Hogy lehet kiszámolni, hogy egy adott architektúra mekkora memóriát tud kezelni?

32bit (x86) 2^32=4.294.967.296 bájt (4GB)

64bit (x86-64) 2^64=18.446.744.073.709.551.616 bájt (18EB)

A terra és a Tera nem ugyanazt jelentik. Jelen esetben, mint SI mértékegység a Tera a helyes.

A processzoroknál a címbusz mérete eltérhet a szóhosszúságtól azaz egy 64 bites processzor nem biztos, hogy 64 bites címezést támogat (ahogy a 64 bites oprendszerek is korláttal rendelkeznek 8GB-tól kb 8TB-ig) azaz a 16EB elméleti határt még nem tudjuk kihasználni PC-vel. A régi 80286-os processzor például 16 bites volt, de a címbusza 24bitesre lett szélesítve így 64KB memória helyett 16MB-t tudott megcímezni.

128 meg 192 bites címbuszok és architektúrák meg nincsenek, de vannak ilyen interfész szélességek a videokártyáknál, amik azt mutatják, hogy egy hatásos órajel ciklus alatt mennyi bit utazik a buszon. Videokártyáknál általában 32 bites interfészen kapcsolódik egy VRAM chip a GPU-hoz azaz egy 128 bites videokártyánál 4 chipről beszélünk. Ha például a chipek 256MB-osak, akkor a teljes VRAM 1GB lesz. Egy 192 bites videokártyánál már 6 chip van a nyákon azaz mondjuk 256MB-os memória chipek esetén 1,5GB lesz a VRAM. Tehát ez megint egy más eset.

A 64 bites processzorok már régóta velünk vannak és pontosan nem tudom, de szerintem a legelsőknek is legalább 48 bites címbusza volt (valami ilyesmi rémlik), ami eleve 256TB memóriát jent elméletben. Ez még mesze van a 64 bit 16EB-től, de azért így is nagyon sok.

A többi korlát, amiről írtam az oprendszer függő azaz a 64 bites orendszereknél van olyan, amelyik csak 8GB memóriát támogat (fapados, home basic verziók) valamelyik 128 vagy akár 512GB-t is képes kezelni, míg a szerver verziós windows-ok már több TB-t is. Ezekről találhatsz részletes listákat, leírásokat. Manapság egy normális alaplap és oprendszer számára nem számít különlegesnek 32GB memória támogatása sem (kérdés, hogy ezt ki tudja kihasználni). Itt még ide vehetjük a virtuálisan kezelt memóriákat is vagy az alkalmazások számára kiosztható méreteket is. Egy 32 bites rendszer alatt egy alkalmazás normál esetben 2GB memóriát kérhetett a rendszertől. 64 bites rendszer alatt egy 32 bites alkalmazás már 4GB-t is elkérhet, míg egy 64 bites program akár több TB-t is. Erről is lehet pontos infókat találni. Csak azért mondom, hogy sok gyakorlati értelme nincs annak, hogy kiszámoljuk, hogy egy X bites címtartomány mennyi byte memória megcímzésére képes elméletben.

Itt vannak a windows memória kezelési korlátai. A maximum virtuális címterület 128TB (Windows Server 2012 R2).

A fizikam memória (RAM) korlátok is fel vannak tüntetve ahol a legnagyobb 4TB (Windows Server 2012 R2), de a Windows 10 Enterprise se semmi 2TB-val. A sima Windows 10 Home 128GB-ja is bőven sok otthonra, de például Windows 7 Home Basic 8GB-ja már nem mondható soknak., Persze 64 bites oprendszereket néztem csak...

[link]

Ezek sok-sok memóriát jelentenek, de a 64 bites címzés felső határa még mindig messze van (16 ExaByte).

Igaz amikor a 80-as évek közepén bemutatkozott PC-n a 32 bit (80386), akkor a 4GB is borzasztóan soknak tűnt (ebben az időben kb 2-4MB RAM volt a jellemző és a merevlemezek is nagyjából 40-50MB környékén tudtak tárolni) és mondhatjuk, hogy bő 20 évig ez a 4GB-os határ simán elég is volt otthonra...