Asus r7 260x dc2 1gb ez miért csak 128 bites?

Ha ezt nem tudod, akkor sztem semmit nem tudsz a videokártyákról pontosabban a GPU-k felépítéséről és a képalkotási folyamatokról...de ezeket laikusoknak nem is kell ismerniük. Ezzel szemben maradnak a felületes technikai adatok (órajelek, memória mérete, támogatott DirectX, PCIe verzió stb, stb), amik bizony nem sokat árulnak el így önmagukban, sőt részletesebben megvizsgálva (GPU alegységek) sem lehet párhuzamot vinni két különböző felépítésű/generációjú grafikus egység között. Persze az adatok ismeretetében ki lehet számolni a memória sávszélességet, a pixel és tectúra kitöltési sebességeit vagy akár a GPU elméleti egyszeres pontosságú lebegőpontos számítási teljesítményét, de még ezeknek a birtokában is nehéz okosnak lenni, ha nem ismerjük valós tesztekre alapozva egy-egy architektúra képességeit.

A kérdésedre válaszolva a 128 bit a memória interfész szélessége és a memóriák hatásos órajelének ismeretében kiszámolhatjuk a memória sávszélességet (128bit*6500MHz=104GB/s). Ez így önmagában nem sokat mond, de azt tudjuk, hogy minél erősebb egy GPU, annál nagyobb memória sávszélességre van szüksége, hogy kellő adattal lehessen táplálni a nagy számítási kapacitásokat. Egy alsó kategóriás gagyi kártyát feleslegesen drágítana, így ott elég lehet 64 bites GDDR3 is. Szóval a memória sávszélesség picit utal a GPU teljesítményére (nem pontosan) és például látható, hogy egy ~470 GFLOPS teljesítményű R7 240 csak 29GB/s sávszélességből gazdálkodik (128bit*1800MHz), míg egy ~5600 GFLOPS teljesítményű R9 290 már 320GB/s-ból (512bit*5000MHz).

De felesleges ezeket az értékeket nézegetned, inkább lapozz át pár játék tesztet és vesd össze az árakat...csak így tudsz jó döntést hozni!!

Nincs mit!

Egyébként a GDDR5 memóriák azonos valós órajel mellett kétszer akkora hatásos órajelet nyújtanak, mint a korábbi GDDR szabványok azaz egy 900MHz valós órajelű GDDR3 memória 1800MHz hatásos órajellel dolgozik, míg egy 900MHz-es GDDR5 memóriánál 3600MHz hatásos órajellel számolhatunk. Ezáltal elmondhatjuk, hogy a korábbi 256bit+GDDR3 felállásokkal egyenértékű a 128bit+GDDR5. Ha alapul veszünk egy korábbi nagy sikerű HD4850 kártyát (256bit*2000MHz=64GB/s), akkor látható, hogy egy 260X a 128 bites interfész ellenére is jóval nagyobb sávszélességből gazdálkodhat (128*6500=104GB/s).

Amúgy a 260X egy költséghatékony, alsó-középkategóriás modell, ahol az utóbbi években 128bit+GDDR5 kombós videokártyák nyomulnak.

Annyi viszont igaz, hogy egy alacsonyabb sávszélesség lefojtaná a 260X-t, ezért is van mellette ilyen magas órajelű GDDR5, de a 256bit viszont drágítaná a kártyát és kevésbé lenne versenyképes (teljesítményben nem jönne ki belőle annyi plusz, mint amennyivel drágulna). Minden gyártónak fontos, hogy ár/érték viszonyban kapós termékkel tudjon előrukkolni. A 260X videokártyák 30k körüli magasságban jó vételnek számítottak/számítanak, ami a korábbi HD7790 elődjére is igaz. Ezek elérhető árért viszonylag nagy teljesítményt nyújtó kártyák, így szerintem már a 2,5 éves HD7770-től a közel 1 éves 260X-ig az AMD jól pozicionálta ezeket a kártyáit, amikből méltán adtak el jó sokat!