A Ti processzorotok meddig bírná ki borda nélkül?

Az enyém száz évig is.

Feltéve, hogy nem kapcsolom be.

Én még ezen sose gondolkodtam, de valószínűleg ez ettől jóval összetettebb kérdés.

Függhet a processzor típusától, a környezeti hőmérséklettől, az órajeltől és a feszültségtől is. Túl sok a változó ahhoz, hogy összehasonlíthatóak legyenek a procik és tudomásom szerint gyárilag erre nem tesztelik őket (vagy legalábbis nem közlik az adatokat). De egyébként érdekes lenne ha az egyik gyártó összehasonlítaná a termékeit hasonló körülmények között. (Persze már ezzel is lehetnek gondok, hiszen nem is működhet mindegyik azonos paraméterekkel...)

#4, csapnivaló informatikus vagyok, de ezt igyekszem titkolni.

Komolyan: igazából már jó ideje az összes prociban van egy hőmérséklet érzékelő, ami még azelőtt leold, hogy károsodna a proci. Szóval ha úgy vesszük bármeddig kibírná, maximum x időnként kikapcsolna és be kellene kapcsolni.

Hogy x mennyi az, az tényleg legalább annyitól függ, mint amit #5 leírt.

Mondjuk az ARM procik hűtés nélkül is vígan mennek a világ végéig.

nekem van otthon egy működő 286-os gépem

[link]

annak a prociján nincs semmi hűtőborda -> szóval anélkül is megy "akármeddig" :)

#7 Kicsit off de aktuális..

Szóval mit is tanítanak az egyetemeken? Megmondom neked... Integrálás, deriválás, statisztika, valószínűségszámítás, közgazdaságtan, mechanika, hőtan és még hosszú órákig sorolhatnám. Ja meg mellékesen néhány szakmai tárgyat. Természetesen programozásból is vagy 30 rendezési algoritmust meg egykét olyan programnyelvet amivel a gyakorlatban már nem sokat ér az ember...

Ezek után ne csodálkozz, hogy az informatikusok egy része rakás szart sem ér. A bsc/msc nagyon szép és jó, magasabb fizetés érhető el vele, de az oktatott anyagok és azok gyakorlati hasznát megkérdőjelezném. Biztos van, aki később olyan területen helyezkedik el ahol ennek a tudásnak nagyobb hányadát hasznosíthatja, de sajnos ők vannak kevesebben.

OFF: ne keverjük! BSc képzésben nem oktatnak rendszergazdát. Az egyetemen tanítják, de azt hiszem csak FSZ-ként. Ami nem is baj. Rendszergazdai feladatokat el lehet látni anélkül is, hogy tudja, hogy miből épül fel a CPU. Sőt, CPU beszerzést is tud csinálni a AX, BX ismerete nélkül.

Tovább megyek: lehet valaki nagyon jó programozó, ha nem tudja, hogy mire való a BX. Én kb első félévben hallottam róla, használtam is, de azóta se.

Tudom, hogy van, tudom, hogy a kimentése, visszatöltése lassítja a programot, de igazából nem érdekel. Amikor azt kell hatékonyan megoldani, hogy a X platformon futó program jól kezelje a megabájtos fájlokat. Ha lassú úgy is vasat teszünk alá és nem kezdjük el ASM-ben írogatni.

Az egyetemről kikerülve relatíva kevesen helyezkedünk el a mikrovezérlők, beágyazott rendszerek területen, ahol meg egyébként sem BX van, hanem valami más :)

Egyébként az alapvető problémát jól látod: olyan ember végez egy feladatot, aki a.) teljesen alkalmatlan a feladata ellátásra b.) szakbarbár, de legalább teljesen elzárkózik minden újtól, nem hajlandó fejlődni c.) a+b

Tapasztaltam: könyvelést végez a kolléga, a munkáját biztosan jól, nem értek a könyveléshez, de egy papíralapú listát és egy excel táblát képes lett volna úgy összehasonlítani, hogy papírról kinéz egy tételt és végignézi mind az 1000 excel sort (ami persze gépi kimenet volt, 0 rendezés). Majd megint egy tétel, megint 1000-szer végig az excelen. Nem az, hogy autószűrés, rendezés, ilyesmi nem ment neki, egyszerűen a Ctrl + F-et sem ismerte, ami valljuk be nem egyetemi anyag.

Ez a legnagyobb probléma és sajnos ezzel csak azok szembesülnek, akik nem tudnak mit tenni ellene.