Ti nem gondolkodtatok el már azon, hogy egy számítógép részecske szinten hogy működik?

#1 :DDD

A CD-n 1 és 0 jelek vannak, mint mélyedések és domborulatok. Az olvasó lézer fényt bocsát rá és a visszaverődésből detektálja a jelet. Olvass utána, nem olyan misztikus dolgok ezek.

Sehogyan nem "tudja", hogy mit kell csinálni. Tulajdonképpen nagyon egyszerű az egész, csak ki kellett találni, aztán meg kellett csinálni.

Egyszerű fizika az egész (aztán persze matematika).

Képzeld el, ha felkapcsolod a villanyt, akkor folyik az áram (ami tulajdonképpen feszültség :)és világít, ez az 1. Ha lekapcsolod, akkor nem világít, ez a 0.

Kettes számrendszerben ezt könnyen lehet ábrázolni, elektronikusan pedig megvalósítani. Éppen ezért a kettes számrendszer a számítástechnika alapja.

Ennek a felhasználásával "mondja meg" a program a végrehajtó elektronikának, hogy az adott számsor milyen hatással járjon.

Innét kezdve aztán már kicsit nehéz röviden leírni, de ez az alapja az egésznek.

Szóval a számítógép nem "gondolkozik", nem "tus" semmit, a különféle elektronikai elemek egyszerűen szolgaian teszik a dolgukat, a fizikai törvényeknek megfelelően.

"De ha egy elektron kap egy számsorozatot, akkor miért történik az, ami történik? "

Nem az elektron kapja a számsorozatot. A számsorozat áll elektronokból.

Tulajdonképpen maga a számítógép egy önmagában "buta" szerkezet, amitől ennyi mindenre képes, az maga a program, ami fut rajt.

A gép csak egy mechanikus végrehajtó szerkezet.

Az hogy például a monitoron éppen mi jelenik meg, szintén a programtól függ. De ez nagyon összetett dolog, röviden nem lehet leírni.

Talán leegyszerűsítve a régi mátrix kijelzők működéséhez lehetne hasonlítani. Nyolc sorban, soronként 8-8 darab fénykibocsátó alkatrész (LED, vagyis fénykibocsátó dióda) volt elhelyezve. Nem véletlen a 8-as szám, mivel a számítástechnikában használt kettes számrendszerben, ahol 1 Byte (bájt)= 8 bit

A bit értéke, mint már írtam 0 vagy 1 lehet (az a bizonyos villanykapcsoló).

Namármost, ha megfelelő program által vezérelve megfelelő diódákat "kapcsoltak fel", akkor ezzel a kijelzővel számokat, betűket lehetett megjeleníteni.

Lényegében a mai monitorokon megjelenő szövegek, képek, ábrák megjelenítése is alapjában véve hasonlóképpen működik (persze azért a kivitelezése egy kicsit más), csak éppen sokkal több pontról van szó, ezért lényegesen jobb a megjelenített kép. Persze ez így nagyon le van egyszerűsítve, mert ott vannak még a színek, árnyalatok stb, de ezt csak több oldalon lehetne úgy-ahogy elmagyarázni.

Amit említettél, az egér dolog. Nos, az egérkurzor látszólagos pozicionálása helyén lévő pontok ki- vagy bekapcsolt állapota határozza meg, ismétcsak a program alapján, hogy amennyiben éppen ott nyomod meg a megfelelő gombot (kattintasz), akkor mi legyen az eredmény. Tehát, ha mondjuk "üres" helyen kattintasz, akkor nem történik semmi, de ha olyan helyen, ahol van "valami" akkor mi történjen.

Nincsen ebben semmi misztikum, csak éppen rá kellett jönni.

És mégegyszer mondom: a számítógép alapjában egy buta jószág, viszont a programban leírtakat maradéktalanul végrehajtja, vagyis ha jól van megírva a program, akkor úgy működik a gép, ahogy azt a programozó elképzelte.