Egy laptop esetén átlagos használatnál mi az, ami miatt az egyik sokkal gyorsabb, mint egy másik?

Alapvetően ahogy észrevettem ezt inkább az SSD-re mondják, hogy milyen gyors meg hasonlók, tehát maga a Windows ettől lesz gyorsabb.

Egyéb szoftvereknél meg szinte minden, amit te is felsoroltál.. CPU, Memória , GPU ahová kell a grafikus teljesítmény..

Például egy Cinebench-ben nem számít az SSD, mert eleve proci kell neki..

Szövegszerkesztes film nézés etc esetén egy bármilyen SSD elég nemveszed észre ha gyorsabb. Tehát a 6 másodperc helyett 6.2 másodperces bekapcsolás nem jelent semmit.

Ezekhez az alaplapi grafika több mint elég a memória sebességet csak programokkal tudod mérni.

Memória 8 GB felette már elég sok böngésző ablak kell hogy nyitva legyen ahhoz hogy érezd, és processzor is számít de itt is csak egy szintig, utána már nincs nagy eltérés

Ekkora különbséget még stopperrel sem tudsz megfelelően lemérni, így nem is fogod észrevenni.

A felsoroltak között semmi különbséget nem fogsz érezni átlagos használat mellett.

Játékoknál a proci már nem lenne mindegy, de a többi cserélgetésével nem veszel észre semmit.

Eg Sata3 SSD is teljesen jó átlagfelhasználásra. Ott sem veszel eszre különbséget egy nvme-hez képest.

De játékoknál is csak nagyon minimális a különbség.

Nagy fájlok mozgatásánál már erősen érezhető lehet, ha pár feltétel teljesül.

A memóriánál a méret a lényeg. 16 GB alá nem szabad engedni. A win, pár egyéb hasznos program, meg egy böngésző sok ablakkal és már elfogyott 6-8 GB.

Emellett nem kell megtelnie a 8GB-nak, már előbb elkezdi az SSD-t használni, mint virtuális memória.

16 GB-nál csak pár MB-ot használ. Főleg a chrome. Valamiért.

Nyilván itt azért időben eléggé elhúzódik a dolog. De vegyünk egy viszonylag szélsőséges példát a mai átlagfelhasználáshoz.

Van egy 3. gen intel procis integrált grafikás gép SATA SSD-vel (500MB/s), átlag 1600 mhz ramokkal. A win boot kb 6,5 mp.

Van egy zsír új gép, AMD 5000 vagy Intel 12. gen procival, 5000 MB/s+ nvme SSD-vel, 4000+ mhz rammal. A win boot 5 mp.

Tehát nincs min agyalni... egy régebbi gépen sem érzel felesleges várakozási időt. Egy böngésző 1 mp-en belül betölt. Egy játék pálya 1-3 mp különbséggel tölt be a két gép között.

SSD-knél ugye még jó mérőszám az IOPS. Biztos van olyan felhasználás, ahol kijön egy jobb képességű SSD előnye, pl professzionális felhasználásban, ahol pl több 10 ezer assetet vagy kis kiegészítőt kell betölteni...

Jövőbe tekintve: Grafikus felhasználásban várható még javulás, ha a microfos kiadja végre a directstorage API-ját. Ez arról szól, hogy a legtöbb fájlunk tömörített, így előbb a memóriába kerül, aztán a proci kicsomagolja, és visszakerül a memóriába és utána a grafikai elemek átkerülnek a videokártya memóriájába. Ezt rövidítik le azzal, hogy a proci-ram-ot teljesen kihagyják a folyamatból (ott ahol a cél a vram), és a grafikai adatok a videomemóriába kerülnek, a kicsomagolást a GPU végzi... tehát párhuzamosan töltődhetnek majd az adatok a ram-ba és a vram-ba, párhuzamosan csomagolódhatnak ki a cpu és a gpu által (attól függően, minek hol lesz a célja). Na, ezt a 3. gen proci valszeg nem kapja majd meg... de majd kiderül. Elég nagy a sötétség a témában.

Lényeg a lényeg: az xbox már használja ennek a technológiának egy továbbfejlesztett változatát. Ott tapasztalsz valami érezhető változást a pc-hez képest? Nincs semmi!! Sőt, a pc gyakran most is gyorsabban tölti be ugyanazt a játékot. Hiába van ugyanolyan nvme ssd benne, meg ugye a konzolokban csak a nagyon gyors vram van. Szóval furcsa egy dolog ez... kicsit felkészületlenül érte a gyártókat, hogy ilyen hirtelen ilyen gyors tárhelyeink lettek megfizethető áron, és ugyan a csatlakozó korlátait kiirtották (m.2, ugye közvetlenül a procihoz van kötve pci sávokon az nvme ssd-kkel), de annyira nem szűk keresztmetszet ez... tehát a sata (ahol ugye külön be van iktatva még egy sata vezérlő, és a szabvány korlátja max 600 MB/s) meghajtók is teljesen versenyképesek még. 10% alatt van a különbség, míg a max töltési idők a leggépigényesebb játékoknál sem lépik nagyon túl a fél percet. Ez 3 mp különbséget fog jelenteni az 500 MB/s SATA és az 5000 MB/s nvme között...

Tehát a szűk keresztmetszet jelenleg a tömörített adatok. Azzal nem igazán lehet mit kezdeni, hogy különböző fájlokat kell kiolvasni random helyektől, ebben majd biztosan érdemes lesz fejleszteni még a háttértárakat. A memóriák sebessége is növekszik majd szépen.

És a számítási kapacitás is. De olyan mértékű fejlődés, mint a hdd-ről ssd-re váltásnál volt (a szekvenciális másolás a tizedére, az elérési iduk pedig szinte 0%-ra csökkentek, a betöltési idők szinte eltüntek) nem lesz. Tehát ahol jelenleg a játék 30 mp alatt tölt be, ott a köv 5 évben nem lesz olyan gép, amin 15 mp alatt is képes lenne betölteni. PC-n biztosan nem... ARM-on talán.

Ha nálad az átlagfelhasználás csak egyszerű böngészés sok tabbal, akkor is elég egy 8+ gen intel procis gép 16 GB RAM-mal. És a prociból is csak azért kell legalább ez a 8. gen, mert ebben már jó h.265 és VP9 támogatás van az integrált GPU-ban, így nem kell a procinak se küzdenie, se külön videokari nem kell, jövőálló, megy rajta a netflix és YT 4K. 80 ezerért már kapsz is ilyen gépet 256 GB SSD-vel. Mindegy, hogy sata vagy nvme...

Újonnan 10100-zal 140 körül. De veheted 10400-zal is, az 6 mag. De választhatsz drágábban AMD-t is, 5000G APU-s gépeket (de 4000G-vel se lőssz mellé)

Ha kell kis játék is, akkor intelnél jöhetnek az F procik, AMD-nél a G jelzés nélküliek, mellé egy keretbe beleférő videokártyával.