A kínai emberek hogyan írnak számítógépről és okostelefonról?

vannak kinai nem emberek is?

kinaiak

japánok

németek

lengyelek

de a fidesz bevezette az emberezést azóta egyre többen átveszik, holott csak többesszámba kéne tenni

Kifejezetten sokat foglalkoztam a kelet-ázsiai írásrendszerekkel. :) Főleg, hogy a kínai írást megannyi mítosz lengi körül, aminek egyébként a fele sem igaz, legalábbis nem olyan mértékben, ahogy azt sokan elképzelik.

Előljáróban annyit, hogy a kínai írás bár valóban több ezer írásjegyet tartalmaz, ezek nem teljesen különböző, egyedi jelek, hanem mindegyik kb. 200 alkotóelemre, úgynevezett gyökre vezethető vissza. (Ezek nagy része önmagában is értelmes szó.) Csak egy példa: 木 ez a jel a fát jelenti. 林 Ez pedig az erdőt. (Remélem, a Gyakorikérdések motorja nem gyomlálja ki a kínai írásjegyeket...) Külön írásjegynek minősül, de olyannyira nem független a "fa" jelétől, hogy ugyanaz, csak megkettőzve. Vagy például: a nap: 日, a hold: 月, a fény pedig: 明. Az előző kettő összetettje. Tehát való igaz, hogy több ezer (több tízezer) jelük van, de ez nem azt jelenti, hogy ennyi különböző jelet kéne bemagolniuk. Komoly logika van a kínai nyelvben és írásban, csak el kell tudni vonatkoztatni attól a nyugati berögzöttségtől, hogy mindent betűkre akarunk visszavezetni. (Ami egyébként némely nyelvnél nem is igazán múködik, lásd pl. az angolt, ahol a hangalak és a kiejtés csak nagyon laza kapcsolatban áll egymással.)

Hogy ezt miért írtam le? Mert az egyik beviteli módszer pont ezen alapul.

Igen, a kínaiaknál (meg a legtöbb ázsiai rendszerben) több fajta beviteli módszer létezik.

Ja, a leglényegesebb: ők is ugyanolyan billentyűzetet használnak, mint bárki más. Nincs ezer billentyű rajta, ugyanúgy százezgynéhány van belőle, mint az angol, vagy magyar billentyűzeteken.

Az egyik módszer, hogy minden billentyűn van egy gyök (azaz valamilyen írásjegy-alkotó), és ezekből kell összeállítani a leírni kívánt karaktert. Ezt a született kínaiak nagyon szeretik, a külföldiek számára már kevésbé szimpatikus technika. Ebből is aztán van többféle módszer, attól függően, hogy milyen kiosztásban vannak a billentyűkön a gyökök, mert ugye gyökből több van, mint billentyűkből... de ez már részeltkérdés.

A másik fő beviteli technika pedig a fonetikus módszer. Ez azt jelenti, amit a neve takar: a billentyűzeten a leírni kívánt karakter hangalakját kell bepötyögni. És akkor ilyenkor jön a kérdés: miért, a kínaiaknak van fonetikus írásuk is? Nos:_ már van. Van egy latin betűs írásrendszerük, azonban ezt ritkán használják, egyrészt mert elég idegen számukra, másrészt meg: mert fonetikailag a kínai nyelvcsalád egyáltalán nem egységes. Oké, amúgy is vannak eltérések, de kínai írással leírva egy szót ugyanúgy meg fogja réteni azt egy pekingi, egy sanghaji, meg - hogy stílusos legyek - egy wuhani ember is. De fonetikusan leírva már egyáltalán nem biztos, hogy megértenék, akkora különbségek lehetnek.

Viszont ez a módszer a külföldiek, és kínaiul tanulók számára kifejezetten könnyű.

Apró érdekesség, hogy Tajvanban kicsit másabban működik a fonetikus bevitel, ugyanis ők nem latin betűket használnak, hanem egy saját szótagábécét.

Ha már felvetődött a kérdés:

A koreaiak NEM szóírást használnak, hanem tömbösített betűírást. Ezek szépen elférnek egy sima billentyűzeten, a számítógép meg majd összerendezi a betűket szótagblokkokká.

A japánok pedig fonetikus bevitelt használnak. Nekik ugye van két szótagábécéjük a kínai eredetű szíjelek mellett, és ezek a szótagjelek simán elférnek egy hagyományos billentyűzeten. De használhatnak latin betűs fonetikus rendszert is, bár ezt is inkább a külföldiek használják, egy született japán hiraganával (ez az egyik szótagírás) beötyögi a szót, amit aztán a rendszer kérésre szójellé alakít.