2009-es kalóz win 7-es gépemet cserélném, de mire?
Csak alap internetezésre kell, játékok nem, grafika nem. Win 10-logikus,de...
A felhasználóknak emiatt csak három lehetőségük lesz 2025 után: fizetnek a Windows 10 frissítéseiért még három évig, új számítógépet vásárolnak, vagy valamilyen támogatott Linux-disztribúcióra váltanak. Ez utóbbi némi tanulást igényel, ellenben teljesen ingyenes.
Azt senkinek sem javasoljuk, hogy biztonsági frissítések nélkül használja tovább a számítógépét évekig.
támogatott Linux-disztribúció- ez meg mi?
Az alábbiak a lehetőségeid:
1. Használod tovább a géped a nem jogtiszta Win7-tel.
2. Ha tudja futtatni a Win10-et, akkor megveszed az új, eredeti Mikroszoft-programot, és mindenféle csodát művelsz vele. Aztán vagy fizetsz a frissítésekért, vagy nem frissíted.
3. Ha tudja futtatni, a Win11-et, akkor megveszed az az új, eredeti Mikroszoft-programot, és mindenféle csodát művelsz vele.
4. Telepítesz valamilyen Linuxot, és élvezed a vele együtt járó kalandokat.
5. Kivágod a fenébe a 15 éves géped, veszel egy újat, megveszed hozzá az új, eredeti Win 11-et, és mindenféle csodát művelsz.
"vagy valamilyen támogatott Linux-disztribúcióra váltanak. Ez utóbbi némi tanulást igényel,"
Hány óráig tanultad egy Androidos telefon használatát?
"támogatott Linux-disztribúció- ez meg mi?"
A Linux önmagában csak egy kernel, egy rendszermag, ez jelenti a "kapcsot" a hardverek és a különböző alkalmazói szoftverek (például egy webböngésző, egy irodai programcsomag) között, ez ütemezi, hogy a gép milyen feladattal foglalkozzon. Ezt a nyílt forrású (értsd: elérhető az a programkód, amiben ezt készítik, így egy szakavatott számára teljesen egyedivé tehető, hogy mit rak bele) kernelt a Linux Alapítvány kezeli, rengeteg céges és magánszemély fejlesztőmunkájának eredményeként.
Ehhez vannak különböző programok - az operációs rendszer kinézetét meghatározó ablakkezelő (KDE, XFCE, Gnome), böngésző (Firefox, Chromium, Chrome, Opera, Brave,...), fájlkezelő (Thunar, Double Commander,...), irodai programcsomag (Libreoffice), médialejátszók (mpv, VLC,...), stb... Ezekből több (tíz/száz)ezernyi van, lehet belőle válogatni.
A kernel és az alkalmazói programok összeválogatott halmazát nevezik disztribúcióknak. Ilyen disztribúciót több cég - mint például a Suse, az Oracle, a Red Hat vagy a Canonical - alapítvány, illetve lelkes magánszemélyek készít. Ilyen disztribúciók például az Ubuntu, a Linux Mint, a Debian, az (Open) Suse, a Fedora,.... (ezeknek egy gyűjtőhelye például: [link] )
Mint minden szoftvernél a Linux disztribúcióknál is van egy terméktámogatási ciklus, szóval egy bizonyos verziójú disztribúcióhoz egy adott ideig adnak frissítéseket, majd - amikor már jelentősebb változtatások lépnek életbe - új verzióra váltanak és a régi verzióhoz már nem adnak ki frissítéseket.
Például Ubuntu esetén:
Debian esetén:
Ezért írja a HVG cikke, hogy érdemes olyan Linux disztribúció-verziót választani, amihez egy jó ideig lesz terméktámogatás a disztribúció készítői által.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!