Mi az a videókártya limit?

A videokártya limit az, amikor a GPU elérte a teljesítőképességének határait és ezen értelemszerűen egy erősebb CPU vagy több RAM sem segíthet.

A 8400GS már 5 évvel ezelőtt is gyengének számított, mivel az egy alsó kategóriás kártya, gyenge GPU-val, kevés számoló, textúrázó egységgel, harmatos memória sávszélességgel stb. Azon a kártyán 1GB memória csak díszenk (vagy inkább parasztvakításnak) van (ano nekem a jóval erősebb 8600GT kártyámon is 256MB volt, sőt az annál kétszer erősebb HD3850 karim is 256MB-tal volt ellátva és akkoriban jól elvolt vele). A teljesítményt hozzávetőlegesen sem lehet mérni vagy következtetni a vga memóriájának a mennyiségéből...két 1GB-os videokártya között igen komoly teljesítmény különbség is lehet, akár azonos generáción belül is (pl HD5450 vs 5850). A videokártyák modellszámozásánál nagy hangsúly van a második számjegyen, ami a teljesítmény kategóriát jelöli (pl az esetedben 8400 alsó, 8600 közép és 8800 felső kategória)!

Ezt tényleg hetente leírhatnám, így most beollózom ide neked is:

A videokártya memóriájának a mennyisége nem mond semmit, mert általában egy generáción belül rápakolnak az alsó kategóriás videokártyákra is annyit, mint a felsőkre. Egy videokártya kora könnyebben megsaccolható csak a memória kapacitás ismeretében, mint a teljesítménye! Ha a memória kapacitáson kívül ismerjük a memória sávszélességet is, az már sokkal informatívabb (busz szélessége * hatásos órajel azaz például 128bit * 4200MHz = 67,2 GB/s), mivel egy erősebb GPU a nagyobb adatfeldolgozási képessége miatt nagyobb sávszélességet követel meg (olcsó, kis teljesítményű kártyák esetén például látható, hogy 64bit * 800Mhz = 6,4 GB/s sávszélességből dolgozik a GPU). Persze ez sem pontos teljesítmény mutató, de sokkal többet ér, ha valaki ezt így együtt figyeli, mint ha csak a memória mennyiségét.

A teljesítményért igazából a GPU felelős illetve annak a felépítése/hatékonysága, az árnyaló/számoló egységek milyensége, órajele és mennyisége, a textúrázó és raszterizáló egységek stb. Ezek az adatok sem vethetők össze két különböző felépítésű/generációjú GPU-k között nagy bizonyossággal, így a tesztoldalak és elemző cikkek elolvasása elkerülhetetlen. Aki alaposan követi ezeket, annak már nagyjából kialakul a kép egy architektúra képességeiről, a kártyák erősorrendjéről és a technikai adatok is beszédesebbé válnak. Senki nem fogja néhány értékből kimatekozni egy ismeretlen kártyáról, hogy mire képes, így mindenképpen legalább egy egyszerűbb teljesítmény teszt átnyálazása javasolt és/vagy a témában jártas emberek véleményének kikérdezése.

Hogy látszódjon ez számokban is, itt egy példa két azonos generációból származó, azonos memória kapacitással szerelt, alsó és felsőbb kategóriás kártya közti szembetűnő különbségeire:

Radeon HD5450 1GB vs HD5850 1GB

Tranzisztorok száma (millió): 292 vs 2154

Architektúra: VLIW-5 mindkét esetben

Számoló egységek: 80 vs 1440

Textúrázó egységek: 8 vs 72

Raszter egységek: 4 vs 32

GPU órajel: 650MHz vs 725MHz

Memória interfész: 64bit vs 256bit

Memória órajel (effektív): 1600MHz vs 4000MHz

Memória sávszélesség: 12,8 GB/s vs 128 GB/s

Memória: 1GB GDDR3 vs 1GB GDDR5

Elméleti számítási teljesítmény (GFLOPS): 104 vs 2088

Textúra kitöltési sebesség (GTexel/s): 5,2 vs 52,2

Pixel kitöltési sebesség (GPixel/s): 2,6 vs 23,2

Persze ezeken felül méretben, fogyasztásban és árban is nagy a különbség, de mindkettő "egygigás" kártya, mégis az egyik házimozi és irodai gépekbe való, a másik meg vérbeli játékos (volt, de még ma sem rossz). Látszik továbbá az is, hogy a GPU órajel sem mond sokat, így önmagában.

Az új HD7000 széria már más felépítésű GPU-t tartalmaz illetve az Nvidia kártyáival sem lehet ezeket az adatokat csak úgy összevetni.

A fenti példához hasonlóan komoly különbségek vannak a 8400GS és 9800GT között is!