD Phenom II 955/965 proci (gondolom valami ilyenre gondoltál)

4gb ddr3 ram

vagy

Az én elképzelésem:

HD5850 videókártya

AMD Athlon x4 630 proci

4gb ddr3 ram

Szerintem a második választás hosszú távon is sokkal jobban megéri, mert később tudsz venni 30-40ezerért egy jobb procit, a VGA-k meg általában drágábbak mint a procik.

HD5850-et már lehet kapni 70ezerért is.

Gigabyte HD5850 : [link]

Sapphire HD5850 :

[link] (bár itt is egy gigabyte kártya képe látható)