Kevin Mitnickről valami érdekes történet?

Az igazság "elkeserít?": Kevin Mitnickben nincsen semmi "különleges". 1964-ben született és Los Angeles jómódú külvárosában n?tt fel. Szülei igazi középosztálybeli amerikaiak voltak. A 70-es években elindult a robbanásszer? informatikai fejl?dés, Kevin pedig - mint szinte minden fiatal akkoriban - a számítástechnika rabja lett. Eleinte a telekommunikáció ny?gözte le - a telefonok és a modemes kapcsolat korában ez érthet? is volt, ezid?tájt alakult ki az "Underground Phreaker Scene", akkoriban hackerek ugyanis még nem igazán voltak, inkább csak phreakerek. Természetesen Kevin sem maradhatott ki a divatos "telefonáljunk ingyen" játékból - egy számítógép és egy modem segítségével a digitális telefonközpontot babrálták barátaival - ezáltal ingyen telefonáltak, s?t belehallgattak mások beszélgetéseibe. Nem sok id? kellett hozzá, hogy az egyik phreaker csapathoz csatlakozzon - egy pizzériában találkozgattak; itt sz?tték világrenget? terveiket és osztották meg egymással tudásukat. Kevin kis csapatának példaképe a korszak leghíresebb "telefon-buherátora" egy John Draper nev? programozó volt, aki "Captain Crunch" néven követte el máig legendás tetteit. A 70-es évek végén a phreakerek tevékenysége f?leg az ingyen telefonálgatásból, illetve az úgynezvezett "Phreak-Joke"-okból, azaz vicces dolgok kreálásából állt; pl. valaki otthoni telefonszámát egy nyilvános telefonéra cserélték - így az illet? akárhányszor felvette a telefont egy géphang közölte vele, hogy legyen szíves bedobni 25 centet... Az ügyfélszolgálatos operátor helyett jelentkeztek be és az el?fizet?ket az "igen, a szám 8750 és fél - tudod hogy kell beütni a telefonon a felet, mamikám?" és hasonló mókákkal idegesítették. Mivel nem volt pénze saját számítógépre, csak egy modemet hordott a zsebében: a helyi Radio Shack áruház bemutató gépeit használta els? töréseihez. A vicceken kívül nem is csináltak mást, mígnem egyszer egy kicsit mellétrafáltak a tréfálkozással...

AZ ELS.

Az els? betörés ami Kevin nevéhez f?zödik 1981-ben történt egy hétvégén: ? és két barátja Los Angeles belvárosában a Pacific Bell's COSMOS épületében jártak, egész pontosan a telefonközpontban. A COSMOS a Computer System for Mainframe Operations rövidítése: ez a rendszer több nemzetközi telefontársaság (és el?fizet?ik) adatait ?rizte és rendszerezte akkoriban. Kevin és a kis csapat eleinte semmit nem szándékoztak tenni, azon felül, hogy "megnézik" a központot: a sors azonban úgy hozta, hogy az egyik biztonsági ?r nem megfelel?en végezte munkáját, így ?k egy olyan szobába jutottak ahová látogatóknak nem lett volna szabad. Ez még nem is lett volna baj, de az itt található COSMOS felhasználói kézikönyvet és egy jelszólistát (benne kilenc Pacific Bell's központi iroda belépési kódjával) viszont rögtön felmarkolták... Hogy a móka teljes legyen, az asztalon hever? egyik névjegyzékbe beírták beceneveiket (s?t még szegény "Captain Crunch" nevét is), mellé pedig hamis telefonszámokat adtak meg: ezek legtöbbje nyilvános telefonokra volt irányítva, azaz "routolva", megszokásból legtöbbször a közeli Van Nuys kávézó nyilvános készülékére. Ez a csíny azonban egyrészt már b?ven illegálisnak min?sült, másrészt a tökéletest?l igen messze állt - le is buktak hamarosan. A Pacific menedzsere megtalálta a "vicces" neveket és számokat majd rögtön feljelentést tett a rend?rségen - a nyomozás elkezd?dött. Kevin egyik társának volt barátn?je (talán bosszúból) nyomravezette a rend?röket: Mitnick és két társa napokkal az eset után már le is volt tartóztatva... A vád "számítógépes adatok megsemmisítése és manipulálása" valamint az "operátor bizalmas adatainak eltulajdonítása" volt: Az akkor 17 éves Kevin három hónapot töltött a Los Angeles Juvenile Detention Center-ben, valamint egy év próbaid?t is kapott. A kálvária elkezd?dött...

Kevin szabadulása után öreg Nissanjára egy "X-HACKER" feliratú speciális rendszámtáblát igényelt - ebb?l talán sejthet?, hogy els? letartóztatása nem inspirálta túlzottan a jó útra térésben. Ahelyett, hogy megpróbált volna elhelyezkedni és beilleszkedni, minden tudását és enegiáját arra fordította, hogy amennyire lehetséges kiképezze magát a számítógépes és kommunikációs rendszerek biztonságával kapcsolatban - mindezt persze egyáltalán nem jószándékúan. Ebb?l következett, hogy a 80-as években Mitnick szinte mindennap szembekerült a rend?rséggel - kisebb, nagyobb ügyek kapcsán. Következ? letartóztatására az University of Southern California egyetemi rend?rége kerített sort 1983-ban. Az egyetemen el?z?leg már voltak problémái, amikor az ARPAnet (az internet el?dje) szervereire tört be, ezúttal azonban az egyik egyetemi gépteremb?l (állítólag el?adás alatt) az ARPAnet-en keresztül a Pentagon számítógépén turkált úgy, mintha csak a sajátja lenne...A Pentagon adataira nagyon háklis az amerikai igazságszolgáltatás - Kevin ezúttal már hat hónapot kapott, a vád "állami dokumentumok jogosulatlan használata" volt. Letartóztatásai úgy t?nik rossz hatással voltak rá, minden szabadulása után még nagyobb g?zer?vel vetette magát a hackerkedésbe, miközben igyekezett "tisztára mosni" a magát. A tárgyalás után törölte a bíró bankszámláját,, majd egy id?re elt?nt... Kés?bb visszatért az USA-ba, ám alig, hogy újdonsült barátn?jével Thousand Oaks-ba költözött, 1987-ban illegális telefon-hitelkártyaszámok használata miatt kereste fel a rend?rség. A vádak között ebben az esetben már szoftverlopás is szerepelt: a Santa Cruz Operation nevú kaliforniai szoftvercég szerverér?l "vett kölcsön" Kevin pár fejlesztést. 1987 decemberében 36 hónap börtönbüntetést kapott.

Mitnick élettörténete egy folytatásos digitális ámokfutás. A lapok címoldalaira elôször 1982-ben került, amikor bejutott az Amerikai Légvédelem egyik szuperkomputerébe. Tizenhét évesen egy telefonfülkébôl feltörte a Pacific Bell számítógéprendszerét, több telefonszámlát lenullázott és ellopott mintegy 200.000 dollár érték? adatot. Hat hónapot kapott egy nevelôintézetben, próbaidôvel szabadult, de azonnal törölte az ügy részleteit a rendôrség adatbázisából, megsemmisítette a bíró bankszámláját egy bankban, majd Izraelbe menekült. Amikor a dolog elfelejtôdött, visszatért az államokba, de nemsokára ismét hallatott magáról. Mindig igyekezett megsemmisíteni minden személyére utaló adatot, de 1988-ban (ekkor 25 éves volt) több hiábavaló kisérlet után sikerült rábizonyítani hogy 4 millió dollár érték? kárt okozott az egyik vezetô amerikai számítógépgyár, a Digital Equipment Corporation (DEC) adatbázisaiban biztonsági szoftverek és titkos kódok eltulajdonításával. A tárgyalás során az ügyész rámutatott : "Ez az ember nagyon, nagyon veszélyes, a saját és a társadalom érdekében távol kell tartanunk minden számítógéptôl", a börtönben még telefonközelbe sem engedték. Ügyvéde bizonyította hogy kliense számítógép-függôségben szenved, így egy éves börtönbüntetés után próbaidôre bocsátották és egy Los Angelesi terápiás intézetben helyezték el. Szabadulása után rögtön megsértette a próbaidô feltételeit és 1992 óta elt?nt a hatóságok szeme elôl. A cybertérben idôrôl idôre felbukkant azóta is, többek között FBI kódokkal behatolt több állami adatbázisba, és nagy rádiótelefon-gyártó cégektôl, mint például a Motorola, NEC, Nokia pedig rendszeresen elemelte az operációs szoftvereket.

Február 9.-én egy másik Internet-szolgáltató, a San Jose székhely? Netcom illetékesei felfedezték hogy valaki mintegy 20.000 felhasználójuk hitelkártyaszámát vitte el. Ez súlyos könnyelm?ség volt Mitnick részérôl, mert a Netcom dial-up, vagyis telefonvonalon elérhetô szolgáltatást biztosít, a támadás is telefonon keresztül érte, így kitalálható hogy ez volt a hacker kiindulópontja, az a bázis, ahol a telefonhálózaton keresztül csatlakozott az Internet számítógép-világhálózatra. Shimomura és stábja áthelyezte székhelyét a Netcom-hoz, gyakorlatilag nem volt más dolguk mint ellenôrizni minden egyes bejövô hívást a telefontársaságok adatbázisaiban. Hamarosan rájöttek hogy a hacker egy fiktív rádiótelefonról dolgozik, hívásait két megpiszkált adatbázisú lokális központ egyaránt a másiknak tulajdonította. Shimomura és az FBI a helyszínen munka közben bemérték, és február 16.-án hajnalban elfogták Mitnicket.

Az amerikai sajtó egyre növekvô érdeklôdéssel figyelte az ügyet, amely a Masters of Deception fedônev? hacker társaság óta a legfelkapottabb cyber-szenzáció. A New York Times folyamatosan tudósított az ügyrôl, hasábjain Shimomura posztmodern hérosszá magasztosult. A Hyperion kiadó máris 600.000 dollár foglalót adott a Shimomura és John Markoff, a New York Times riportere által írandó könyvre, Hollywood is érdeklôdik, meg nem erôsített hírek szerint maga Spielberg rendezné a filmváltozatot.

Az Internetet komolyan megosztotta az ügy, egyesek elmarasztalják Mitnicket a hacker etika megsértése miatt, a legkomolyabb érv az Internet alapvetôen kölcsönös bizalomra, és nem high-tech adatvédelemre épülô struktúrájának megkérdôjelezését rója fel a megszállott crackernek. A jelenség komolyan hátráltathatja az Internet utóbbi idôben egyre inkább tettenérhetô kommercializálódását, ez viszont már inkább dícséret az egyre halványuló nonprofit jelleget támogatók részérôl. A mátrix eredendôen anarchista tulajdonságait kedvelô komputer-underground körökben pedig napról-napra terebélyesedik a Condor fedônev? cyberpunk mítosza. Az a tény, hogy Mitnick nem próbált meggazdagodni akciói révén, és hogy a SUN Microsystems, a nyílt számítógépes rendszerek gyártója és hálózati szoftverek fejlesztôje biztonság-tesztelési szempontból egyenesen hasznosnak tartja az efféle betöréseket, egyaránt megkérdôjelezi a deviáns zsenit börtönbe juttató jogrendszer