A nyomdákban milyen gépekkel készítik a nyomtatott anyagokat? Hogyan működnek ezek a gépek?

Most már minden számitógéppel vezérelt, a nyomdagépek is. Nincs ólom-ón-antimon ötvözetből (a pora is mérgező) készült szedés, nincs nagy súlyok cipelése, se ólomöntés. Nagyon nehéz munka volt valaha, ma egészen más. Szöveg a szeerkesztőségben készül, ott formázzák (tördelés). Aztán beteszik a CD-t a nyomdagép számitógépes vezérlőjébe és kész.

[link] történet: [link] (Egyébként a helyes név: Athenaeum Nyomda).

18 40-es: fogalmad sincs, mi is volt a klasszikus nyomdászat. Akkor a kézirat valóban kézzel volt írva, olvasd el, ha tudod alapon. A XIX. században a magyar írók német anyanyelvű szedőkkel küzdöttek, aztán jött a gépírás, ahol már a kiadók készítették el a kiadvány szerkesztését. Kijelölték, hány pontos betűvel és milyen betűtípussal készüljön, milyen legyen a címnegyed stb. Ekkor az alapszöveg már lyukszalagról öntve (Monotype) készólt, ezt javítani és tördelni kellett, címeket, kliséket beilleszteni stb. (Próbanyomatok Petőfi korabeli nyomdagépeken készültek). Aztán ez a nyomtatható szedés került a nyomdagépekbe, ez volt a magasnyomás. De már akkor is létezett mélynyomás (szines hetilapok, Nők Lapja stb.), illetve offszetnyomás is (a szedésről celofánra nyomták, majd lemezre került a szöveg, erről nyomtattak. A szineket három színből keverték (sárga, piros és kék). A nyomdai mértékrendszert (tipometria) beépítették a számítógépes Office-okba, pl a Wordbe. Ma tördelő programokat használnak, nincs többé ólombeteg nyomdászok tömege az orvosoknál (de 30-40 éve még volt). A volt nyomdászoknak (különösen a szedőknek) nem volt nehéz megtanulni a számítógépes szövegszerkesztést, éppen a tipometria átvétele miatt.