Ssd Raid vagy AHCI?

A raidezésnek otthoni használatra az alábbi esetben látom értelmét:

Ha van kettő db m2.sata portod és van hozzá két ssd-d raid módot biosban bekapcsolod, azon belül raid 1 (tükrözés), majd első induláskor az alaplap raid managere megcsdinálja a tömböt - ilyenkor a rajta lévő adatok mennek a levesbe - ezután telepíted rá a Windowst, ami egyetlen meghajtónak látja.

Telepítés után az alaplap hivatalos gyártójának oldaláról letöltöd és feltelepíted a raid kezelő szoftvert, amivel tudod monitorozni, hogy mindkét ssd-d rendben van-e. Ha valamelyik beszarik, cseréled. Az előnye az, ha egyik megáll, akkor is tudod használni a gépet míg megjön a következő. Tehát a gép rendelkezésre állásának esélyeit növeled.

Ha adatot szeretnél biztonságban tudni, akkor mellé még teszel kettő hddt, de azt nem az alaplapi biossal teszed raidbe, hanem a windows lemezkezelőjével telepítés után. Tehát biosban az ahci módban legyen. Majd Windowsban Felügyeleti Eszközök - > Számítógépkezelés - > Lemezkezelés -> Egyik üres merevlemezen Új tükrözött kötet, megadod, hogy raid 1 (ha kéri, nem emlékszem, fejből mondom) aztán hozzáadod a másik merevlemezt. Ha ez meg van, akkor létrehozod a particiós táblát meg a fájlrendszert és ez után megnézed milyen meghajtó betüjelet kap. D, E, F, stb...

Még nem végeztünk! Ahhoz, hogy az adataid biztonságban legyenek még be kell állítani, hogy a sz@rjaid ;) (mindenkinek csak a saját cucca fontos, a másoké csak sz@r - by Galla) be kell állítani Windowsban, hogy az ASZTAL, Dokumentumok, Képek, Zenék stb mappáid ott legyenek. De nem úgy, hogy kézzel odamásolod, hanem windows intézőben vagy sajátgépben ráklikkelsz jobb gombal minden főmappára, ami az user/felhasználóneved alatt van. (ASztal, Doku...,Letöltések,Zene,Video stb. Jobb gomb, tulajdonságok, hely. Az elérési linkben ott lesz a C betű, azt átírod a HDD raid kötethez kapott betűre. Megvárod míg átpakolja és örülsz.

Egy kis magyarázat, hogy ne maradjon senkiben sem kérdés:

Alaplapi raidet abban az esetben választjuk, ha az eszközre magát a Windowst telepítjük, mert ezt telepítés után nem lehetséges. Maga a Windows telepítő meg nem tud ilyet. Linux tud, de az nem Windows. Azonban az alaplapi raidnek egy hátránya is van. Ha elhalálozik az alaplap és nem sikerül pontosan ugyanolyan típust beszerezni, akkor lehet nem lehet elővakarni a tartalmát. Ez önmagában nem olyan katasztrófa, mert azon a rendszer van meg a programok jobb esetben. A fontos adatok meg HDD-n. Tehát HDD-n, amin nem a windows van azt a windows lemezkezelőjével hozzuk létre, mert akkor is megmarad és elérhető lesz a tartalma, ha a két lemezt egy másik gépbe tesszük. Vagy csak az egyiket.