Neumann János valójában üzletember volt? Miért állította be úgy, hogy ő "találta fel" a számítógépet?

Neumann egy nagyon okos ember volt, meg merem kockáztatni, hogy egy zseni. De mivel magyar volt, ezért sok ponton erősen túlmisztifikálják a munkásságát. Pontosabban annak bizonyos pontjait. Igen, konkrétan a Neumann-elvekre gondolok. Nem, nem ő találta fel a számítógépet, és az elveit is inkább egyfajta magánvéleménynek szánta, és nem örök érvényű, megkérdőjelezhetetlen törvényeknek. Van is olyan köztük, ami a legtöbb rendszernél nem is teljesül. ("Legyen tisztán elektronikus"... aha, és mi a helyzet a merevlemezekkel? Az adatokat és programokat ugyanabban a tárban tárolja? Akkor miért mozdult el a technika a Harvard-architektúra irányába?)

Nem volt ő isten, de egy kókler sem. Rendkívül okos ember volt, csak más szerepben tüntetik fel, mint aki valójában volt.

Ez egy nagyon komplex kérdés. Az első érdemes elolvassad a "Számítógép Pascaltól Neumannig" című könyvet (H.H. Goldstein írta, aki Neumann munkatársa volt). Illetve érdemes elolvasni a "First Draft of a Report on the EDVAC" c. munkát. A kettőt egymás mellé rakva, egyszerre érdemes elolvasni.

Sajnos elképesztően sok helyen csak részeket fordítottak le magyarra a First draftból és nincs az egész lefordítva. Pl. az egyik ilyen "közismert" fordítási hiba a "soros végrehajtásra" vonatkozó "Neumanni elv".

Ami tény, hogy valóban voltak előzményei, és valóban nem használ hivatkozást a First draftban, de ő ezt egyértelműen vita anyagnak szánta (ezért First draft) ezt elküldte néhány a projektben résztvevőnek, hogy vitassák meg és egészítsék ki. Eleve titkos volt az egész projekt. Máig nem egyértelmű, hogy ki volt a "tégla" (az szinte 100%, hogy nem Neumann) aki kiszivárogtatta angliába ezt az írást és onnan terjedt szét az egész "világra". Eleve az egész sose lett kész. Nem mellesleg a kiszivárgás után összerugta a port Mauchlyval és Eckerttel is, érdekes, hogy Goldstine-nal nem (ezért sokan feltételezik, hogy maga Goldstine volt a tégla, akinek pont az lett volna a feladata, hogy megakadályozza a tikos anyagok kijutását).

Ami szintén tény, hogy Mauchly és Eckert szabadalmaztatni akarta az EDVAC-ot (hasonlóan az ENIAC kulcsfontásságú részeihez pl. a gyűrűs számlálóhoz ami az ENIAC alap eleme volt). És ők ebből pénzt akartak. Ennek tett keresztbe a First draft kiszivárgása (ezt több helyen leírták, elolvashatóak korabeli levelezések, cikkek ezer helyen a neten). Ami itt Neumann érdeme, hogy a korábbi ötleteket (pl. Atanasoff, Zusse /bár nem biztos, hogy Zusse eredményeit ismerte/) kiegészítve saját gondolataival egységes rendszerbe foglalta.

És igazán ez a nagy durranás a first draftban. Ugyan jó lenne tudni, hogy mi ebből ténylegesen Neumann munkája, mi az amit másoktól átvette, de az, hogy az egész egységes rendszerben, megépíthetően össze lett szedve az mindenképpen Neumann eredménye. Egyébként Goldstine kérte fel Neumannt, hogy működjön közre ebben a munkában, mert (kicsit egyszerűen fogalmazva) "elakadtak".

A Neumann-i életút ismeretében "A középiskolában és az egyetemen se az Ő metódusait, matematikai tételeit vagy kutatásait tanuljuk" szintén nem meglepő. Egyrészt azért mert nagyon marginális volt nála az ami tételszerű lett. Őt ma elsősorban "alkalmazott matematikusnak" neveznénk. Azaz amiben rendkívüli képességei voltak, hogy ha volt egy gyakorlati probléma rendkivül gyorsan megtalálta a rá a megfelelő módszert, hogy ki lehessen számolni. Pl. fenn maradt egy levélváltás (ez elég híres és jellemző történt), közte és a mérnökök között, hogy az egyik áramkörbe milyen pentódát javasol. Ő leírja, hogy szerinte az a pentóda amit eredetileg be akartak építeni nem lesz oda megfelelő, inkább tegyenek be egy másik típust, mert élesebb a vágási karakterisztikája (ezt meg is indokolja, hosszasan).

Szintén tény,hogy együtt dolgozott Wignerrel, és számtalan közös! eredményük van (létezik egy olyan, hogy Wigner-Neumann tétel ld pl.: [link] ).

Sok esetben úgy tűnik, hogy egy-egy találmány mintha magától "találódna fel", az adott korszak felgyülemlett tudásanyagának és a tudósközösség szellemi irányának következményeképpen. Neumann esetében sincs ez másképp, mint ahogy Edison esetében sem.

Sok példa van arra, amikor egy-egy találmányt szinte egy időben, egymástól függetlenül találnak fel. Edisonon kívül is vagy tucatnyian feltalálták a villanykörtét, nagyjából ugyanabban az időben.

Azok az elvek, amiket Neumannról neveztünk el, az addig felgyülemlett tapasztalatok eredménye. Azt nem állítja senki, hogy egytől-egyig Neumann fejéből pattantak volna ki, de ő rendszerezte őket, ő gyúrta össze őket koherens rendszerré. És ez fontos dolog, mert hiába van meg a tudásanyag, ha nincs összeszedve.

Ezek az elvek egyébként nem olyan triviálisak, mint ahogy annak látszanak. Akkoriban a program azt jelentette, hogy "ezt a kapcsolót dugd oda, ezt meg amoda", ill. ennek automatizált formáját, az adat pedig lyukszalagon tárolt, gyorsan változó, pár kilobájtnyi információt jelentett. Nem sokaknak jutott eszébe, hogy egyazon memóriában kéne tárolni őket, mert ennek nem volt semmi értelme. A huzalozott logika volt abban az időben a divat, amit a mérnökurak egyszer összeraktak, aztán 5 évig nem nyúlt hozzá senki sem (általában 2-3 év alatt úgyis szétrohadt magától). Nem sok értelme volt annak a nézetnek, hogy ezt a statikus, huzalozott logikát egyben tároljuk a dinamikusan változó adatsorokkal.

A kettes számrendszer használata is csak azért látszott megfelelőnek, mert korábbi tapasztalatok alapján tudni lehetett, hogy a nyolcas, tízes, tizenhatos és egyéb számrendszerek nem annyira megbízhatóak. Mindez összefügött azzal, hogy tisztán elektronikus megoldást akart Neumann, mert egyébként a korábban készült mechanikus ill. félelektronikus gépek teljesen jól működtek 6-os meg 8-as számrendszerben, azokat nem is lehetett volna, vagy csak igen pazarló módon kialakítani bináris számrendszerrel.

Szóval kissé merész állításnak érzem a Neumann-elvekre azt mondani, hogy "egyébként egyszerűek". Így utólag persze, hogy egyszerűnek tűnnek, de szerintem ha te lettél volna ott, valószínűleg hozzá sem tudtál volna szagolni a témához.

1. válasz: " ("Legyen tisztán elektronikus"... aha, és mi a helyzet a merevlemezekkel? Az adatokat és programokat ugyanabban a tárban tárolja? Akkor miért mozdult el a technika a Harvard-architektúra irányába?)"

Ez így ahogy van nem igaz. A probléma itt abból van (főleg a Magyar oktatásban), hogy félre van értve sok helyen a "Neumann elv". Az előző hozzászólásomban szerepel az eredeti címe annak a műnek amit ma Neumann elvek néven tanítanak: First Draft of a Report on the EDVAC . Egyszerű magyar fordításban: "első kézirata, egy az EDVAC-ról szoló jelentésnek". Mit jelent ez, ő nem általánosságban és az elkövetkező 50 évről beszél, hanem egy akkor konkrétan folyó munkáról, ami arról szólt, hogy megépítsék az EDVAC-ot (miután az ENIAC "betegségei" kiderültek, éshiába tanítja az egész világ úgy, hogy az ENIAC ez első elektronikus számítógép ez nem igaz. Meg kell nézni az ENIAC műszaki adatait: 18 000 db. elektroncső, 7 200 kristály dióda, 1500 darab jelfogó (relé). Ismétlem 1500 db. elektromechnaikus elem, a 18 000 db. elektron cső mellett (közel 10 %, ha hozzá vesszük a 7 200 diódát akkor is 6%-ban elektromechnikus volt az ENIAC). Ő ebben a helyzetben írta le, hogy legyen tisztán elektronikus az EDVAC (és nem a számítógép!). Az, hogy ezt sokan általánosították (ez legnagyobb valószínűséggel Goldstine "érdeme" ld. előző hozzászólásom), az nem von le semmit Neumann érdemeiből. Sőt ha elolvasod a First draftot (101 oldal, néhány nap alatt el lehet olvasni) akkor megérthető belőle sok minden. Ami pont az általánosítás miatt került kicsit katyvaszba. Pl. amikor ő ezt leírta nem létezett merevlemez, sőt a mágneses adattárolás sem létezett. Sőt ha elolvasod a First draftot és elolvasod a nyilvánossá vált levelezéseket (ennek egy része bár erősen szubjektíven válogatva Goldstine előző hozzászolásomban említett könyvében szépen benne van), de googleval sok minden anyagot meg lehet találni, kiderül, hogy akkoriban a legnagyobb probléma az adattárolással volt. Gyakorlatilag ez egész számítástechnikát a DRAM-ok megjelenéséig a memória kezelés határozta meg. A memória volt a számítógépek legdrágább és leginkább nehézkes része. Gyakorlatilag az 1970-es évek végéig (DRAM-ok elterjedése) ez volt a "nagy szívás tárgya". Ami egy nagy újdonság volt a maga korában (és 1944-1945-ről beszélünk), az az volt, hogy a program legyen az adattal együtt tárolva. Ez akkor nagyon jelentős mértékben csökkentette a számítógépek méretét. Egészen szinte a 2000-es évekig ez nagyon nagy mértékben segítette a számítástechnika fejlődését (pl. ez az ötlet lette lehetővé, hogy a program kilapozható a memóriából, ami egészen addig nélkülözhetetlen volt amíg nem volt "korlátlan" memória, ami gyakorlatilag csak a 2000-es évek elejére született meg). Tök szép dolog a Harvard architektúrás gépen kilapozni programot háttértárra (nyilván van rá egy nyakatekert módszer de nem annyira triviális mint adatot kilapozni). Szintén ez az ötlet tette lehetővé a korai virtuális gépek (ld. IBM 370 /1972-ben/ később IBM 390 architektúra) megjelenését. Harvard architektúrás virtuális gépet hardverból támogató processzort eddig nem láttam, nem kizárt, hogy valaki megcsinálta már, de erős kétségeim vannak ennek a hatékonyságáról.

Ugyanígy a merevlemez elődje 1956-ban jelent meg, 12 évvel Neumann cikke után. Nem volt előre látható. És akkor az nagyon-nagy újdonság volt, és komoly áttörés volt.

Az ilyen "kiejelentéseket" (pl. a Neumann-i elvek) egyrészt a saját szövegkörnyezetükben, másrészt a saját időszakukban érdemes vizsgálni. Az, hogy megfogalmazott pár olyan dolgot ami évtizedekig megállta a helyét az az igazi érdeme. Ha ő akkor ezt nem írja le még pár évig eltartott volna az útkeresés (nyilván mások kitalálják, de nem véletlenül lett erre felkérve). Jó pár évvel le lennénk maradva. (Az EDVAC már csak 6000 db. elektroncsőből és 12 000 diódából épült fel, lényegesen kisebb lett mint elődje, nagyobb számítási teljesítmény mellett).

Az, hogy ez miért nincs "rendesen tanítva" itthon nem tudom. És azt sem, hogy ha már büszkék vagyunk Neumann-ra miért nem fordította le eddig senki magyarra az egész first draftot (csak részei vannak lefordítva, az egészet eddig nem találtam meg sehol).

De ahhoz valahogy mégse volt elég esze, hogy ne mindenáron azon a hülye atombombán dolgozzon?!

Valóban egy szörnyű találmány, de annak a hülye bombanak köszönhetjük hogy nem volt, és valószínű nem is lesz 3-ik világháború.

#6 Csak óvatosan az efféle kijelentésekkel... Emberek vagyunk, jobb ha inkább csak számolunk a legrosszabbal.

A témához nem igazán tudok szólni, nem vagyok annyira otthon történelemben, márpedig ez már inkább történelem. Viszont tanultam egy kicsit most itt, még ha hozzátenni érdemben nem is tudok.