A kínaiaknak milyen billentyűzetük van?

Alapvetően két fő módszer terjedt el: a vizuális és a fonetikus. Utóbbinak is két fő változata van: a kínai latinbetűs és a tajvani. Kína mandarinul beszélő részein ez a legleterjedtebb. Egy sima angol kiosztású billentyűzetre kell gondolni, ahol a (szabványos latin betűs átírás szerint) fonetikusan beírod a szót, majd egy listából kiválasztod az adott hangalaknak megfelelő jelek közül a megfelelőt. (Ez utóbbi legkönnyebben egy szám megnyomásával lehetséges, szóval kínaiul egy szöveget legépelni sem tart azért hetekig.) Tajvanon annyiban más a helyzet, hogy ott a latin betűk helyett egy saját fonetikus ábécét használnak, és a billentyűzeten is ennek segítségével írják be a szavakat.

A vizuális bevitelnek meg az a lényege, hogy a billentyűkön a karaktereket alkotó jelek, jelrészletek vannak, és azokból kell összeállítani a kész jeleket. Leginkább Kína azon részein használják, ahol nem a mandarin nyelvet beszélik.