Milyen betűtípus van az ilyen budapesti utcanévtáblákon?

„Az alkalmazott betűtípus: HCentury Schoolbook Cond Bold.”

[link]

Forrás:

[link]

[link]

Na, ügyes voltam, vagy nem voltam ügyes?

Nemigen ismerem egy ilyen tábla elkészítésének menetét, de valószínűleg kisipari módon készült. Az elsőként idézett rendelet 90-ből származik; Ha feltételezem, hogy a tábla nem sokkal későbbi (mondjuk a kétezres év körüli), akkor valószínű, hogy még nem plotterrel, hanem kézzel kivágott sablont használtak, amelyet például kivetített Letraset-betűk körülrajzolásával készítettek (a kirakatrendezők/címfestők hagyományos fogása), de arra is utalnak jelek, hogy a betűkészletet esetleg egyszerűen csak lemérték, és megrajzolták. Még az sincs kizárva, hogy már számítógépet használtak, és a monitoron rajzolták át a felnagyított betűket. A dekoratőri rögtönzésnek tűnő ékezetek alapján alighanem csak ékezetlen betűkészletet találtak. A kézi munka bőven eredményezhette a fotón látható eltéréseket. Ezek egyébként nem túl nagyok. Készítettem két összehasonlító képet:

[link]

A felső a manapság letölthető, az akkorival nem feltétlenül azonos Condensed Bold változatot veti össze a tábla betűivel. A kisebb eltéréseket figyelmen hagyva, annyi megállapítható, hogy a betűkészlet karaktereinek aránya gyakorlatilag megegyezik a fotón látható betűkével.

Az alsón a mostani Bold változat széltében összenyomott karaktereit tettem rá a képre. Ez még nagyobb egyezést mutat, ami arra utalhat, hogy a keskeny betűket ennek a betűkészletnek a torzításával érték el, vagy olyan betűkészletet használtak, amelyet a gyártó így állított elő (a tisztességes betűtervezésben a Condensed ehhez képest vannak kisebb módosítások az egységesebb hatás érdekében).

Mindkét képen külön színnel jelöltem a „k” betűt, amely láthatólag szélesebb a kelleténél. Ennek több oka is lehet, mindenesetre szintén a manuális munkát valószínűsíti.

@#7:

Egyébként nekem is tetszik, hogy egy szép, normálisan tervezett talpas betű használatát írták elő a szabványban, aminek -- különösen sufniban pingálva -- van némi zamata. Ehhez képest pl. a német DIN 1451 egy kifejezetten unalmas bürokrata-ideál, és semmivel sem olvashatóbb (sőt, ehhez jó szellős betűközökre van szüksége), ez a fajta ipari modernség szerintem már eleve retrónak született.