Hogyan működik a számítógép és lehet-e élőlény?

1. Nem bonyolult szerkezet a számítógép, csak nagyon összetett.

Vagy folyik áram egy vezetékben, vagy nem (vagy kisfeszültség folyik benne, 5V alatti, vagy nagyfeszültség, 5V felett). Ha folyik, akkor 1, hanem folyik, akkor 0. Régen volt egy kis cucc, amit mágnesrelének hívtak, aminek voltak bemenetei és kimenetei. Ha bizonyos feszültséget kapcsoltál az egyik bemenetre, akkor az egyik kimeneten áram folyt. Ha két ilyen relét összekapcsolsz, akkor meg lehet azt csinálni, hogy csak akkor van kimenet, ha legalább az egyiken van bemenet, és azt is, hogy csak akkor van kimenet, ha mindkettőn van bemenet, és még néhány hasonló dolgot.

Nampot, ha mondjuk négy ilyen kis relét összekapcsolsz, az elsőre nem teszel áramot, a másodikra igen, a harmadikra nem, és a negyedikre igen, akkor a bemenő jeled 0101 lesz. Összekapcsolsz megint négy másik relét, és teszel rá olyan bemenő jelet, hogy 1000.

Ekkor két bemenő jeled van, 0101 és 1000. Ha a két jelet összekapcsolod négy olyan relével, amik akkor kapcsolnak, ha legalább az egyik jelen van bemenet, akkor azt kapod, hogy

0101 (első bemeneti jelsorozat)

1000 (második bemeneti jelsorozat)

----

1101 (ahol van bemeneti jel /1/, ott a végeredményben 1 lesz, ahol nincs egy bemeneti jel sem /0/, ott 0).

És itt jön a jóság, mert a bináris 0101 decimálisan 5, a bináris 1000 decimálisan 8, a bináris 1101 decimálisan 13. Azaz ezzel a kis kapcsolással már le is fektetted az összeadás alapjait. (A valóságban annyiban más a dolog, hogy a legegyszerűbb összeadók sem VAGY kapukat használnak, hanem XOR és AND kapukat (a sum és a carry miatt), de most példának ez is jó.)

Aztán később a relék helyét átvették az elektroncsövek, tranzisztorok, majd az integrált áramkörök. Az integrált áramkörök azért integráltak, mert valójában nagyon sok ilyen kis tranzisztort tartalmaznak. Az 1975-ben kiadott 6502 számú, 8 bites processzor (az Apple I és az Apple II processzora) 3510 tranzisztort tartalmazott, míg a 2002-ben megjelent Intel Itanium 2 már 221 millió tranzisztort tartalmazott.

2. az élőlénynek van szabad akarata, önálló döntési képessége, a gépnek nincs. Ellenben a gépnek is van végterméke, hisz a processzor, az áramkörök, működésükből adódóan, hőt termelnek.

Az elektronikus áramkörök előtt is voltak mechanikus (fogaskerekekből álló) számológépek - pl. boltokban.

Az elektronikus számológépek (számítógépek) is mondhatni ugyanazokat a matematikai műveleteket végzik, csak milliószor több miniatürizált áramköri alkatrésszel, és milliószor nagyobb sebességgel.

"hogy képet és színeket jelenítsenek meg "

Ennek az alapelve sem bonyolult.

Van egy sorfolytonos képernyőmemória, és van egy képernyő, ami mondjuk sok-sok kis LED-ből áll. Bizonyos időközönként (másodpercenként többször) a gép kiolvassa a képernyőmemória tartalmát, és amelyik pozícióban van jel, annak megfelelő pozícióban kigyújtja a képernyőben lévő LED-et, ahol nincs jel, ott pedig nem.

A nagyon régi képernyők így működtek, de pl. tizenpár évvel ezelőtt, a kis színszámú (1/2/4/8/16) Hercules, CGA, MCGA, EGA képernyők grafikus üzemmódjai is. DOS-ból simán el lehetett érni a képernyőmemóriát, és ha átírtál benne egy pixelt, a gép egy az egyben kirakta a képernyőre. Ma már ez is sokkal komplexebb, a grafikus adat sok-sok bufferen és csővezetéken megy keresztül, mire megjelenik a monitoron. Természetesen, mindegyik buffernek és csővezetéknek megvan a maga szerepe. Manapság komplett programokat lehet írni, amiket a grafikus CPU hajt végre, és ezek a programok módosítják a grafikát.

Kiegészítés:

Az élőlényekkel kapcsolatban a fogalmak meghatározása is nagyon fontos.

Mit nevezel élőlénynek?

A (magyar) wikipedia szerinti (rekurzív?) definíció szerint mintha az ember sem lenne élőlény.

[link]

(persze nem bírálni akarom a wikipédiát, mivel nem tudnék fele-ilyen jót sem írni)

Másik megközelítésben: lehet, hogy az élőlények is "csak" bonyolult gépek?

A filozofálgatás során aztán olyan fogalmak is biztosan ide fognak keveredni mint: önfenntartás, fajfenntartás, tudat, lélek, erkölcs stb.

De abba is hagyom, mert ez már nekem magas... (és elfogyott a forralt-bor)

Alapvetően én is rávágnám, hogy az akarat nem egyenlő a számításokkal, de végső soron mégis, nem tudom megmondani miért a vörös csajokra akarok rámászni, mégis azt mondja a "programom" hogy mindet hanyatt kell vágni és eszemben sincs megkérdőjelezni, vagy a miértjét keresni. Szvsz nem tér el ez túlságosan egy bonyolult(vagy ez esetben végtelenül egyszerű :D) if\else feltételvizsgálattól.

Viszont a jelenlegi gépek erre alkalmatlanok, valószínűleg azok is maradnak mert ki akarná hogy a telefonja azt mondja hogy most nincs kedve internetezni, inkább nézne egy pihentető filmet.

Kérdező, először tisztázni kell azt, hogy mit tekintesz élőlénynek, és utána lehet rá a választ keresni. Az élőlénység definícióján nem te gondolkozol először, és valószínűleg mindmáig nincs egyetértés a vitázók között.

A fotoszintézis és a napelem működése között óriási eltérések vannak, vagyis ezzel rossz nyomon jársz.

A számítógép működése egy gondosan megtervezett és ütemezett technikai műveletsor, amit rengeteg mechanikus szeleppel vagy elektromágnessel tökéletesen utánozni lehetne, csak a ma használt megoldás sokkal gyorsabb és olcsóbb. De a számítógép működése mechanikus. Ráadásul egyidejűleg elég kevés programszál áll végrehajtás alatt, az agy működése ennél sokkal összetettebb.

Viszont az agy működéséről még jóval több dolgot nem tudunk, mint amit már igen. Még nem értjük az agy "áramköreinek" rendszerét. Ha egyszer majd megértjük, akkor valószínűleg kiderül, hogy az ember, akit élőlénynek tekintünk, végső soron szintén egy extrém bonyolultságú és folyamatosan változó szerveződésű automata, és a te működésed eredménye az az illúzió, miszerint te érted, amit gondolsz, egyáltalán gondolsz bármire, és te vagy te. Hiszen ez az egész csak a koponyában kattogó mikroszkopikus elemek kapcsolgatásának következménye. És akkor itt van az eldöntendő kérdésed másik vége: egy automata, amely utánozni képes azt a gondolkodást, amit mi élőlénynek tekintett valamik képességének tekintünk, akkor pusztán ettől már élőlénynek tekinthető-e. Ez a kérdés alapvetően filozófiai jellegű, és a technika ismerői nem tudnak róla dönteni. Nem is biztos, hogy érdemes.

"Szvsz nem tér el ez túlságosan egy bonyolult(vagy ez esetben végtelenül egyszerű :D) if\else feltételvizsgálattól. "

Mégcsak nem is hasonlít, ugyebár ez az elmélet kapásból megbukik az agy plasztikus jellegén. Míg egy számítógépben -de akár egy programban- az egymás utáni részegységek sorrendje adott, addig az agyban ez nem feltétlenül igaz. Mint az köztudott az alkohol pusztítja az agysejteket, de attól még nem hazs bele rögtön. Próbáld csak meg egy gépből egyenként kilődözn i az ellenállásokat és nézd meg meddig fog működni... Sokkal inkább helyes pl az internettel összehasonlítani, azaz hálózatként kezelni az agyat, mivel lényegében az is.