Ha a LED monitorba vagy TV-be enyhén oldalról vagy alulról nézünk bele akkor ilyen fekete foltokká válnak egyes színek vagy nagyobb egybefüggő képrészek?

Nem csak a LED kijelzők, hanem az összes LCD kijelző így viselkedik.

A LED egyébként csak a háttérvilágítás típusát jelöli. A másik háttérvilágítás típus a CCFL.

Ha érdekel a dolog bővebben is: [link]

"Ha a LED monitorba vagy TV-be enyhén oldalról vagy alulról nézünk bele akkor ilyen fekete foltokká válnak egyes színek vagy nagyobb egybefüggő képrészek?"

Erre a kérdésre a választ két részre lehet osztani.

- A RÉGI HATALMAS, LEDEKKEL FELÉPÍTETT reklám tv falak, ahol egy kép pontot akkoriban három (úgy emlékszem inkább négy R-G-G-B) 5 mm-es színes ledből építettek meg amit teherautó platójára telepítettek és 20-50 méterről lehetett nézni teljes képként. Közelről jól megbámultam, hogy lássam a felépítését. Több kiloWattos fogyastása volt annak és igen robosztus szerkezet volt.

Ennél a nézési szög csak annyiban számított, hogy hány fokos széttartású ledek voltak beépítve. Az nagyon oldalról egyenletesen halványabbnak látszott, mint ha egy mai, egy db huzal lábas leddel szerelt lámpába szemből vagy oldalról bele néznél.

- A MÁSIK - az a fajta "led" tv, aminél nem a led a lényeg a kép megjelenítésnél hanem az LCD panel, aminek akár a napfény is adhatná a háttér világítást, ha csak napsütésben akarnánk tv-t nézni. Egyébként az LCD panel bármilyen fényforrással átvilágítható. A vékony megjelenítő szendvics a lényegesebb a kép létrehozásában.

Azt úgy kell elképzelni mint egy hatalmas (/talán jobban ismerjük/ -röntgen film-) fóliát, ami mögé valami világosat kell tenni, hogy láthassuk a sötétebb és világosabb részeit.

Szinte bármilyen fényforrást az LCD megjelenítő mögé tehetünk, aminél megoldható az egyenletes fény eloszlás és az alacsony Celziusz fok hőmérsékletű vagy közel melegedéstől mentes működés.

Azt tudjuk, hogy az izzók különösen nagy hőt termelnek, ezért annak a fénye kizárható.

Ami ennek alapján szóba jöhet az a lumineszcens fénycső vagy a led, mint energia takarékos és épp ezért kevés hőt termel.

Még ha figyelembe vesszük az élettartamát egy fénycsőnek és egy led fényforrásnak, akkor egyértelműen a led marad mint stabil tartós fényforrás a megbízható hosszú távú megvilágításhoz.

Ez eddig arról szólt, hogy mennyi köze van a lednek a tv-hez vagy akár bármilyen már átnézeti filmszerű, átvilágítható diafilm szerű réteg kép megszemléléséhez.

(Az LCD ehhez azonos módon, átvilágítva szemlélhető (mert saját fénye nincs), de akár diafilmként ki is vetíthető mint egyes régebbi LCD-s projektorokban is működött)

Az LCD panel annyit ad a kép megjelenítéséhez, hogy létrehozza a fényt elnyelő és átvilágítható részeit.

A kép tartalomnak megfelelő vezérlés függvényében keletkenek rajta fényt jól áteresztő és kevésbé áteresztő részek (kicsi, nagyítóval köelről szemlélhető téglalapok). Ezekből áll össze a kép.

Ahhoz, hogy a létrejövő kép színeket is mutasson, egymás mellett-alatt-fölött elhelyezett, elektronikusan szabályozható fény áteresztésű részek fölött van egy-egy színes szűrő réteg. Amikor azon megy keresztül a fény akkor azt a színt látjuk. A színes kép a mai technológia szerint három alap színből keverhető ki az ú.n. additív (összeadó) elven. Ezek a vörös-kék-zöld kép pontok három különálló képet jelenítenek meg egymás közeiben, amit ehhez hasonló elven rögzítetek hasonló szűrőrendszeren keresztül.

Tehát az LCD kép megjelenítő felfogható úgy is, mint három eltérő színű nagyméretű röntgen film-szerű fotó, mozaik szerűen egymás kockái közé illesztve (amin a tartalom az LCD esetében folyamatosan változik).

Azon csak fehér fénnyel átvilágított felület fölé helyezve láthatjuk a sötét és világosabb részeit. Vagyis ahol a képen világos részt látunk, ott a megvilágított háttér látszik. Ahol viszont sötétebb ill színes a kép, ott már fényt enged át különböző mértékben az LCD panel, eltérő színszűrőkkel fedett mozaik rendszere. A végső képen annyira szorosan közel jelennek meg a három kép eltérő színű részletei, hogy azt már látszólag egybe olvadva látjuk.

A következő lényeges részlet.

Az LCD megjelenítő fizikailag olyan módon változtatja meg a fény átjutását illetve útjának a lezárását, hogy az LCD óriás molekulájú folyadék kristályos anyag részecskék elektromos feszültség hatására molekuláris struktúrájuk szintjén elfordulnak és ezáltal megváltoztatják a rajtuk áthaladó fény polarizációs síkját. Viszont ez mit sem ér, ha nem polarizált fénnyel világítjuk meg hátulról.

Viszont a fény, ami csak úgy kijön egy közönséges fényforrásból az nem polarizált. Ezért ahhoz, hogy használhassuk a célra, ahhoz egy lineáris polarizációs szűrőn kell átengednünk. Ez megtalálható minden LCD kijelző hátlapján (és az előlapon is).

A szűrőn a polarizált fény be jut az elektromosan vezérelhető fázis forgatású folyadék kristály rétegbe, ahonnan a vezérléstől függően elforgatott polarizációs síkkal lépnek ki.

Ettől még mindig nem látjuk szabad szemmel látványosan, hogy ott bármi is történik csak akkor ha a képernyő (kijelző) első oldalára is fel applikálnak egy sík polarizációs szűrőt Így már pontosan, szűk keretek között kontrolláltan haladhat a fizikai tulajdonságaiban pontosan szabályozott hátulról belépő fény

a szűrő-LCD-szűrő szendvicsen, a hátul diffúzorral elosztott ledes vagy (vékony fénycsöves) fényforrásokból.

(A közte lévő üveg és átlátszó elektromosan vezető rétegeket nem említem mert az már tényleg csak zavaró lenne.)

Az így elektromosan vezérelhető, polarizációs sík törésű megjelenítő panel szemből, ill eltérő szögekből nézve bizonyos mértékben különböző fedettségű látványt mutatnak.

Az első LCD panelek kicsit is eltérő ill oldalsó szögből nézve is rendkívül zavaróan megváltoztatták a látványt, ahogy a kérdésben is írtad. Ezért rengeteg kutató munkával egyre jobb LCD megjelenítő eszközöket fejlesztettek ki.

A mai korszerűbb megjelenítőknél nem lehet annyira oldalról nézni a képet, hogy ne láthasd még jól. ott már inkább az lesz zavaró, hogy eltorzul a kép látványa, mint amikor egy fotót annyira oldalról nézzük, hogy már nem ismerjük fel amit ábrázol, de még látható ami ott van.

Ezek közül az LCD megjelenítő panelek között vannak eltérő tulajdonságúak (TN IPS).

Van ami főleg szemből nézve jó, az kicsivel gyorsabb működésű és ami széles iránybeli határok között is jó képet mutat az valamivel lassabb megjelenítési sebességet mutat.

Ebbe most nem megyek bele jobban. Azt hiszem a működését már nagyjából áttekinthetően érted.

A fejlődés irányáról és az egyes eltérő tulajdonságú LCD kijelző típusokról még itt olvashatsz többet is ha ennél még mélyebben érdekel: [link]