Mire jó a videókártya?

Elsődleges feladata, hogy a monitorodat vezérelje, képet adjon. Erre kivétel nélkül mind képes.

Sok további feladata közül az egyik legjelentősebb valóban a játékokhoz kapcsolódik, a 3D grafika számításáról szól. Hogy ezt milyen sebességgel és minőségben tudja megtenni, az adja a lényeges különbséget a 10000 forintos és a 150000 forintos videokártya között. Minél gyorsabb, annál nagyobb részletesség és felbontás mellett tudsz játszani anélkül, hogy az egész belassulna, és játszhatatlanná válna.

A legolcsóbb kártyák esetén ez a számítási teljesítmény annyira gyenge, hogy a legkisebb részletesség és felbontás mellett sem képes a játékokat megfelelő sebességgel futtatni, ezeket nevezzük irodai kártyáknak, mert míg játékra alkalmatlanok, irodai (2D) szoftverek futtatására teljesen jók.

Nagy vonalakban (talán kissé pontatlanul) megpróbálom összegezni a témát:

A videokártyák feldolgozói végzik a grafikus számítások oroszlán részét játékok alatt. Eleinte a CPU végzet sok feladatot (vagy mindent), míg a korai videokártyák talán a textúrázást meg főként a raszterizálást vették csak át a procitól. Akkoriban csak 3D gyorsítónak nevezték őket (eleinte külön kellett mellé 2D-s kártya is). A GPU kifejezés 1999-től létezik, ahol a T&L funkciót már átvette a grafikus processzor és ezzel nagy terhet vett le a CPU válláról. Ez a két fix funkciós alegység nagyban hozzájárult a poligonok számának növekedéséhez, ami komplexebb és nagyobb számú objektumok megjelenítését tette lehetővé egy jelenet alatt illetve ezek megvilágításának kiszámítását is elvégezte.

Később megjelentek a shaderek, amik a garfikus futószalag programozható alegységei azaz már nem csak fix funkciós végrehajtásra lettek képesek a grafikus processzorok, hanem időről időre egyre komplexebbek/rugalmasabbak lettek (innen jöttek a GPGPU/cGPU irányok azaz ma már nem feltétlenül csak grafikai megjelenítésre használhatunk GPU-kat).

Lényegében a CPU feldolgozza a programot, majd a vertex koordinátákat meg egyéb számításokat átküldi a videokártyának. A CPU felel még többek a fizikáért és a mesterséges intelligenciáért is. A videokártya felépíti a csontvázat, textúrázik, megvilágít, tükröződéseket meg megannyi effektet kiszámol, raszterizál, textúrát meg éleket szűr, szóval elég sokat számol, mire elkészül a megjelenítendő képkockával. Ebből jön, hogy komoly grafikai megjelenítéshez erős GPU-ra (és annak kiszolgálásához gyors, nagy sávszélességű videomemóriára) van szükség. A processzorba integrált videokártya bár használható némi játékra is, de ha nagy(obb) teljesítményre van szükség, akkor videokártyát kell venni a gépbe! A videokártya erejét a rajta lévő GPU határozza meg első sorban, aminél számít, hogy milyen fejlett és hatékony felépítésű chipet használ és abban mennyi feldolgozó (számoló, textúrázó, raszter) alegység dolgozik. A processzorokba integrált grafikus feldolgozók csak az alsó kategóriás videokártyákat képesek kiváltani.