HDD-t formázni hogyan érdemes?

"Ugyebár vannak olyan dolgok a formázásban amik felett sokan elsiklanak"

Leginkább azért, mert az esetek 99%-ában a célnak tökéletesen megfelel az, amit a rendszer alapértelmezésben felkínál. :-)

"pl. MBR vagy GPT módban legyen formázva? Melyik a megbízhatóbb és egy adatvesztés esetén melyiknél lehet könnyebben visszaállítani az adatokat?"

Ennek semmi köze a megbízhatósághoz, vagy az adatvisszaállításhoz. Egyik sem megbízhatóbb, vagy biztonságosabb a másiknál. A különbség annyi, hogy GPT-nél több, mint 4 partíciót létre lehet hozni (max. 128-at), MBR-nél pedig maximum négy elsődlegeset, vagy max. 3 elsődlegeset, és egy logikait, amin belül nincs konkrétan szabályozva, hogy hány kiterjesztett partíció lehet, de általában 16 szokott ez a limit lenni.

Illetve még ennél jelentősebb különbség, hogy MBR-nél maximum 2 TB lehet az eszköz tárolókapacitása. (Nem a partícióké!) GPT-nél ez a határ 9400000000 TB. Illetőleg Windowsnál azt is szem előtt kell tartani, hogy BIOS-os gépen csak MBR, UEFI-s gépen meg csak GPT sémájú tárolóról képes bootolni a rendszer. (Linuxnál nincs ilyen megkötés.)

Szóval a döntés egyszerű: Windows esetén: ha a rendszer is az adott lemezen/SSD-n lesz, akkor BIOS-is gépen MBR, UEFI-s gépen GPT kell. (Ha BIOS-os géped van, akkor az elsődleges tárat max. 2 TB-ig tudod emiatt kihasználni.) Linux esetén, és/vagy ha nem tervezel róla rendszert indítani, akkor meg a méret a döntő: ha 2 TB-nál nagyobb, akkor mindenképp GPT. Ha kisebb, és nem akarsz nagyon sok partíciót rá, akkor meg tök mindegy.

"Úgy tudom, már a 64 bites Win7 is tudta kezelni a GPT partíciókat"

Már a 32 bites is. ;-) Az XP-nél volt az, hogy a 32 biteshez még külön driver kellett, a 64 bites pedig alapból tudta kezelni, bár bootolni még nem tudott róla.

"így akkor egy régebbi gépbe áttéve is tudnám a HDD-t használni?"

Mennyire régi?

"primary vagy logical legyen a partíció és mi a különbség?"

A logikai az egyfajta "több partíció az egyben" jellegű megoldás, amiből persze a felhasználó semmi rendkívülit nem fog érzékelni, de mivel az MBR partíciós tábla pontosan 4 darab partíciót képes nyilvántartani, ezért kellett kicsit trükközni, ha te ennél többet akartál. Ezt úgy érték el, hogy az utolsó partíció a lemezen úgynevezett logikai partíció lett: ez olyan, mint ha önmagában is egy külön lemez lenne, saját partíciós tábla-szerű nyilvántartó résszel, és természetesen további partíciókkal.

Ha neked elég 4 partíció, akkor célszerű elsődleges partíciókat használni. Logikait csak akkor kell, ha 4-nél több partícióra van szükséged.

"a a windows lemezkezelőben formázom meg, akkor csak a primary-t módot engedi"

Ugyan nem gyakran használok Windows lemezkezelőt, de az nem igaz, hogy az csak elsődlegeset engedne. Csak bizonyos esetekben nincs beleszólásod, hogy milyen legyen az adott partíció. (Pl. első partíciónak úgy tudom, nem enged kiterjesztettet/logikait.)

De nem véletlen, hogy én még Windows-felhasználóként is GParted-et használtam (ingyenes, bootolható lemezképként is letölthető), mert nincsenek benne a Windowsnek a felesleges korlátai.

"Illetve "aktív" legyen a partíció vagy sem?"

Ennek ma már nincs jelentősége. Régebbi rendszerek csak aktív partícióról tudtak bootolni, de jó ideje ennek már semmi gyakorlati szerepe nincs. Ha jól tudom, már az XP sem vette figyelembe, hogy aktív-e.

GPT vs. MBR - minden, amit tudni érdemes az UEFI partícióról

[link]

[link]