Hogyan válasszak alkatrészeket számítógéphez?

gpu maga szamit

tehat ezt nagyjabol a nevebol tudod megallapitani

mint GTX960 vagy GTX970

tesztet nezz az a legjobb szamodra ha valasztani akarsz mert nyers adatokat nemnismered mire is utalnak es rengeteg van ezekbol a nyers adatokbol is

lenyegeben mindennel igy van hogy tesztenntudsz meg legtobbet

vannak olyan tesztek ahol sokat egymas mellet tesztelnek igy tudsznviszonyitani

processzornal is van fo tipus

i3, i5 pl.

van fo szeria

ugy mint Haswell (4000) Skylake (6000)

es van pontos tipus mint

i5 4460 pl.

sokan szoktak kerdest feltenni hogy irjanaknossze gepet szamukra, es talan valaki osszeir akkor a kerdeshez

egyszerubb mint egyesevel minden hardver utan reszletesen utanajarni

Ajánlom figyelmedbe a Prohadrver Tudástár és Tesztek rovatát.

[link]

Videokártyáknál pont hogy nem kell annyira figyelni a nyers adatokra, mert csalókák. Ott egyszerűen nézz összehasonlításokat, benchmarkokat, melyik hogy muzsikál.

Processzornál az órajel a legfontosabb szempont, illetve, hogy hány magos. Ne ess viszont abba a hibába, hogy összehasonlítasz egy AMD-t és egy intelt magok száma meg órajel alapján, az AMD processzorok magjai teljesen más kialakításúak, és jellemzően egy 4 magos intel kenterbever egy 8 magos AMD-t. Alapvetően az elmúlt néhány évben egyeduralkodó az intel a processzorok terén, szóval nem is érdemes mást nézned. Ami neked kell az az intel Core család, azon belül i3, i5, i7 szériák. Ezek rendre a közép, felső, illetve felső-csúcs kategóriás processzorokat jelölik. Azt is vedd figyelembe, hogy a processzorok megnevezése egy 4 jegyű számmal foyltatódik, ebből az első a processzor generációja. Pl i7 6700 egy 6. generációs i7 processzor. A generációk között lehetnek kisebb, vagy nagyobb különbségek, de az újabb (nagyobb) generáció azonos besorolású darabjai mindig jobbak. Tehát egy i5 6500 némiképp jobb egy i5 4590-nél, bár nem sokkal, viszont egy i7 2600-nál is, hiába tartozik az erősebb szériába az utóbbi. Itt szintén összehasonlítással, benchmarkinggal lehet könnyen rangsort állítani, bár a magok száma, és az órajel itt reprezentatívabb.

Az i7 széria egyik fő bónusza az i5-höz képest, a némiképp magasabb órajel mellett, a Hyper Threading technológia megléte, ami a fizikai magjait 2 logikai magra tudja bontani. Ez azt jelenti, hogy a 4 magos i7 processzor a rendszer számára 8 magos processzorként fog mutatkozni, és az olyan alkalmazások, amik jól kihasználják a többmagos teljesítményt gyorsabb futást érhetnek így el.

Továbbá az intel nevezéktanában még ott van egy 'k' jelzés némelyik processzor nevének végén (pl i7 6700k), ez a k jelzés azt jelöli, hogy a processzor szorzózármentes, magyarul BIOS-on keresztül könnyedén és hatékonyan overclockolható (azaz emelhető az órajele). Azt mindenképp tartsd szem előtt, hogy a processzorokhoz adnak gyári processzorhűtőt, viszont a k-s változatokhoz nem adnak, azon megfontolásból, hogy az overclokoláshoz úgyis szükség lesz minőségibb hűtőre.

Alaplap: Az első, és legfontosabb, amit az alaplapnál figyelembe kell venni, az az, hogy milyen processzort támogat. Egyszerűen a processzorfoglalatot kell megnézni, és csekkolni, hogy egyezik-e a processzorod foglalattípusával (a 6. generációs Core processzorok LGA1151-es foglalatot használnak, a 4. generációsak LGA1150-et, ez a két leggyakoribb példa).

Ezután jön a chipset kérdése. A 1151-es foglalattal bíró alaplapokon ezeka jellemző chipsetek: H110, B150, H170, és Z170. A magasabb szám általában fejlettebb, újabb chipsetet jelöl, a betűjelölés pedig különböző besorolásokat. A B és a H között kissé ködös a különbség, a B üzleti chipsetet jelöl, míg a H fogyasztóit, utóbbi rendszerint picit jobb - értsd, többmindent támogat, bár 99%-ban elhanyagolható a köztük lévő különbség. A Z jelölésű darabok a H jelölésűek egy fejlesztett változata, a lényegi különbség a processzor overclockolás támogatása, illetve magasabb memória órajel támogatás, ezen kívül kb ugyanazt tudja. Z-s alaplapot kizárólag akkor érdemes venni, ha szándékozol húzni a processzorod órajelén, egyébiránt pénzkidobásnak minősül.

Memória: Az első és legfontosabb: A memóriád DDR generációja egyezzen az alaplapod, és a processzorod memóriatámogatásával. (A legújabba DDR4, a 6. generációs intelek ezt támogatják). Különösen figyelj oda arra, hogy van olyan alaplap, ami 1151-es foglalattal bír (azaz 6. generációs intelt támogat), de DDR3-as RAM-ot támogat. Ezt kerüld el! A DDR3-as RAM magasabb feszültségen dolgozik a DDR4-esnél, és a 6. gen. inteleknek ez igencsak káros. Ilyen lapba kizárólag ún. DDR3L memóriát szabad rakni, ami egy alacsonyabb feszültségen dolgozó DDR3 RAM. De a célszerű megoldás egyből DDR4-esre építkezni.

Aztán, mi fontos a memóriánál: Egyszerű, a mérete. 4GB, 8GB, 16GB. A mai gépekbe jellemzően 8, vagy 16GB memóriát szoktak javasolni. Nem árt továbbá odafigyelni az órajelére is, a DDR4-es memóriák alapból 2133Mhz-en dolgoznak, de vannak 2400, vagy magasabb órajelű darabok is. Ez azért fontos, mert ha nem Z170 lapod van, akkor a magasabb órajelű memóriát úgyis csak 2133Mhz-en fogod tudni használni, így pénzt dobtál ki. Továbbá fontos megjegyezni, hogy pár nagyon specifikus felhasználási területtől eltekintve jóformán semmi észrevehető különbséget nem fogsz tapasztalni az órajelkülönbségben, így nincs sok értelme beruházni rá egy mezei gépbe.

Az órajelhez hasonlóan van még a memóriáknak CL értéke, ez a CAS késleltetést jelenti, és a memória késleltetésének az egyik meghatározó tényezője (az órajel mellett). Ugyancsak, ahogy az órajel esetében, ennek sincs hatalmas jelentősége a mindennapi használatban, így nyugodtan beruházhatsz magasabb CL értékűbe (a kisebb CL értékű a gyorsabb).

Végül, de nem utolsó sorban: a kiszerelés. Az intel Core processzorok, illetve az ehhez tartozó alaplapok rendre támogatják a Dual-channel-t, aminek a lényege, hogy két memóriamodult az alaplap két megfelelő foglalatjába elhelyezve gyorsabb memóriakezelést érhetsz el, mintha egy darab memóriát használnál single channelben, vagy két memóriát dual channel nélkül (az alaplap kézikönyvében mindig jelzik, mely foglalatok működnek dual channelben).

Megjegyzésként még hozzáfűzném, hogy a memóriasebesség, késleltetés, illetve dual channel megléte bár a mindennapi használatban általában nem bír nagy jelentőséggel, ha a számítógépedben nincs dedikált videókártya, tehát a processzor integrált grafikus vezérlőjét használod, abban az esetben ezen paraméterek nagy teljesítménynövekedést jelenthetnek játék közben.

háttértár:

- HDD: merevlemez esetében a legfontosabb szempontok a tárhely mérete (értelemszerűen), és az írási, olvasási sebesség, továbbá a forgási sebesség. Utóbbi a mai HDD-kben jellemzően 7200rpm szokott lenni, azaz percenként 7200-szor forog körbe a lemez. A mai HDD-k SATA csatlakozón (optimálisan SATA3) működnek.

- SSD: Akárcsaka HDD esetében, a tárhely mérete itt is mérvadó, viszont arra készülj fel, hogy az SSD-k tárhely-ár aránya lényegesen rosszabb a HDD-knél. SSD-ből ezért nem is érdemes túl nagyot venni, célszerűbb egy 120, vagy 250GB-os SSD-t venni, amire a rendszert rakod, és egy HDD-t, amire a megannyi adatodat. Ennek az is az oka, mert az SSD-k SOKKAL gyorsabb írást és olvasást tesznek lehetővé a HDD-knél, és ha az operációs rendszered SSD-n tárolod, akkor látványosan gyorsabb bootolást, és rendszersebességet fogsz tapasztalni.

SSD-k esetében is a SATA3 szokott a fő foglalat lenni, de vannak olyan SSD-k, amik a legújabb M.2 foglalatot használják. Ezek drágábbak a SATA3-as társaiknál, de még náluk is sokkal gyorsabbak. Mielőtt ilyet veszel, mindenképp nézd meg, hogy az alaplapod tartalmaz-e M.2 foglalatot, és ha igen, M, vagy B kialakításút (kétfajta M.2 foglalat van, amibe csak a megfelelő, M vagy B csatlakozós SSD megy bele. Az M foglalaton kétszeres sebesség érhető el a B-hez képest. Léteznek továbbá B+M SSD-k, amelyek bármelyik foglalatba jók, ezek egy B-s SSD sebességén fognak működni)

Tápegység: Sokan elhanyagolják, pedig a legfontosabb része a gépnek. KIZÁRÓLAG MINŐSÉGI TÁPOT VEGYÉL! Egy tápegység esetében nem a Watt számot kell elsősorban figyelni, hanem mindenekelőtt azt, hogy milyen minőségű. Mivel ezt laikusnként nehéz megállapítani, a legegyszerűbb azt nézni, ki gyártja. Seasonic, SuperFlower, XFX, vagy Corsair tápok rendszerint minőségi darabnak tekinthetők. Arra legyél felkészülve, hogy egy 400-450 wattos táp 13-15 ezer Ft környékén mozog. Ha ennél olcsóbbat találsz, akkor nem szerencsés vagy, hanem silány tápról van szó. Találhatsz 5000 Ft-ért is 600 Wattos tápot, csak az garantáltan hulladék kategória.

A tápoknál elsősorban a biztonságot, a megbízhatóságot fizeted meg, azt, hogy egyrészt a táp nem fog meghibásodni, másrészt, hogy ha mégis meghibásodna, megóvja a számítógép többi részét a károsodástól, valamint azt, hogy a táp stabilan adja le a feltüntetett teljesítményt. Ez utóbbi mérésére van is egy besorolási rendszer, az 80 PLUS besorolás. A megfelelő kritériumat eleget tévő tápok 80 PLUS, illetve 80 PLUS Bronze/Silver/Gold/Platinum/Titanium besorolást kapnak, annak függvényében, hogy a névleges teljesítmény egy meghatározott százalékát minimum leadják adott terhelési szint felett. Ezen felül jönnek még az olyan nyalánkságok, mint túlfeszültségvédelem, és társai.

80 PLUS Bronze táp alá nem érdemes menni, ha igazán drága, vagy overclokolt, több GPU-s rendszered van, érdemes Gold-re beruházni, afelett viszont csak szélsőséges esetekben érdemes már :D

Ha ezt letisztáztuk, a kérdés, hogy hány Wattos tápra van szükséged. Egy mezei gépbe, intel Core prcesszorral, egy darab videokártyával overcloking nélkül egy 400-450 wattos táp megfelelő. Ha akarsz processzort overclokolni, célszerűbb felstrófolni 600W-ig a limitet, ezesetben készülj fel, hogy a minőségi darabok 25-30 ezer körül is lehetnek.

Ház: A házvásárlásnál két hibát szoktak elkövetni:

- vagy spórolnak rajta

- vagy csak azt nézik, hogy milyen szép, hány színben világít, meg hogy hol van plexi rajta

A ház két legfontosabb feladata a számítógép alkatrészeinek a tárolása, ÉS a megfelelő szellőztetés biztosítása. Előbbinél arra kell odafigyelni, hogy a ház támogassa az alaplapod fizikai formátumát (ATX, mATX, Mini ITX, miegyéb), illetve hogy elég széles legyen a különböző bővítőkártyák (ez csaknem mindig a videokártyát jelenti) számára. Ha ez megvan, akkor pipa.

Másfelől érdemes arra is odafigyelni, hogy milyen szellőztetést biztosít, mennyi ventilátort lehet belerakni, van-e légszűrője a porosodás elkerülésére, támogat-e vízhűtést, stb. Általában a Zalman-t szokták ajánlani gépház esetében, de a Raijintek is elég jó, egy picit drágább kategóriában ott az NZXT is, ha pedig nem tudsz mit kezdeni a pénzeddel, akkor beruházhatsz a gépházak Rolls-Royce-ára, az In Win házakra :D

Röviden tömören ennyi, sokmindenről nem esett szó, szóvele zt csak ilyen bevezetőjelleggel olvasd, de így is irdatlan hosszúra sikerült :D