Hogyan érdemes nekikezdeni megismerkedni a robot építésnek fejelsztésnek?

"Programnyelvként a c++ jó kiindulási alap? Egy hónapja kezdtem vele ismerkedni. "

Ha még nem foglalkoztál vele, bátor kezdés.

Oktatásban a Lego Mindstorms rendszere eléggé elterjedt:

* [link]

* [link]

de ez kissé drága:

* [link]

Amatőr - "rakdösszemagad"-körökben két platform van elterjedve.

Az egyik az Arduino:

* [link]

ami egy mikrovezérlő (nagyon leegyszerűsítve: ez egy olyan kisteljesítményű gép, ami folyamatosan csak egy programot futtat) köré épített fejlesztőlap, amihez jár egy Java/C/C++-jellegű fejlesztőkörnyezet. Ennek aztán vannak mindenféle olcsóbb, kínai klónjai (eBayen, Alibabán, stb... találsz dögivel).

A másik meg a Raspberry Pi,

* [link]

ami egy komplett (egy lapkán rajta a beágyazott processzor, memória, videókártya, stb...) ARM-processzoros PC, rápakolható egy Linuxos operációs rendszer és kvázi bármilyen nyelven programozható.

Ezekhez összevadászhatóak szenzorok, motorok, motormeghajtó áramkörök, stb... - de nem árt hozzájuk egy kis elektronikai ismeret.

Jó kérdés - rég volt kezemben kezdőknek szóló elektronikai tankönyv. (fejvakarós szmájlit ide!)

Tizenévesen - testvéreimnek hála - el voltam látva elektronikai szakkönyvekkel (meg Hobbi elektronika, Rádiótechnika, Ezermester újságokkal), szóval korán megcsapott a pákafüst.

Talán ami fiataloknak is aranyos az

F. M. Mims - Elektronika alapfokon (Műszaki könyvkiadó, Budapest, 1989, ISBM 963 10 B226 1) című műve. Régi, de az alapokkal való megismerkedéshez jó.

Szerintem ha rákeresel megtalálhatod beszkennelt formában:

[link]

De a fizikán megtanult dolgok is eléggé hasznosak tudnak lenni (Ohm-törvény és társai).

Az Internet egyébként telis-tele van leírásokkal - Arduinohoz például:

[link]

[link]

[link]

de még magyar nyelvű tanfolyam is van:

[link] (nem tudom, hogy 16 éves abszolút kezdőknek szól-e)

vagy egy erről szóló oldal:

[link]

kezdőknek szóló cikksorozattal:

[link]

1. Szükséged lesz egy "alaplapra".

Az Uno R3 - illetve azok klónjai - kezdésnek jók.

Lehet kapni kisebbeket is - mint például a Lilypad:

[link]

ami kisebb, kevesebb port van rajta, a processzora is "gyengébb" de hordozható (például elrejthető ruhában, lehet belőle csinálni "ékszert", felhasználható egészségügyi alkalmazásokra, stb...)

2. Szükséged lesz egy kísérleti panelre azaz "breadboardra".

Ez egy lyukacsos műanyag lap, aminek az aljában egy-egy fémszál található - a tetején és az alján vízszintesen, a közepén függőlegesen:

[link]

a lyukakba lehet beledugni alkatrészeket, szenzorokat és az összekötő kábeleket.

Ez arra kell, hogy ezeket a dolgokat ideiglenesen köthesd össze, ne kelljen forrasztgatni, szigszalagozni, stb...

3. Szükséged lesz úgynevezett átkötő kábelekre (angolul ezt jumpercable-nek szokták hívni):

[link]

Ezeknél a drót végén található egy tűcsatlakozó, ami beleillik a kísérleti panel lyukaiba.

4. Szükséged lesz pár ellenállásra.

A szenzorok/LED-ek/stb... áramellátásához ezek kellenek, meg a későbbiekben úgyis felhasználod, úgyhogy érdemes egy csomaggal venni, amiben sok féle ellenállású található.

5. Kezdetnek érdemes venni pár LED-et - pirosat, kéket, zöldet, sárgát, kéket, stb... A legelső feladatok egyike, hogy, LED-et villogtatsz. Röviden, hosszan, stroboszkóp-módra. Majd fogsz kettőt, és felváltva villogtatod. Majd vérszemet kapsz és bekötsz egy csomót és csinálsz Knight Rideres futófényt...

[link]

(A Knight Rider egy 1980-as évekbeli sorozat - krimi? akciófilm? sci-fi? - volt David Hasselhoff főszereplésével, akinek a társa egy önvezető, beszélő, mesterséges intelligenciával megáldott csoda sportkocsi volt. A vicc az egészben, hogy az önvezetés tulajdonsága így 30 év távlatára már megvalósult, a beszélő mesterséges intelligencia is létezik...)

6. Aztán ott vannak a szenzorok, amiből Dunát lehetne rekeszteni - lehet velük mérni:

* hőmérsékletet

* páratartalmat

* fényerősséget (vagy akár színt is)

* ultrahanggal vagy infravörös fénnyel távolságot

* nedvességet (például hogy meg van-e öntözve a növény)

satöbbi...

7. Ha robotikával akarsz foglalkozni szükséged lesz motorra. Viszont a motrot nem szokás közvetlenül az Arduinora (az Arduino nem tud leadni akkora teljesítményt) ezért lehet, hogy szükséged lesz motorvezérlőre, aminek az egyik felén bejön az Arduinotól jövő vezérlőjel, meg egy külön tápról a motor tápellátására szolgáló feszültség; a mésik felén meg a motor csatlakozik rá.

8. Az Arduino (meg a pár szenzorocska/kisebb LEDecske) amíg a gépre kötöd, az USB-porton keresztül kap feszültséget. De ha önálló tápellátást akarsz (mert úgy akarod futtatni a programot az Arduinon, hogy közbe ne menjen a gép), illetve a motornak kell külön feszültség - szükséged lesz tápegységekre illetve akkumulátorokra.

Aztán ez majd bővül:

* veszel egy távirányítót, meg IR-vevőt mert távolról akarod irányítani a robotod

* veszel egy Bluetooth-adóvevő modult, mert okostelefonról akarod irányítani az egészet

* veszel még egy kisebb boardot, mert kell a macskaetető automatának

* veszel a nedvességmérőt, meg mellé egy mágnesszelepet, mert lusta vagy meglocsolni a növényeket

* majd veszel egy rakat ESP8266-os boardot, mert sok otthon a növény, és wifin bekötnéd őket az otthoni hálózatba...

* meg egy rakat Lilypadet, mert a barátnőidet eszi a sárga irigység, hogy honnan van neked ilyen topod:

https://www.youtube.com/watch?v=ZyGtVIq7VS0

De kezdésnek érdemes keresni egy kitet, amiben van alaplap, kísérleti panel, átkötő kábelek, ellenállások szenzorok, LED-ek, motrok, stb...

A külföldről rendeléssel meg óvatosan:

* eBayről, Alibabáról csak olyantól rendeljetek, akinek minősítése pozitív

* ha EU-n kívülről rendeltek, számoljatok a vámmal illetve az áfával: [link]

* különösen ha Kínából rendeltek, számoljatok hosszú szállítási időre