Windows nem telepithetö erre a lemezre? A kijelölt lemez MBR particios táblát tartalmaz Az EFI alapú renszerben a windows csak a GPT- lemezekre telepithetö.

Törölni kell MINDEN partíciót!

[link]

[link]

Windows esetében BIOS rendszerű gépeken csak MBR sémájú háttértárra tudsz telepíteni, (U)EFI rendszerű gépen meg csak GPT-re.

Baromság egyébként, pl. a Linux simán települ mind BIOS-os, mind UEFI-s gépeken akár MBR, akár GPT partíciókra... csak a Microsoftnál megint durungok voltak.

Hogy ez mi? Nem tudom, hogy a BIOSt mennyire kell ecsetelnem... nem, nem csak azt a beállítós dolgot jelenti, amit a gép indításakor, általában DEL-t nyomva tudsz elérni. Hanem a gép indításához szükséges elemi rutinokat is a BIOS tartalmazza. Ez évtizedekig a PC-k alaptartozéka volt. Tehát egy nagyon elemi programocska, ami a gépet indításkor ellenőrzi, bizonyos beállításokat eltárol, és átadja a vezértlést valamelyik bootolható eszköznek, tulajdonképpen ő indítja el az oprendser bootolását.

Ennek egy erősen módosított "utódja" az EFI vagy UEFI. Funkcióit tekintve ugyanaz a feladata, csak van pár többlet funkciója, meg csicsásabb, meg nem teljesen kompatibilis a BIOSszal. (Elviekben a BIOSnak voltak olyan korlátai, hogy pl. 2 TB-nál nagyobb merevlemezt nem lehetett vele használni, és sokan ezzel is indokolják a "nyugdíjazását", csak ez így eléggé kjisarkítása a dolgoknak. A BIOS is fejlődött, és már jó ideje megoldott a nagyobb merevlemezek használata. Nekem is BIOS-os alaplapom van, és köszöni szépen, jól érzi magát a 4 TB-os vinyó.)

Elviekben annak, hogy egy gépben BIOS, vagy UEFI van, nem szabadna, hogy kihatása legyen az oprendszerre. A BIOSt pont azért hozták létre, hogy egységes felületet mutasson az oprendszer felé, és az oprendszernek ne kelljen azzal nyűglődnie, hogy konkrétan milyen gyártó mit, hogyan oldott meg. Ez kulturált oprendszereknél réges-rég működik, és a Linux, vagy FreeBSD ezt tök jól kezeli, tök mindegy neki, hogy BIOS vagy UEFI van. Csak a MS különcködik megint, és pont azt nem sikerült megvalósítaniuk, ami miatt anno 30-40 éve a BIOSt megalkották, nevezetesen hogy az oprendszer ne azzal foglalkozzon, ami a BIOS (vagy az UEFI) dolga.

Aztán ott vannak a merevlemezek. Ugye az gondolom, nem újdonság, hogy a merevlemez nem olyan, mint a floppy vagy a DVD, hogy egyetlen meghajtó az egész. Szét lehet szabdalni kisebb darabokra, úgynevezett partíciókra. Ennek számtalan előnye van, így lehet pl. több oprendszert telepíteni, vagy külön meghajtót csinálni a rendszernek, és külön az adatoknak, stb, stb. Szóval egy tök jó dolog. Anno kitalálták, hogy legyen a merevlemeznek egy nyilvántartó területe, ahol fel van jegyezve, hogy a lemez melyik partíciója mettől meddig tart. Ezt a nyilvántartó területet hívták Master Boot Recordnak, azaz: MBR. Ez egyetlen, 512 bájtos szektorocska, de maga az MBR elnevezés erre az egész partícionálási technikára ráragadt.

Ennek is vannak korlátai. Amikor ezt a MBR-dolgot kitalálták, még csak 10-20 MB-os merevlemezek voltak. Igaz, előrelátóak voltak, és úgy tervezték meg, hogy akkori szemmel óriási, elképzelhetetlen kapacitású lemezeknél is működjön... de ezt a határt már sikerült átlépnünk. Az MBR-nek ugyanis azon részében, ahol fel vannak jegyezve a partíciók kezdő- és végcímei, 32 bites számokat használnak. Ami 512 bájtos szektormérettel számolva annyit tesz, hogy a 2 TB feletti területeket nem tudná nyilvántartani, hiszen az nem férne el 32 biten, olyan nagy szám. Emiatt az MBR 2 TB-nál nagyobb háttértárak esetén nem használható. (Illetve de: viszont csak az első 2 TB-ját lehetne így kihasználni.)

(Meg van pár egyéb probléma is: pl. összesen 4 partíció lehet egy merevlemezen. Ami a legtöbbször elég... de van, hogy nem. Erre is persze találtak megoldást, ha érdekel, keress rá, hogy logikai partíció... végülis működik, de nem elegáns. Meg ha 32-nél több partíciód van, akkor ez sem járható út. Persze, ritka, hogy ennyi kell, de azért néha megesik.)

Ezen korlátok átlépése miatt találták ki a GPT-t. Ez egy hasonló technika, mint amilyen az MBR, csak ez nem a merevlemez elején, hanem végén helyezkedik el, és nagyobb értéktartományt használ a partíciók nyilvántartására, tehát vígan meg lehet vele címezni 2 TB-nál nagyobb tárakat is. És mellékesen: nincs többé a 4 partíciós korlát, meg eltörölték a logikai partíciókkal való mókolást; elvileg legalább 128 partíciót létre lehet hozni egy GPT-rendszerű háttértáron. (Igaz, a Windows meg LEGFELJEBB 128-at képes rajta kezelni, de hát miért is csodálkozunk az, hogy tojnak a szabványokra?)

Ami pedig neked kell: partícionáld vagy alakítsd át a háttértárat GPT rendszerűre. Ezt persze így közvetlenül a telepítő nem engedi (miért is írták volna meg jól?), de ha letörölsz minden meglévő partíciót, és utána újat hozol létre, akkor elvileg az már a partíciós sémát is átalakítja GPT-re. (Ez persze csak akkor járható út, ha nincs olyan partíció, amit meg akarsz őrizni. Ha van, akkor konvertálnod kell.)