Van e az alábbi eszközöknek bármilyen nemű gyakorlati haszna ma, vagy olyan nemű előnye, ami miatt megéri használni valamire?

Nem tudom, megvan-e a hír, hogy az USA atomenergia-ügynöksége mostanság cseréli le a 8 inches floppykkal működő rendszereit: [link]

Azokat a 8 inches floppykat, amik már 1980-ban is elavultnak számítottak.

Ha röviden kéne válaszolnom a kérdésedre: igen, van hasznuk. Elég kicsi a felhasználói körük, de van hasznuk.

Hosszabban kifejtve pedig...

A technikai eszközök soha nem úgy avulnak el, hogy "ma még mindenki ezt használja, holnapután meg már a kutyának sem kell". Ez egy hosszú, akár több évtizedig tartó folyamat, és még akkor sem jelenthető ki, hogy senkinek nem képvisel értéket. Legfeljebb a "mainstream" szférában lehet kijelenteni, hogy "nem használják, eltűnt, elavult".

Elsőnek felhoznám példaként a gyűjtőket. Igaz, itt lehetne azon vitatkozni, hogy "gyakorlati haszonnak" minősül-e. De az kétségtelen, hogy sokan szeretik a régi technikákat. (És halkan jegyzem meg: egyáltalán nem fillérekért szoktak a retró cuccok elkelni. Csak sokan ezt nem tudják, és lazán kidobnak olyan eszközöket, amikért 40-50 ezret is kaphatnának.)

Aztán ott vannak azok, akik ugyan a szó szoros értelmében nem gyűjtők, de szeretik használni ezen technikákat. Lehet, hogy csak egyszerű nosztalgiából, lehet, hogy azért, mert tetszik nekik az a stílus, tucatnyi oka lehet. Sok különbség nincs aközött, hogy valaki egy Commodore 64-es játékkal játszik, vagy egy PC-ssel. Csak a grafika, meg a multiplayer lehetőség. De amúgy miért is lenne más egyik, mint a másik? Nem véletlen, hogy pl. a Nintendo időről időre letölthetővé teszi a régi játékait az új konzolokra is. Mert van közük jópár, ami most is élvezetes perceket tud szerezni, és nem csak az elmúlt gyermekkor emléke miatt. Van olyan huszonéves barátom, aki Game Boy, NES, meg PS1-es játékokkal játszik, egyszerűen mert ez tetszik neki. (Ráadásul rengeteg mobil játék messze elmarad ettől a szinttől... mégis van, hogy milliók játszanak velük.)

Vannak, akik azért használnak még "antik" technikákat, mert "minek dobjam ki, ha jól működik?" Magnókazetta, videokazetta, CD, DVD, Blu-Ray. Egyik sem a legtrendibb technika, mégis sokan használják. Való igaz, a VHS minősége messze nem a legfelsőbb kategóia, de ha azt vesszük, hogy sokszor egy-egy Youtube-ra feltöltött film minősége sem jobb (sokkal), mégis sokan nézik...

A CD és DVD pedig minőségileg nem kifogásolható, digitális rögzítési technikát alkalmaz, ami mondjuk egy CD-ROM esetén szinte elnyűhetetlen minőséget eredményez.

Az ipari, vállalti szférában pedig nem tartható az, hogy valamit kidobjunk csak azért, mert nem trendi. Főleg, ha azért komoly összeget adtak ki. Ezért fordul elő, hogy még most, 2020-ban is vannak olyan - egyébként nagyon komoly - intézmények, ahol floppyznak. Meg MS-DOS szoftverekkel dolgoznak. Mert amúgy lehet, hogy az a szoftver kitűnően működik, és mellékesen 10 millióba került a kifejlesztése... érthető, ha nem akarnak 10 évente újra ennyit kidobni, ha mellette a működésére nem lehet panasz. A munkahelyem gazdasági osztályán is van még egy MS-DOS gép. Nem akarják lecserélni, mert tökéletesen működik. Miért is tennék?

Egyébként itt jegyezném meg, hogy a DVD-k irodai használatban még mindig meglehetősen távol állnak a "kihalástól". Egy valamire való irodai gépet nem árulnak optikai meghajtó nélkül. Pont azért, mert archiválásra még mindig nincs jobb, megfizethető árú alternatíva. A pendrive-ba, memóriakártyába, külső merevlemezbe bele lehet piszkálni. Akár véletlenül, akár szándékosan. Hálózati tárhelynél szintén, ráadásul ami nem leválasztható, abba egy kártékony szoftver is belerondíthat. Egy megírt DVD-nél ezt nehezebb elérni úgy, hogy az ne tűnjön fel. A tartóssága lehet probléma, de a biztonságos adattárolásra vonatkozó alapelveket betartva, meg minőségi adathordozót használva (netán MDisc-et...) ezzel sincs gond.

Szóval... igen, vannak, ahol/akik még aktívan használják ezeket. Nyilván a létszámuk csökkenőben van (bár pl. a bakelit lemezek reneszánszukat élik), de távol állunk attól, hogy ezeket "halott" technológiának tituláljuk.