Miért mondja/hiszi azt mindenki, hogy akinek nincs facebookja nem ember?

Jól mondják, ez egy divat. Ha nem akarsz menni a csordával, ne tedd. Nem szégyen kilógni a sorból és különcnek lenni. Le kell szarni, hogy a sok hülye mit mond.

Nekem sincs FB accountom, mégis ember vagyok.

Nem érdekel a foci, mégis férfi vagyok.

Nem vagyok feltűnési mániás, mégis vannak barátaim.

stb, stb, stb...

ma 10:06

ott a pont:)

!!!

A filozófia és a tudomány mindig is kereste a kérdést arra, hogy mi teszi az embert emberré. Sok megfogalmazás született: az elvont gondolkodás képessége, az eszközhasználat, stb… Korunk egyszer és mindenkorra lezárta ezt a hosszú vitát és átvágta a gordiuszi csomót. A tudomány legújabb definíciója szerint: Ember az, akinek van Facebook fiókja.

Viccet félre téve. Én nem találkoztam még emberrel, aki ezt mondta volna, nem is hiszem, hogy a legtöbb ember így gondolkodna. Ez maximum tinédzserek körében lehet jellemző. Ismerek jó pár embert, akik nemhogy Facebookot nem használnak, de internetre is havonta egyszer mennek, azt is csak akkor ha muszáj. Ennek ellenére jelentős eredményeket tettek le az asztalra.

* * *

Azért a másik oldalról nézve: A technika változik. Ami tegnapelőtt nem létezett, tegnap ritkaság volt, az mára elterjedté, holnapra evidenssé válik. Érdemes visszanézni ilyenkor a múltba. A számítógéppel, mobiltelefonnal, email címmel is így voltunk. Még régebbre nyúlva a gáztűzhellyel, mosógéppel, vagy a rádióval is így voltunk.

Az oké, hogy ha valakinek nincsenek meg az anyagi lehetőségei. Az egy rajta félig-meddig kívül álló tényező. De ha valaki amúgy anyagilag megtehetné, ennek ellenére nincs mosógépe, nincs egy nyamvadt rádiója otthon, nincs mobiltelefonja, az azért nem szokványos. Persze van, aki úgy alakítja az életét, hogy nincs rá szüksége. Ez is érthető. Ha meg tudja indokolni, és ez az indok érthető, akkor ezzel sincs semmi gond. Sőt lehet érdemes is megfontolni az indokait. Ha ő tud ezek nélkül ugyanolyan teljes életet élni, nincs rászorulva a használatukra, azaz nem függ tőlük, akkor valamit nagyon jól csinál.

A technikai eszközök át is alakítják az életmódunkat, ritmusunkat. Régen evidens volt, hogy ha valakit el akartam érni, akkor vagy személyesen kellett felkeresni, vagy írni kellett neki egy levelet. De jött a telefon. Amint az emberek 95%-a rendelkezett telefonnal, az emberek azonnal elérhetővé váltak. Valljuk be, nagyon kényelmes dolog ez, hozzászoktunk, így gyakorlatilag el is várjuk, hogy valakit azonnal elérhessünk. A mobiltelefon megjelenésével szintén evidenssé vált, hogy valakit akkor is el tudunk érni, ha az éppen sétál, kirándul, függetlenül attól, hogy otthon van-e, a munkahelyén vagy éppen rokonlátogatóban.

Ugyanez van a Facebook esetén is. Ad egy többletet. Számtalan hátránya ellenére azért látni kell, hogy nem véletlenül sikeres. Pl. Aladár együtt tud lenni Bélával és Cecillel is, meg tudja osztani a gondolatait, beszélgetni tud, stb… Mindezt akkor is, ha történetesen Béla és Cecil éppen nincsenek jóban. Akkor is, ha Béla és Cecil akár másik városban van.

Pl. én tagja vagyok egynéhány offline szerveződött és működő csoportnak. Pl. egy néptáncegyüttesnek is. Anno igény volt egy kommunikációs felületre, amin esetleg értesíteni tudjuk egymást, vagy éppen csak szórakoztatni akarjuk magunkat. Készült egy honlap, egy belső fórummal. De jött a Facebook. Eleve a tagok nagy része többé-kevésbé napi szinten nézi a FB-ot. Feleslegessé vált egy külön honlap – külön user névvel, jelszóval, bejelentkezéssel – működtetése. Egyszerű és praktikus volt inkább helyett létrehozni egy FB csoportot. Ráadásul számtalan előnnyel járt. Meg lehet osztani képeket, videókat. Ez a honlapon is működött, de nem fél óra alatt hozol létre egy ilyet. Ráadásul a tagok azonnal értesítést kapnak, ha valaki ír, akár emailben is, ha bejelölte az email értesítést. Egy ilyet összehozni Facebook alatt kb. 5 perc. Egy külön honlapot létrehozni hozzá azért ennél jóval több idő. Minek, ha van egy jó eszköz az ilyenre?

És itt normális felhasználás van. Próba, fellépés időpontok kiírása, ha módosul az időpont, azonnal lehet jelezni mindenkinek. Sok az együttest érintő kérdést meg lehet tárgyalni. Pl. meg lehet szervezni egy szilveszteri együttesi bulit, stb… Erre offline nem biztos, hogy ilyen mélységben lenne lehetőség, vagy valóban élni tudnánk vele.

Másik oldalról egypár ilyen közösségnek tagja vagyok, mint tag, nekem is egyszerűbb, ha egy helyen, átláthatóan, a legkevesebb kattintással értesülni tudok az összes ilyen csoport történéseiről.

A cégek, különböző honlapok, a játékfejlesztés is mozdul a Facebook irányában. Miért? Mert hatékony a dolog. A legtöbb felhasználó – még ha nyavajog is ilyen-olyan hülyeség miatt – mégiscsak elégedett a szolgáltatással, legalábbis elégedettebb, mintha nem lenne.

Sőt az 1-1 kommunikáció is áttolódott Facebookra (MSN, email, stb…), megint csak érthető okból. Pl. én használtam MSN-t. De idővel feleslegessé vált, hiszen mindenkit elérek Facebookon keresztül, nem kell hozzá programot telepíteni, nem kell külön regisztrációt fenntartani. Email helyett is sokszor FB üzenetet küldök, mert ha ott van, akkor azonnal értesül róla. Ha nem, akkor az első bejelentkezésnél értesítést kap.

A változások követése is kényelmesebb. Ha valakinek megváltozik az email címe, telefonszáma, MSN címe, lakcíme, attól még ugyanaz a Facebook tag marad, ugyanúgy elérhető. Persze lehet értesíteni a telefonszám, egyéb változásokról is az embereket, de macerás. Ha Facebookon ezek az adatok szerepelnek, akkor elég egy helyen módosítani, és bármelyik ismerős meg tudja nézni, hogy „most akkor jelenleg melyik is a telefonszáma?”. Ha esetleg új FB fiókot kénytelen nyitni, akkor elég neki újra bejelölni az ismerősöket és máris visszaálltak a kommunikációs csatornák.

* * *

A Facebook egy eszköz. Lehet jól és rosszul használni. Lehet mértékkel és mértéktelenül. Lehet hasznosan és lehet haszontalanul. A felhasználón múlik, hogy mihez kezd vele.

A legtöbb Facebook ellenző, vagy a Facebooktól magát távol tartó ember – akinek amúgy lehetősége lenne regisztrálni – igazából nem tud jó indokot mondani, hogy miért teszi. A legtöbbször olyan dolgokat hoznak fel indokként, amelyek ugyan a Facebook felhasználók többségére jellemző, de nem szükséges azt az utat járni. Mondok pár példát:

- Nem akarom, hogy mindenféle adatokat tudjon rólam a rendszer.

- Nem kell megadni. Simán fent lehetsz úgy FB-on, hogy a neveden kívül nem adsz meg más információt. Sőt még a neved is lehet kamu név.

- Nem látom értelmét, hogy naponta x órát olvasgassam mások baromságait.

- Megint azt mondom, hogy semmi nem kötelez rá. Van ismerősöm, aki naponta 5 percre megy fel. Megnézi az üzeneteit meg egy oldalt. Ennyi. A Facebookon pl. be lehet állítani, hogy mely felhasználók, oldalak és csoportok történéseit akarod látni. Sok hasznos, tartalmas oldal is létezik.

Nálunk is volt egy ember a táncegyüttesben, aki „nem fogok regisztrálni a Facebookon, mert nem akarok, meg nincs rá szükségem, meg minden…”. Amúgy lenne rá lehetősége, ideje, van internete, használja is, sőt az ilyen jellegű kommunikációra is igénye van, hiszen naponta feljött az együttes honlapjára. Csak valahogy benne maradt ez az antifacebook görcs. Mondtuk neki, hogy nem kell aktívnak lennie, nem kell ismerősöket sem jelölnie, nem kell megadnia semmilyen adatot, de ha ezentúl az együttes online közösségi oldalát akarja használni, ahhoz Facebook kell. Neki végül is teljesen mindegy lenne, hogy az együttes honlapjára jelentkezik be, és ott nézi a fórumot, vagy a Facebookra jelentkezik be és ott olvassa az együttes üzenőfalát. Egyik sem jár sem több idővel, sem több nehézséggel, sem bármilyen más kockázattal. De nem, őneki nem kell a Facebook, mert nem kell. Végülis az ő döntése, de így neki kell megoldani valahogy, vagy nekünk külön figyelni kell rá, hogy az információk hozzá is eljussanak és az egésznek nincs értelmes oka.

Mint írtam megint más, ha nincs valakinek pénze, ideje netezni. Megint más, ha nincs igénye az azonnali kommunikációra, olyan az életvitele, a közösség, amivel kapcsolatban van, hogy nem szorul rá, nem ad neki semmi pluszt. Ez érthető. Ha ő el akarja magát vágni ezen kommunikációs csatornától, megfelelnek neki a Facebook előtti megoldások, akkor nincs ezzel semmi gond. A kérdés, hogy valóban ez az ő döntése-e, ésszerű-e, előnyös-e neki. Vagy egy felvett póz, afféle divat, mindenféle racionálisan elfogadható indok nélkül.