Igaz egy videónál/filmnél hogy ha pl.1000 a bit rátája és 25 fps a képfrissítése, akkor 1 állókép mérete 40 bit azaz 5 byte? Ha igen hogy lehet egy kép mérete ilyen kicsi mikor a videó minősége ilyen adatok mellet nem is olyan rossz.

Egy kép x széles képpontból áll és y magas képpontból. Minden képpontnak van egy színmélysége. Mondjuk 8biten tárolod 256 féle színt de legyen true color 24 bit akkor 1 képpont 24bit lesz , ezt szorozd fel a kép méretével mondjuk 1080p nél 1920*1080* színmélység. Ezt másodpercenként 25db. Ehehz jön még a tömörítési algoritmus.

Egy csomó képnél ki lehet dobálni ugyanazokat a pixelek mert állóképnél ugyanaz, mondjuk egy jelentben amikor uyganaz.

de tuti vanmindenféle trükk. Pl ha fekete a háttér akkor nem kell ennyi információ, csak hogy mettől meddig fekete. Azt már a tv, pc, akármi összerakja.

Ez igaz is meg nem is. :)

Matematikailag igaz lenne, ahogyan le is vezetted, ugyanakkor a digitális videózás nem képkockákat "perget" a szemed előtt, hanem csak a megváltozott képkockákat változtatja meg.

Emellett a bitráta egy maximális érték, ennél kisebb is lehet időnként, ha mondjuk folyamatosan fekete képet, vagy egy állóképet látsz, nincs szükség nagy bitrátára.

Magyarul: esetedben másodpercenként 1000 bitnyi adat változik meg a képen (frémenként 40 bitnyi, azaz 5 byte-nyi) Ez így már nem is olyan rossz...

Itt egy kis fogalomzavar van, mert ha valaminek 1000 a bitrátája, akkor az nagyon valószínű, hogy 1000 KILOBIT vagy is a bit 1024 szerese!

1000 bitrátás film nincs is, mivel egy minimális igen rossz minőségű telefonnal készített videóhoz is minimum 16.000-es bitráta kell, de ezt inkább 16 Kbitesnek írják.

"Magyarán 25 képet játszik 1 mp alatt ami 1000 bit, szóval 1000 / 25 = 40 bit (ami ugye 5 byte). Hogy lehet ilyen kis méretű egy kép?"

Szerintem ez nem elmélet. A kérdező nem érti miért ilyen kicsi egy kép mérete. Nem kicsi az, csak ő rosszul számol, ezért kicsi és ezért nem érti...

... és ne felejtsük el, hogy (formátumtól függően) sok videó (illetve az azt eltároló algoritmus)nem tárol el minden egyes képet, hanem csak úgynevezett "kulcskockákat"vagy helyesebben "kulcsképeket", majd utána több képen keresztül csak a kulcsképhez képest történő változást. Ezért, ha mondjuk extrém esetben egy fehér felületen mászik egy piros pötty, csak azt kell eltárolni, mennyit ment odébb a pötty.

Tehát ha így nézzük, akár bit, akár kilobit, mindenképpen jóval kevesebb adat kell, mintha az eredeti filmes (analóg) módszert alkalmaznánk.

Így értettem én is, nem holmi fekete pöttyökkel kell modellezni, mert az meg sem közelíti egy film képkockaigényét...

Nézzük:

Egy MPEG4 video Xvid kodekkel. A film két órás, mérete 1.5 GB, felbontása 720x304. Átlagos bitrátája 1600 kbit/sec, képkockák száma 24 másodpercenként.

Ha csak a matekot nézed akkor ez a 2 óra összesen 7200 másodperc, az pedig 172.800 képkocka. Ha elosztod a méretével - aminek egy része az audio, átlag a teljes méret 25%-a, tehát a fenmaradó méret 75%-a a film - 1.2 GB/172800 az nagyjából 7100 byte egy képkocka vagy is 6-7 kbyte.

Ez persze nagy vonalakban igaz, mert ahogy írták a filmek adattárolásánál vany egy kulcskép - keyframe - ami egy teljes képkocka és ezután csak a kulcsképhez képesti változásokat mentik el, tehát ha egy tárgy mozog a képen akkor csak azt. Állóképnél pont ezért elég kicsi a következő kép mérete, de egy hosszabb filmnél pont ezért nincs értelme képkockánként számolni, mert lehet egy kocka 100 byte is és 20.000 byte is. Ezért számolnak az átlaggal, ami ugye sose lesz a fent emlegetett 5 byte hanem 5 kbyte, ahogy fent is leírtam, tehát a kérdésbeni fejtegetésed számszakilag jó, csak nem byte a bitrára, hanem kbyte és már ki is jön amit itt levezettem...