A jövő alkotásaént emlegetett kvantumszámítógépek (egyesek 2050 jósolják őket), hozzávetőlegesen/becsülten kb. mekkora teljesítményre lennének képesek max?
Ezen belül igazából nem is a majdani civil forgalomban elérhető kvantumszámítógépek érdekelnének - ugye amik most az otthoni PC-k kategóriája - (márha a kvantumszámítógépek megjelenése után belátható időn belül elképzelhető az elterjedésük), hanem a céges, kutatóközpontok, vagy nagy szervezetek szuperszámítógépes kategóriájára gondolok, azon belül is a tehetősebbere, mondjuk a top-100-as kategória.
Példaként - ha jól tudom - itt Magyarországon a legtehetősebb szuperszámítógépes rendszerek (persze nincs sok gondolom) úgy 1 másodperc alatt tudják azt a processzormunkát elvégezni, amit egy rendes PC 4-5 nap alatt. A piacon elterjedt PC-k teljesítménye meg úgy 2 GHz körül mozog már, nemde.
Ezek az arányok úgy a kvantumszámítógépes korszakra mennyire becsülhetők? Illetve mekkora lesz számolási teljesítményben a fejlődés mostanhoz az egyes kategóriában? Meg tudják ezt becsülni valahol?
Márha ez így megsaccolható... Érdekelne, meg ennek kapcsán az is, hogy akkorra kb. mekkora védelmet tudnak adni a mostani titkosító algoritmusok, pl. MD5, AES, Blowfish, stb.
válasza:A neten sok cikk van róla, nem biztos h a GyK közönségére kellene hagynod a válaszadást.
Amit én "hallottam", hogy gyakorlatilag nem összehasonlítható a teljesítményük a mai PC-kkel, mert egyszerre "végtelen" adattal végeznek műveletet. Emiatt pl a mai titkosítási algoritmusok mehetnek a kukába, mert amit ma 1000 év feltörni, azt egy kvantumszámítógép egy számítással megoldja.
VÉGTELEN teljesítmény?!? - Úgy érted hogy meghatározatlan párhuzamos szálon végeznek műveleteket?
Mert ez elég furcsán hangzik! Ez még megfoghatatlanabbnak tűnik, mint a fúziós energia kontrollált felhasználása mindennapi energiafelhasználásnak.
A technikai ismereteim szerint ezt elég valószínűtlen, hogy képesek lesznek megoldani a tudósok, pláne 50 éven belül.
A végtelen számítási teljesítmény, még nem szó szerinti értelemben is vagy csoda, vagy paradoxon, márha szabad ezt mondanom.
Én mellesleg úgy tudtam, hogy a kvantumszámítógép igazából annyi, hogy atomi szinten építenek fel egy számítógépet, és mivel sokkal kisebbek az építőelemek az áramkörben, és sokkal-sokkal több is elfér belőlük, így gyorsabban tud lefutni egy művelet menete az áramkörön. Vagy valami ilyesmi. De elnézést ha rosszul tudom.
Csak azért kérdeztem, mert érdekelne, hogy pl. azok az adataim, amik esetleg 20-30, esetleg még 40 év múlva is jelentőséggel fognak bírni SZÁMOMRA, és nem akarnám hogy bárki is bármikor leadathalássza azokat, mik a kilátásaim titkosításra.
Viszont ha tényleg meghatározatlan lesz a számítási sebességük ezeknek a gépeknek, akkor csak olyan titkosítást lehetne használni, ahol az adott kulcsnak végtelen sok egyenlő valószínűségű variációja van, ami meg látszólag matematikai lehetetlenség, ami nagyon vészesen hangzik. De szvsz. ugyanúgy ez a "végtelen" számolási teljesítmény is paradoxonnak tűnik. Pl. én sehonnét sem ismerek példát a természetből vagy a világegyetem működéséből példát arra, ahhol valamilyen fizikai/kémiai/stb. folyamat lefolyása független lenne az időtől.
Úgyhogy remélem az ilyen értelembe vett kvantumgépek legendája csak hoax, mert akkor biz' lőhetnénk a számítógépes biztonságnak.
És ez márcsak azért is "képtelenség"-nek tűnik szvsz. mert akkor már értelmesnek vehető adatokkat brute force módra kiszűrhetnénk pusztán azzal, hogy adott méretre végigvesszük az összes bájtkombinációt, és futtatási/akár egyszerűbb analizációs tesztel eldönti maga a gép, hogy értelmes lehet-e az adat, vagy sem.
Akkor már pl. számítógépes művészetre (zene, kép) se biztos hogy szükség lenne, mert a gép majdhogynem legenerálná az összeset, csak válogatni kéne.
:(
válasza:
válasza:Amennyire én tudom, tényleg tetszőlegesen párhuzamosítanak, tehát igen, a titkosítás mehet a szemétbe. Ha egy kód visszafejthető, és véges sok kulcsa lehet, akkor azonnal feltöri. Ha a kód nem visszafejthető, akkor lehetetlen az adatokat kinyerni, még a kulcs ismeretében is, tehát a titkosítás értelmetlen. Maradnának a végtelen sok kulcsú kódok. A probléma az, hogy ha egy kulcs legfeljebb véges sok karakterből állhat, és a karaktertáblája is véges, akkor a lehetséges kulcsok száma is véges. Ha a kulcs vagy a karaktertábla végtelen, akkor pedig az adattárolás lesz a probléma, a jelenlegi eszközeink csak véges sok adatot tárolhatnak, nem is beszélve arról, hogy a feldolgozás is végtelen idejű lenne - hacsak nem kvantumszámítógéppel hajtjuk végre.
Tehát nekem úgy tűnik, hogy hagyományos, nem kvantum-eszközökkel nem lehet olyan titkosítást létrehozni, amit ne törne fel a kvantumszámítógép egy pillanat alatt.
Megnyugtató tény viszont, hogy bár kvantumszámítógép már van, megcsinálták, jelenleg használhatatlan. A működése ugyanis abszolút nulla fokot (-273,16 C) igényel, ennél minimálisan magasabb hőmérséklet esetén is akkora az ún. "termikus zaj", hogy a kvantumszámítógép válaszának megbízhatósága nem sokkal nagyobb a tippelgetésénél - tehát ha ki is adja a jelszavad, senki nem hinné el neki, hogy tényleg az. Tehát akkor kell elkezdeni aggódni, amikor majd sikerül tartósan abszolút nulla fokot előállítanunk zárt térben - de szerintem ettől még messze vagyunk.
válasza:A kérdésben még azért két hibát javítanék: a 2 GHz ma már kb. semmit nem mond a gép teljesítményéről, ugyanis a mai PC-k sem egy utasítást végeznek órajelenként, ezt hívják IPC-nek (Instructions Per Clock). És itt jön megint képbe a párhuzamosíthatóság, amiben a kvantumszámítógép nagyon jó: ha egy feladat egyáltalán nem párhuzamosítható, a kvantumszámítógép sem gyorsabb (sőt, érzésem szerint lassabb is lehet), mint egy PC.
Az MD5 pedig nem tudom, mennyire tartozik az AES, Blowfish és társai közé, ugyanis ez egy egyirányú hash-elés, az eredeti adatot nem lehet kinyerni belőle, csak megállapíthatod, hogy két inputnak ugyanaz-e a lenyomata. Ha igen, az MD5 nem képes különbséget tenni köztük. Ha egy weboldalon MD5-tel kódolva tárolják a jelszavadat, és mondjuk az a jelszavad, hogy "a", de ugyanezt a lenyomatot adja a "b" karakterlánc is, akkor bizony a "b" jelszóval is hozzá tudnak férni az adataidhoz, annak ellenére, hogy a jelszavadat megtudnák. (Mielőtt bárki megijedne, ezeket a kódolásra használt hash-algoritmusokat direkt úgy tervezték, hogy lehetőleg ne forduljon ilyen elő, egy lenyomatot minél kevesebb minta állítson csak elő.)
zsomkovacs : Köszönöm szépen a tartalmas válaszodat.
Az abszolút nulla fokról szólva számomra ez már kissé azért megnyugtató, hogy csak így tudnának működni.
Ugyanis az abszolút nulla fokról valamikor olvastam tudományos cikkeket, bekezdéseket, és több helyen azt valószínűsítették, hogy ez az állapot egy olyan inkább ideálisnak nevezhető fizikai szélsőség, amit szinte soha nem fogunk tudni elérni. Mert ugye ennek a hőmérsékletnek az eléréséhez - vagyis ezzel igazából annak eléréséhez, hogy ne legyen hőmérséklet, az elemi részecskék szintjén kéne a rezgőmozgást teljesen leállítani. [ami nekem pl. úgy hat, minthogy egy test gravitációját (ami belőle ered) "kikapcsolni" ... szerintem]
....HOPPÁ, viszont akkor máris felmerül, hogy hogy tud valami egyáltalán abszolút nulla fokon működni, így a kvantumszámítógépek???!!! Mert ha a részecskék sem mozoghatnak, akkor <mi működik benne>.
Na, ennek már tényleg utána kell járjak...
válasza:Nem csak a cégek, de szegény ártatlan civilen is csattani fog az ostor - és a maffiák és más terrorista szervezetek is gyönyörűen bármelyik áldozatuk személyi adatainak birtokába jutnak 100.0%-os hatásfokkal.
Egyszerű, fejlesszenek mást a tudósok! De ha jól sejtem, a "tudomány éteri hívó szavának" ürügyén ennek a fejlesztésén is bőszen fognak dolgozni, ahogy a hirosimai eset után is tették.
(És persze biztos én lennék a vandál barbár, hogy egy nagyszerű fejlesztés ellen mernék fellépni, amibe ők a lelküket, akarom mondani "többet", az eszüket adják bele.. és csak ők érthetnek hozzá ;) )
válasza:Nem abszolút nulla fok volt egy részt, másrészt azért mert 2007-ben ott tartottak még, 2009-ben már ment -182 fokon is, mostanában meg nem követtem, de nekiesek majd mit találok. Szóval annyira nem kell megnyugodni, hogy sokára lesz, mert van pár probléma amit ha megoldanak, akkor olyan technológiai robbanás lesz, amihez képest az ipari forradalom vagy a számítógépek lópikula volt.
Ha ilyen borzasztó teljesítménnyel lehet gyógyszerkutatásokat, kereső algoritmusokat, fizikai szimulációkat, stb. végezni akkor sok száz évnyi kutatás rövidülhet le napokra vagy évekre.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!