Legjobb notebook 150. 000ből, ami akár játékra is jó?

Én a notebook.hu -n szoktam nézelődni. Tapasztalatom szerint a kategória legolcsóbbjai (amikben már van normális videokártya) az Asus és az Acer laptopjai.

A [link] -on pedig meg tudod nézni melyik videokártya hány pontot ért el különböző teszteken.

Miért ne játszunk notebookkal 13 pontja:

1# A Laptopokat elektromos áram működteti, ezért nem árt tudni néhány alapvető fogalmat, mint pl. Frekvencia-Feszültség-Áramerősség => Idő-Ellenállás-Teljesítmény => Fogyasztás-Hőmérséklet-Disszipáció

2# A Notebook kívülről nézve következő elemekből áll:

- Pici Tápegységből: egy általában 195 cm3 térfogatú kicsi, minden oldalról légmentesen lezárt kocka, ez alakítja át és stabilizálja a hálózati feszültséget notebook által emészthetőre. Szellőzéséről nem árt gondoskodni, mert ez is melegszik! Hasonlítsuk össze egy asztali gép tápegységével, ami minimmum 1755 cm3 térfogatú, ventilátoros hűtéssel. Igen, majdnem 9x nagyobb az asztali társa a laptopénál. Ez azért is fontos, mert innen vesszük fel a játékhoz szükséges villamos teljesítményt! Eleve érezhető, hogy az asztali nagyobb teljesítményt kínál az alkatrészeknek.

- Felhajtható Kijelző: ezt is a kisteljesítményű tápegység látja el árammal, amíg az asztali monitornak külön van!

- "Vastag billentyűzet touchpaddal": Ez a legfontosabb részegység. Itt kap helyet a számítógép szerkezete, néhány szellőzőrács hűtőfelülettel és a ventilátorral ellátott CPU hűtőborda. Hasonlítsuk össze, hogy az asztali gépnek mennyi szellőzőnyílása és ventilátora van, ehhez képest!

3# A GPU, mint minden más mikroprocesszor CMOS FET tranzisztorlogikából áll. Mint tudjuk, az átkapcsolás pillanatában teljesítményt vesznek fel, vagyis a hőmérséklet disszipáció frekvenciafüggő. (Játék közben megnő a frekvencia => teljesítményfelvétel, ezzel a hőmérséklet disszipációja is.) Ezzel csak akkor van probléma, ha nincs elégséges hőleadó felület, mert nemcsak az áramkör vált át állapottól függően tiszta vezetéssé vagy szigeteléssé, hanem a burkolat is megolvadhat

Bővebben: [link]

4# Általában félvezető áramkör nem bírja a tartósan a szobahőmérséklet többszörösét elviselni, mert a diódák visszavonhatatlan károsodást szenvednek a rákényszerített nagy áramerősségtől. A gyakran használt termikus tényező: -26mV/°C @23°C. A dióda 0,6 és 1,2V munkaponti feszültség közt üzemel hatékonyan. Most 43°C chipnél beállítanak 1,2 Voltot, de amint felmegy játék hatására +20°C-al 60°C-ra a GPU, kiszámolható, hogy durván -520mV-al kell csökkenteni a feszültséget, Most kb 0,62mV-on kellene járnia a diódának, ha azt szeretnénk, hogy ugyanannyi hődisszipációja legyen mint játékfuttatás nélkül. Ámbár ez aligha tehetjük meg, mert ha csökken a feszültség az áramerősség stabilizálása érdekében, akkor a dióda lelassul, vagyis a játék teljesítményét képező frekvencia csökken.

Ezt az AMD és az Nvidia a Videókártyáról automatikusan szabályozható ventilátor fordulatszámmal szeretnék kiküszöbölni, hogy a [feszültség se csökkenjen, de a hőmérséklet se emelkedjen]. De mégis hogyan alkalmazzák, ha notebook GPU-ján nincs ventilátor? A feszültséget csökkentik, de sokkal lassabban, így végül is csak a laptop tönkremenetelét lassítják.

Aki nem tudná, a tranzisztor is diódákból áll. Bővebben: [link]

5# A notebookokból, az asztali társukkal ellentétben, nem bővelkednek aktív hűtésre fordítható hellyel a karcsúság miatt. Ezért nincs aktív hűtés, hanem egy SIM kártya méretű bordája van, szerencsétlenül megválasztott gépház közepén, ahol semmi levegő-beömlőnyílás. Ezt hőcsöves elvezetéssel próbálgatják meg lekűzdeni, a processzorra való közvetlen rávezetéssel. Nos hosszútávon nem jó ötlet, mivel a hőcső csak nagy hőpotenciál esetén működik, de számolnod kell azzal a ténnyel, hogy a processzor alapból 44 °C, tehát minimum delta 30 °C-al lesz melegebb a GPU, hogy a hőelvezetés beinduljon, és a terhelési szint stabilan maradjon. (a GPU sajnos beáll 70+°C új munkapontba) Ez már túlmegy a 4# leírt határon!

6# Mobil rendszereket azért hívják mobilnak, mert az alacsony fogyasztás az elsődleges szempont, ennek egyik eszköze, a frekvencia, vagyis a grafikus teljesítmény csökkentése az asztalihoz képest. Hiába ugyanolyan típusú a notebookban található videókártya, mint a brutál gépben levő, odabiggyesztenek a neve mögé egy M betűt (Mobile), vagyis csökkentett teljesítmény.

7# A károsodott GPU félvezetőkben megnő a hibásan átvitt bitek aránya, a képernyőn szemmel láthatóvá válnak a pixelhibák, így az Északi híd kénytelen visszavenni a teljesítményből a kékhalál elkerülése érdekében, ami játék közben már kőkemény FPS dropokhoz vezethet.

8# Nem szokás reklámozni, de a gamerek kéthavonta cserélnek laptopot, mert az előzőt a fent felsoroltak miatt tönkreteszik. Mellesleg pont ennyi idő tellik el egy komplet új videókártya sorozat megjelenéséig így nekik teljesen felesleges vigyázni az előzőre. Következtetés: a cserélés sebessége miatt is a Notebook a gazdagok játékszere!

9# Pontosan ilyen kiszenvedett állapotú notebookokat tesznek fel árverésre, szinte két kezedet összeteheted, ha a flash megy rajta akadás nélkül a böngésződben. Nem is beszélve arról, hogy nem rendeltetésszerű használat miatt garanciát vesztenek. (víz folyik rá, ágyban használják, leesik és bereped a kijelző/burkolat)

10# A gyártónak és kereskedőnek nem érdeke ezt a gyengeségét reklámoznia a laptopoknak, mert akkor senki sem vásárolná a termékeit. (Üzleti fogás) Ezért is tesznek az asztalihoz hasonló nevű, de gyengébb teljesítményű videókártyákat a gépeikbe.

11# A miniatürizálás következtében ezek a gépek drágábbak, mint az ugyanolyan alkatrész paraméterekkel rendelkező Desktop társaik. Ezért mindenkit válaszút elé állít: [Hordozhatóság vagy Teljesítmény] ?

12# "Majd a hűtőpad megoldja?" a válasz: NEM!

A notebookok alján, nagyon kevés, sűrűn rácsozott beömlőnyílások találhatóak. Ezzel még nem is lenne gond, de hol a van a kiömlőnyílás?

Próbáljunk meg a vizes sapkának a belsejét hajszárítóval szárítani. Nehezen megy, mert a levegő bennreked, nem tud hol kijönni, ugyan van a notebook tetején billentyűzet, de az pedig a kakaó és kávébiztosság miatt le van zárva, és ott nem tud távozni a levegő. Ugyanez a helyzet az ágyban-textilen való gépezéssel is, megreked a gépben a forró levegő. A hűtőpad is ugyanígy hűt, mint az említett hajszárítós példa, alacsony hatásfokkal, mert a befújt levegőnek nincs hol távoznia, esetleg szintén az egy beömlőnyíláson, mint a sapkán, de akkor nem igazán nagy hatásfokkal fog cserélődni a levegő. -5 °C-ot el lehet vele esetleg érni, a processzornál, ahol van tisztességes be és kiömlőnyílás, de a videókártya többnyire a gép közepén helyezkedik el, aminek még mindig egy nyílása van, és a levegő emiatt nem tud cserélődni. Emellett a merevlemeznek is álandóan fejleszti a hőt, annak szintén csak egy nyílása van az alsó sarokban. Továbbá ezzel még mindig nem oldottuk meg a notebookban elhelyezkedő hűtőbordázás méretét. Ha stabil hőmérsékletet szeretnénk, az egészlaptop már inkább egy nagy bőröndhöz hasonlítana. Jelentősen veszítene hordozhatóságából.

13# Mindezek felsorolása után, mindenki beláthatja, hogy a notebook nem azt az (ergonómikus) játékélményt nyújtja játékhoz, mint az asztali társa. NOTEBOOK NEM JÁTÉKRA VALÓ!

aki nem hiszi, majd megtanulja a saját kárán.