Port forwardingot hogy hogy kell csinálni?

[link]

vagy

Port Forwarding. (elmélet)

HasznosMire jó, mihez kell, mi is az.

Mielőtt elkezdeném a lényeget tárgyalni, tisztázni kell néhány fogalmat, amit tudni kell, ahhoz hogy valaki megértse a port forwardingot.

1. Minden berendezés az interneten rendelkezik legalább egy IP címmel. IP címet használunk, hogy azonosítsunk 1 gépet az interneten.

IP cím bővebben: tulajdonképpen az IP cím a gép neve a hálózaton.

Minden gépnek kell legalább 1 IP cím, ha adatot akarsz küldeni vagy fogadni Interneten. Szerkezetileg négy három számjegyű számból áll pontokkal elválasztva, a számok 0 és 255 közé eshetnek. Ebből a számsorból tudják egymást beazonosítani a számítógépek a hálózaton. Ezért nem lehet egyszerre két számítógépnek ugyanaz az IP címe.

A számítógépek, a belső hálózaton el vannak választva az Internettől az úgynevezett NAT által. A NAT mögül Internetező gépek nem rendelkeznek olyan IP címmel, amivel közvetlenül lehetne rájuk hivatkozni Internetről.

Belső hálózaton ezek az elterjedt címzések:

192.168.x.x vagy 10.0.x.x, az x helyén akármilyen szám lehet 0 és 255 között.

2. Minden IP cím több portra van osztva. Mikor egy számítógép adatot küld egy másiknak, akkor egy porton keresztül küldi egy IP címnek, ami egy porton át, jut el az IP címhez.

A portokról bővebben: minden IP cím több portra van osztva. Ez azért kell, hogy egyszerre több program tudjon fogadni és küldeni adatot ugyanabban az időben. A portok teszik lehetővé, hogy egy időben nézzük meg az e-mailjainkat és internetezzünk közben.

Ez úgy lehetséges, hogy web böngészéshez a 80 portot használják a gépen, e-mail szolgáltatáshoz pedig a 110-est.

Vagyis minden port 1 út az adatok számára.

Ez azt jelenti, hogy ha egy program már használ 1 portot pl. feltöltéshez, akkor más program már nem tudja használni ugyanazt a portot.

3. Egy portot csak egy program használhat 1 időben.

Na szóval, most hogy ezeket tisztáztuk, jöhet a NAT bővebb leírása. A NAT egy betűszó, ami a Network Adress Translation-ből ered.

Lényege: a NAT fog egy IP címet és tulajdonképpen eltördeli több IP címre.

Kizárólag csak a belső hálózaton lévő gépek látják egymás belső IP címét. Vagyis a belső hálózaton lévő gépek nem tudnak közvetlenül küldeni adatot egy számítógépnek az Interneten.

Amikor egy gép, ami a belső hálózaton van, adatot akar küldeni egy gépnek az Interneten, először a Gateway-nek küldi el. (A Gateway a Router belső IP címe.)

A Router elfogadja az adatot és elküldi az Interneten levő célgépnek. A Router a külső címén keresztül küldi az adatot. A hálózaton kívüli gép nem képes „látni” a hálózaton belüli gépet, csakis a Router külső IP címén keresztül tud adatot küldeni neki.

Most hogy megértettük a hálózat ezen alapvető fogalmait, a továbbiakat megérteni egyszerű lesz. Mikor a számítógép az Internetről adatot küld Router k&ülső IP címére, a Routernek tudnia kell mit kezdjen vele. A Port Forwarding egyszerűen elmondja a Routernek hogy a belső hálózat melyik gépének kell küldenie az adatot. Mikor a Port Forwarding be van állítva, a Router megkapja az adatot a külső ip címe:port szám-ra és elküldi ezt az adatot a belső ip cím:port szám-ra.

A Port Forwarding szabályok pontosan adott portra lehetnek beállítva, pl ha az 53-as porta, akkor csak az 53-as porton fog működni. Egyszerre egy portot egy program használhat! Amikor egy számítógép használja az 500-as portot, akkor a belső IP címét használja az 500-as porton. Ha a számítógépen be van állítva a Port Forward szabályok az 500-as portra, akkor a külső IP címnek az 500-as portja is használatba van.

Ez azt jelenti, hogy a belső hálózaton egyszerre csak 1 gép használhatja az 500-as portot. Ellenkező esetben adatvesztés következhet be.