Hogyan húzzam/tuningoljam a Core 2 Duo E8400-as CPU-m?

RMClock: RightMark CPU Clock Utility

A program segítségével a tuningolt processzorunk ereje teljében lehet, miközben ha nincs rá szükség, akkor pedig csendesen alacsony fogyasztás mellett végzi a dolgát. Sajnos sokan úgy gondolják, hogy a teljesítmény tuning és az energiamenedzsment nem fér el egymás mellett. De az ésszerű hosszútávó tuninghoz szükséges, hogy a felmerülő igények alapján energiatakarékos működésre is lehetőséget biztosítsunk.

Alapvető működés, az elv megvalósítása:

A szoftverrel különböző profilokat hozhatunk létre. Javaslom a teljestmény igény ("Performance on demand") alapú szabályozást. Ekkor kettő lehetesőget vehetünk figyelembe, az egyik a PST, amikor a szorzó és a feszültség módosításával változtatja a CPU belső órajelét a program a külső órajelet nem bántva. A másik pedig az ODCM, amikor is úgy takarít meg nekünk energiát, hogy bár az órajelek változatlanok maradnak, de a számítási ciklus bizonyos százaléka lesz csak aktív. Ezt elég nehéz megérteni, olyan, mint amikor úgy spórolsz magadnak energiát, hogy abbahagyod az úszást egy rövid időre és csak lebegsz a vízen. A gyakrabban használt megoldás a PST. Rendeljünk feszültség értékeket az adott szorzókhoz, de vigyázzunk, hogy mindegyik teljesítmény igény szinten stabil legyen.

Másik módszer :

Fontos, hogy a számítógép tuningolása garanciavesztésével jár, feltéve ha bizonyítható hogy az alkatrész túlhajtás következtében ment tönkre, szóval csak lassan és mértékkel.

Először szögezzük le, hogy mindegyik gépnek megvan a saját „tűrésfoka” ami után ha megszakadsz se tudod tovább húzni. Ez a tűrésfok teljesen egyforma konfigoknál is radikálisan más lehet, ezért nehogy azzal gyertek hogy „a havernak ugyanilyen gépe van, és ő 2x tovább tudja huzni”. Azonban néhány ember között elfogadott az a tény hogy ez a határ kitolható, mint ahogyan a tüdőd kapacitása is növelhető. Ez a határkitolás elvileg folyamatos húzás után egyre bővül és bővül, persze egyre lassabban.

Első lépés a tuninghoz egy jó, minőségi CPU-hűtő beszerzése, lehetőleg hőcsöves, az olcsóbbak közül az ArcticCooling Freezer 64 Pro és a CoolerMaster Hyper TX AMD is tökéletes választás, lehet drágábbat is venni, de a tuninghoz már nem fognak sokat hozzátenni. A gyári CPU-hűtök Athlonok esetében ált. +10% túlhajtást bírnak, Sempronok esetében amíg nincs feszemelés a gyári hűtő is megteszi, utána már nem bírják elvezetni a keletkezett hőt, ami a processzor károsodásához vezethet. Ügyelni kell arra, hogy a CPU teljes terhelés alatt se melegedjen 60°C fölé, ezt pl. Orthos-sal lehet tesztelni. (alant linkelve)

Esetenként a chipset is igényelhet aktív, erősebb hűtést, de ahhoz hogy ez hatékony is legyen kb. annyit kell költeni rá mint egy CPU-hűtőre (egy Zalman NB47 vagy NBF47 nem sokkal ér többet mint egy gyári borda), ezért érdemes az alaplapot elsősorban a chipset alapján megválasztani. (minél kevésbbé melegedjen)

Második lépés a ház jó hűtésének ellenőrzése, vagyis minél szelősebb legyen odabent, mert ezekkel is értékes MHz-ket nyerhetünk, egy plussz venti a táp alá a minimum. (csendes és olcsó 8/9/12 cm-es hűtők pl. az ArcticFan-ok és a SilentBlade II-k, utóbbiaknál figyelni kell a csapágyazásra, a Sleeve (csúszó) és Entering Bearing (saját fejlesztés) kerülendő, hangosak és rövid az élettartamuk)

Továbbá fontos hogy a tápunk jó minőségű (350 max. 450W-os, csúcskártyás CF/SLI esetén 500-600W-os), különböző védelmekkel ellátott legyen. Tuning során az áramfelvétel jelentősen nőhet! Itt található az ajánlott tápok listája. Egy középkategóriás konfig alá tuning mellett is nagyon bőven elég pl. egy FSP 350PNF.

Amennyiben „sikerül” olyan beállításokat végrehajtani a BIOS-ban, hogy a PC már el sem indul, az esetek nagy részében lehetőség van „vészindításra”.

Kapcsoljuk ki a PC-t, várjunk 10-15mp-t (álljon meg az összes ventilátor), tartsuk lenyomva az INS gombot és így kapcsoljuk be a gépet. Ekkor általában a SETUP DEFAULT értékekkel indul el a PC, így lehetőségünk van a SETUP-ba belépve módosítani a beállításokon. Némelyik alaplap képes észlelni hogy előzőleg nem tudott bebootolni, és egy kikapcsolás-bekapcsolás után megpróbál alapállapotban elindulni, de ez nem mindig sikerül, ilyenkor az alaplap típusától függő módon (kézikönyv!) CMOS Reset-et kell végrehajtani. (előfordulhat hogy ez sem segít, ilyenkor meg lehet próbálkozni a gombelem kivételével)

Gép bekapcs, BIOS-ba belépés. Ahány alaplapmárka, annyiféle BIOS-felépítés. Mielött bárki bármihez hozzákezdene, érdemes az alaplaphoz kapott használati útmutatást (User's Guide/Manual) elolvasni, hogy minél jobban megismerjük a lapunkat. Egyes alaplapoknál egyes beállításokat másképpen neveznek, pl. a HT-t van ahol LDT-nek nevezik (pl. DFI és régi Abit alaplapok). Az átlagos Award BIOS-ban a memória beállításokat az Advanced Chipset Features -> DRAM Configuration-ben találhatóak. A feszültség és frekvencia beállítások a Frequency/Voltage Control-ban. Ezek a beállítások bizonyos gyártóknál speciális menükbe kerültek, pl.:

Abit: Softmenu III vagy a highend alaplapjaikon μGuru Utility

ASUS: Advanced -> Jumperfree/CPU Configuration, Chipset -> Northbridge

DFI: Genie BIOS Setting (itt vannak a RAM időzítések is)

Gigabyte: a főmenüben Ctrl+F1-et kell nyomni, és ezután belépni a M.I.T. menübe

MSI: Core Center

Még egyszer mondom; !!!User's Guide!!! sokat segít.

Ha más jellegű infóra van szükséged, ebben segíthetnek különböző programok, mint pl.: az Evereset, a PC Wizard 2008, a CPU-Z, tesztelésben pedig pl. a Super Pi MOD 1.5, az Orthos és a Memtest86+, stb. Ezek a programok ingyenesen letölthetőek!

Finomhangoláshoz egy-egy komolyabb játék sokkal hatékonyabb, pl. CS Source, Oblivion, Prey, stb., ezek ált. pár perc után elszállnak ha nem teljesen stabil a rendszer, és maga a tesztelés is sokkal izgalmasabb. :))

A CPU sebesség beállítása:

Álltalában ezeket állíthatjuk a menüben:

CPU Frenquency / FSB - - -> én ezt FSB-nek hívom !*!, minden más órajel közvetve vagy közvetlenül ebből képződik

CPU Multiplier - - - > CPU szorzó

CPU Voltage

DDR/DDR2 Voltage

AGP/PCI Express Clock

PCI Clock Synchronization Mode

Az FSB és a CPU szorzó összeszorzásával kapjuk meg a procink tényleges órajelét (pl.: 283MHz-re emelt FSB és 9x-es szorzó esetén 2547Mhz lesz a CPU-nk működési frekvenciája). Ha az FSB-t emeljük, a procinak előbb utóbb plussz fesz kell, amit a CPU Voltage opcióban érünk el. Azonban ez nem azt jelenti hogy minden egyes MHz-nél adunk neki feszt, csak ha hibázik/nem indul a gép, ésszel ezzel mert túl sok fesz esetén akár el is búcsúzhatunk a procitól. (a 90nm-eseknél 1.55V-ig lehet érdemes elmenni, a 65nm-eseknél 1.45V-ig (figyelni a melegedésre!), hogy milyen CPU-d van azt feltétlenül nyomozd ki pl. Everesttel, ill az AMD honlapjának segítségével, ill. nem elfelejteni hogy feszt emelni csak és kizárólag jó hűtő felszerelése után szabad, és persze azt is mérlegelni kell, hogy megér-e 1-200MHz esetenként 0.1-0.15V-ot, szerintem nem, de ez magánvélemény). FSB-t se nagyléptekben húzzunk, érdemes 5-7-10Mhz-ként emelgetni, különben sűrűn kell a CMOS Clear jumperhez nyúlni.

A DDR Voltage hivatalosan 2.5V, de a legtöbb alaplapnál 2.6V az alapérték, egyes tuningramoknál pedig ez 2.7-2.9V is lehet. Ezzel a beállítással is csínyán kell bánni, és csak apránként emelgetni, 0,05-0,1 voltonként, ha már forró a RAM akkor ne tovább! (ne zsíros/nedves kézzel ellenőrizzük mert nem lesz jó vége)

A DDR2 Voltage hivatalosan 1.8V, de a legtöbb modul még a névleges értékekre sem képes 1.9V alatt, a biztos működéshez 1.95-2V ajánlott, tuning esetén 2.1-2.15V, maximum 2.2V, többet csak komoly hűtéssel és saját felelősségre (a csicsa, hűtőbordának nevezett lemezek nem hűtenek semmit, maximum elosztják a hőt, tehát ezekkel sem érdemes 2.2V fölé menni!), egyes tuningramoknál 2.35-2.4V a hivatalos üzemfeszültség, de ezeken általában már méretes hőcsöves bordák vannak.

A PCI Clock Synchronization Mode ill. az AGP/PCI Express Clock legyen Auto, Fix, Asynchron stb., hogy 33/66MHz-en járjanak a PCI/AGP slotok, ill. 100MHz-en a PCI-Express, már kis emelés is azt eredményezheti hogy nem indul a gép, érzékelhető gyorsulást pedig nem eredményez. (itt jegyezném meg, hogy az AGP/PCI-E feszültséget sem szabad emelni, mivel a VGA ettől függetlenül szabályozza a GPU és a memória feszültségét, csak felesleges terhelést okoz a kártyának, ami akár a vesztét is okozhatja)

<<< A rend kedvéért megemlítem, hogy akadnak akik K8 architektúra (754, 939, AM2, AM2+, Socket 1207 (F)) esetén nem nézik jó szemmel az FSB kifejezést. Helyesen External Clock-nak vagy Host Clock-nak nevezik, bár elég sokszor használják (hibásan) így is: „FSB”. Én mind a négyféleképpen használni fogom (FSB, „FSB”, External Clock, Host Clock), hogy szokja a nép. >>>

RAM Beállítás:

Először is, a RAM frekvenciáját így tudjuk a legegyszerűbben kiszámolni:

[External Clock vagy tévesen FSB] x [CPU szorzó] / [RAM valós órajel] = X.Y, az eredményt fel kell kerekíteni egészre, ez az OSZTÓ, ezzel kell leosztani az aktuális CPU órajelet.

(ha pl. 6.01... eredmény jön ki, azt már nem kell felkerekíteni 7-re, ha pontosabban helyettesítesz be akkor 6 alatti eredményt kapsz, pl. 667-es memória esetében 333 helyett 333.33...-mal számolva)

Aki lusta számolgatni, az esetleg innen is kilesheti a megfelelő osztót. :)

Pl.: Athlon 64 3000+, DDR2-800:

9x200/400=4.5 felkerekítve 5, vagyis a RAM órajele: 9x200/5=360 => ''DDR2-720''

FONTOS! Az FSB-t emelve nem változik az osztó, csak ha változtatunk a szorzón vagy a RAM tipusán a BIOS-ban, ilyenkor újra el kell végezni a számítást. (vagy újfent puskázni)

A RAM időzítéseit pl. Everesttel lehet ellenőrizni, 754 és 939 esetében a magasabb órajelnél ált. előnyösebb hogy a RAM bírja a Command Rate: 1T-t, AM2 esetében a DDR2 magas órajelei miatt ált. nincs jelentősége, nem baj ha csak 2T-ben stabil a memória. (a legtöbb DDR2 nem is bírja az 1T-t)

Ha húzunk, és a Windows bootolásakor/használatakor hibaüzenet/fagyás/kékhalál/reset ér minket, érdemes lazítani az időzítéseken. Ilyenkor ezeket a menüket kell visszavenni (értsd emelni az értéket):

DDR:

A CAS Latency (CL): 2-2.5-3

Min RAS Activate (tRAS): 5-6-7-8-9-10-11-12-13-14-15

RAS to CAS Delay (tRCD): 2-3-4-5-6-7

Row Precharge Time (tRP): 2-3-4-5-6

1T/2T Memory timing (CR): 1T/2T

DDR2:

A CAS Latency (CL): 3-4-5

Min RAS Activate (tRAS): 12-13-14-16-17-18-20-24

RAS to CAS Delay (tRCD): 8-9-10-12-14

Row Precharge Time (tRP): 3-4-5-6

1T/2T Memory timing (CR): 1T/2T

Ezeket így szokás megadni: CL-RCD-RP-RAS CR1/2 (vagy 1T/2T), ha esetleg a fórumban kérdeznek, kérdeztek.

Ha viszont nincs semmi gubanc, és precízek vagyunk, a minél jobb teljesítmény elérésében a fent említett értékeket egyre lejjebb tehetjük, DDR esetében a CL2.5 előnyös, DDR2 esetében a CL4, persze a minőségi RAM-ok mehetnek lejjebb is, de kiugró gyorsulást már nem hoznak.

A memória késleltetését ciklusban érdemes számolni, nem nanosec-ben, mivel a CPU szempontjából annak van jelentősége, hogy hány ciklusonként fér a RAM-hoz. Ezt úgy kapjuk, hogy:

1000 / [RAM valós órajele] x CAS Latency

Így a hasonló kategóriájú DDR és DDR2 RAM-oknál hasonló értékeket kapunk (7-10 ciklus), vagyis nem igaz amit az AM2 megjelenése után a csalódott 939 tulajok híreszteltek, hogy a DDR2 lassabb a DDR-nél.

HT/LDT Beállítás, avagy Hyper Transport Frequency beállítása:

A 939/940/AM2/Socket 1207-es lapoknál a HT 1000MHz (5x200), a 754-es lapoknál 800Mhz (4x200). Ezeket a Host Clock és a HT szorzó összeszorzásával kapjuk. Általában max. +200MHz-et bírnak, aztán csökkenteni kell a szorzót. A HT tuningolásával érdemleges változást nem érhetünk el (nem szűk keresztmetszet), ezért mindegy hogy pl. 840MHz-n vagy 1160MHz-en megy, nem fogjuk érezni, 800 alatt azonban már csökkenhet a gép teljesítménye. A sávszélességhez nem érdemes nyúlni (754 16/8, 939/AM2/1207 16/16 bit), maradjon alapon.

Előfordulhat hogy miután beállítottunk egy értéket nem indul el a gép. Ezt az okozhatja hogy elértük a proci, a RAM-ok vagy a chipset tűréshatárát.

Először a CPU "végét" érdemes megkeresni, ehhez a RAM-ot, HT-t osszuk vissza, ha továbbra is instabil a gép akkor a CPU-nál lesz a gond.

Hogy kiderítsük melyik alkatrész nem bírja a húzást RESET-eljünk, majd újból lépjünk be a BIOS-ba:

CPU: Ha még nem értük el a maximális ajánlott feszt, emeljük.

RAM: Osszuk vissza a RAM-ot, a memória tipusát állítsuk, pl. DDR esetében a 400-as (200) értéket lefelé vesszük, 333-ra (166), ezáltal növelve az osztót (ilyenkor el kell végezni a RAM órajelének számítását, speciális esetekben előfordulhat, hogy még így sem érjük el a következő nagyobb osztót), ha itt a hiba lehet feszültséget emelni az ajánlott határig.

Chipset: Csökkenteni kell a CPU szorzót, hogy kiderüljön az alaplap képes-e nagyobb FSB-re (ilyenkor is újra kell számolni a RAM órajelét, nehogy azt hajtsuk túl), jobb alaplapokon a chipsetnek is lehet plussz feszültséget adni, de ezzel is érdemes óvatosan bánni.

<<< K8-nál a CPU-ba integrált memóriavezérlő (IMC) miatt nincs ''szinkronizálási veszteség'', így a ''szinkronban hajtott memória'' ugyanúgy téves, mint az FSB! Nyilvánvalóan nagyobb osztó mellett a lassabb RAM alacsonyabb sávszélességet produkál tesztprogramokban, mintha visszaosztás nélkül emeltük volna a RAM órajelét is, de valós alkalmazásokban ez nem jelent érzékelhető veszteséget, ezért nem érdemes törekedni a ''szinkronban hajtásra''. >>>

Cool'n'Quiet:

Egyes alaplapoknál tuning mellett nem működik a C'n'Q, ilyenkor az RMClock nevű programmal helyettesíthetjük (de ésszel kattintgatni különben gyorsan kékhalálozik a rendszer), ''Performance on Demand'' módban az egyszerűség kedvéért csak a min. és a max. szorzót engedélyezve (az azokhoz tartozó megfelelő feszültségeket megadva) pont ugyanúgy működik, mint a C'n'Q. Fontos tudni, hogy itt is minden szorzóhoz ki kell számolni a memória osztóját majd órajelét, különben instabilitás (extrém esetben a memória halála) lehet a jutalmunk, feszültségemelésnél 1.35V-os értéknél elvileg annyit ad a CPU-nak, amennyit a BIOS-ban beállítottunk, tehát pl. 4x-es szorzóhoz 0.1V-os emelésnél 1.0V-ot kell beállítani, hogy 1.1V-ot kapjon a CPU, de ezt ellenőrizni kell pl. Everesttel.

Ui.: Ne a legvégső tűréshatárt állítsuk be, pl. ha a proci 2600MHz-et bír, akkor 2400-2500 környékén érdemes használni, így elkerülhetjük az esetleges kellemetlen újraindulásokat, kékhalálokat, stb.