CPU régen és most. Hogy is van ez?
Lenne egy kérdésem.Puszta kíváncsiságból teszem fel.6-8 évvel ezelőtt volt egy PIII-as gépem amelyben 866MHz-es processzor volt.Azon ha nem megfelelően működött a ventilátor kikapcsolt mert megsült volna,és mellesleg a mérete is elég nagy volt (már mint a CPU-nak).
Mostanában az okos telefonokban hogy lehet hogy olyan kicsik a cpu-k és nem is melegednek annyira hogy keljen hűtő.
Tudom h fejlődik a technika de mégis nincs semmi különbség
a régi cpu-k és a mostaniak között, a méretet leszámítva?
Az elsőt kiegészitve hogy te is értsd a lényeget, jóval alacsonyabb fogasztás mellett képesek a kivánt teljesitményt nyújtani.
Minél alacsonyabb a fogyasztás annál hüvősebb a processzor.
Köszönöm a válaszokat most már értem :)
Még arra lennék kíváncsi h mi az a csíkszélesség.
PL.: 65nm es az a méretére utal az egész processzornak ?
A csíkszélesség egyszerűen megfogalmazva a processzor belsejében lévő félvezetők méretét jelenti. Minél kisebb, annál több tranzisztor fér el ugyanakkora helyen.
A P2/P3 korszakban 180nm-es csíkszélességű processzorok voltak. Manapság a 45nm a jellemző.
A kisebb csíkszélesség kisebb fogyasztást is jelent, ergo ugyanakkora teljesítményen nem melegszik annyira a proci.
Egy régi asztali x86 procit nem igazán lehet egy mai ARM mobil procihoz hasonlítani...nincs bennük sok közös vonás, nem is kompatibilisek egymással.
Egy CPU fogyasztását/hőtermelését leginkább a komplexitása (tranzisztorok száma) és a csíkszélesség illetve még az alkalmazott gyártástechnológia is meghatározza. Természetesen sokat számít az is, hogy egy lapkát mekkora órajelen járatunk és ahhoz mekkora feszültséget kell adni. Egy Pentium III-as CPU 250 vagy 180nm (nanométer) csíkszélességű technológiával készült, míg ma egy ARM mobiltelefon processzor 40nm, de idén már 32 vagy 28nm-en készülhetnek, azaz ha csak a ezekből az értékekből akarunk saccolni, akkor a 32nm-hez képest mondjuk 250nm-en ugyanannyi tranzisztor kb 60x több helyet foglalna területben). Egy Pentium III 250nm technológiával 9,5 millió tranzisztort tartalmazott, egy C2D 65nm technológiával már 291 milliót, míg egy 32nm-es asztali i7 már 995 millió tanyóval büszkélkedhet. Perzse itt a magok alapterülete és max fogyasztása között is van különbség, de mégis látszik, hogy ma több, mint 100x annyi tranzisztor fér el egy prociban, mint mondjuk 12 éve, de a procik magjai és a maximális fogyasztás is csak kb duplázódott (nagyságrendileg).
A gyártástechnológia fejlődése teszi lehetővé a CPU-k fejlődését. Az ARM processzorok felépítésben is egyszerűbb egységek (néhány 10.000 vagy néhány 100.000 tranzisztorral), alacsonyabb órajelen is járnak, így működhetnek pl egy telefonban is.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!