Mit csinál egy informatikus?

Az informatikus foglalkozás egy hatalmas gyűjtőnév, rengeteg dolgot csinálhat egy informatikus.

Webfejlesztés, játékfejlesztés, adatbázisok kezelése, hálózatok telepítése, programozás, mobil applikáció fejlesztés, számítógép szerelő, rendszergazda, ethical hacking és cyber security, ez mind egy-egy külön ág, és még rengeteg féle van.

Az egyetemi képzések amiket említettél, azok nem konkrét munkakörök az informatikában. Nincs olyan, hogy mit dolgozik konkrétan egy mérnökinformatikus vagy gazdaságinformatikus stb, mivel a képzések több dolgot magába foglalnak és átfedések is vannak az egyetemi infós szakok között. Szóval egy mérnökinformatikus dolgozhat programozóként ugyanúgy mint egy programtervező informatikus is, de ugyanúgy lehet akár szoftver tesztelő is, de még Networking-el vagy Cloud-al is foglalkozhat. Feltéve ha nem hülye hozzá ugye.

A gazdaságinformatikus kissé más, de ő is betölthet több informatikai munkakört ha érti a dolgát. Viszont mellette dolgozhat a gazdasági vonalon is, vagy egy olyan vonalon is ami pont a gazdaság és az IT közé esik.

Bár elég vegyes vélemények vannak erről a szakról, mert sokak szerint az ide jelentkezők két szék közé ülnek és tanulnak mindent is, de közbe semmit is.

Mindenesetre, egy gazdaságinformatikusnak nagyon sokat kell az egyetem alatt fejlesztenie magát, hogy ne maradjon le egy teljes értékű informatikus és egy közgazdász mögött, mert ő mindenből tanul valamennyit, de nem fekszik rá az egyik ágra sem konkrétan.

Igazából az említett egyetemi szakok közül mindegyik csinálhatja ugyanazt a munkát is. Még azt is amit nem tanult az egyetemen, hanem szimplán csak továbbfejlesztette magát akár csak otthon az internet segítségével.

Mérnök leginkább gépek vezérlését oldja meg. Számítógép/PLC használatával. Gazdasági informatikus elsősorban elemzésekhez, előrejelzésekhez készít programokat pl.

A mérnöki munkához mindenképp erős fizika tudás kellene, a gazdaságihoz nagyon erős matematikai tudás.

Előbbi érdekesebb munka.

De röviden igazából így írnám le a szakokat:

Programtervező informatikus BSc:

Leginkább programokkal és szoftverek fejlesztésével foglalkozik végzés után. Az egyetemi képzés is erre fekszik rá a leginkább, viszont sok benne az elméletét és az algoritmus. Matek is kell hozzá bőven. Sokan ezt tartják a legnehezebb egyetemi IT-s szaknak.

Mérnökinformatikus BSc:

Ez kicsit szerte ágazóbb és többfelé kacsingat. Tanulja azt is amit egy proginfós, de mellette tanul a hardverek-ről is, szóval valamennyire gyakorlatiasabb mint a proginfó. Ezek mellett tanul hálózatokról, de vannak mérnöki tárgyai is, amihez kell a fizika illetve van benne némi elektromosságtan. De matek is van valamennyi. Ha nem tudod mi akarsz lenni az IT-n belül, ez a szak ajánlottabb, mivel több dolgot tanul több ágról, szóval szélesebb látáskört ad. Ezt mondják a 2. legnehezebbnek proginfó után.

Gazdaságinformatikus BSc:

Ez igazából vegyítve tanulja az első kettő dolgait persze jóval kevesebb mennyiségben. Ez azért van, mert helyet kell szorítani a gazdasági tárgyaknak. Ide is kell bőven matek márcsak a gazdasági rész miatt is, de tudtommal itt jóval kevesebb a programozás. Illetve a gazdasági rész könnyebb mint az informatika úgy alapjában, szóval ezt mondják a 3. legnehezebbemék, vagyis a legkönnyebbnek a három egyetemi IT-s szak közül.

Viszont jött az új képzés:

Üzemmérnök-informatikus BProf:

Látod, hogy ez nem BSc, hanem BProf mint a többi? Ez azért van, mert valamivel könnyebb/könnyített szint, és nem üti meg a BSc diploma szintjét, de ugyanúgy diploma.

Ez a szak a leggyakorlatiasabb, ezáltal a legkönnyebb is mivel nincs annyi elmélet. Ez a szak azért lett létrehozva, mert nagy hiány van az informatikusokból az országban. Ezt a szakot könnyebb elvégezni, minden gyakorlatiasabb, ráadásul az utolsó évet azt hiszem már cégnél kell tölteni, azaz végzésre lesz 1 év tapasztalatod.

Remélem így könnyebb lesz a választás.

Mindegyiket pontosan én sem tudom leírni. Meg aztán az adott munkahelytől is függ.

Egy programozó ugyebár programokat ír és/vagy tervez. Ezen belül is vannak specializációk, mondjuk egy webprogramozó weboldalakat készít. Ez sokszor tovább van osztva backend és frontend fejlesztőkre, előbbik a weboldal "háttérrendszerét", a szerver oldali dolgokat (adatbázis, PHP, ASP, CGI) csinálják. Utóbbik pedig a kliensoldali részét csinálják: design (hogy a webdesigner és a grafikus mennyire minősül informatikusnak, az inkább már filozófiai vita), CSS, JavaScript, stb.

És ez csak egyetlen ága a programozói szférának.

A rendszergazdák között is van specializáció, általában vannak külön hálózatos, szoftveres és hardveres rendszergazdák. Persze, van, hogy egy személy több feladatot is ellát, pl. egyszerre a szoftveres és a hálózati feladatokat is ő látja el. Vagy éppenséggel megeshet, hogy még ezek is több területre szakadnak, és van külön Windows és Linux rendszergazda.

Meg persze - főleg kis, vagy fukar munkahelyeknél - van, hogy egy darab informatikus van, és ő csinál mindent, a Linux webszerver konfigolásától kezdve a plakátok megtervezésén át a beágyazott rendszer programozásáig.