Az LCD monitor milyen szögben látható? LCD prezentációt kell csináljak.

Szóval ennyi van eddig: (anyag gyűjtés) ezt a kérdést írta rá: MILYEN SZÖGBEN LÁTHATÓ? nem találtam semmi ilyet.

Az LCD Monitor

Manapság a számítógép legfontosabb kiviteli egysége (perifériája) számítógép-képernyő vagy monitor. A monitort egy kábel köti össze a videóadapterrel (videokártya), mely utasításai alapján jeleníti meg a kívánt képet. A monitor méretét a képátló hüvelykben (coll) mért hossza alapján határozzuk meg. Legelterjedtebbek a 14" és 15"-os monitorok, de egyre gyakrabban találkozhatunk nagyobb, például 17", 19" és 21"-os monitorokkal. A piac bővülése egyben azt is jelenti, hogy a hulladékban is egyre nagyobb mennyiségben jelennek meg, ezért még időben ajánlott megtalálni ártalmatlanításuk lehetséges módját.

Az Európai Bizottság a hulladékká váló elektromos és elektronikai berendezésekről szóló direktívájában (2002/95/EC) úgy rendelkezik, hogy a 100 cm2-t meghaladó méretű folyadékkristályos kijelzőket bontással el kell távolítani az azt tartalmazó berendezésből. A probléma megoldására szükségessé vált megvizsgálni ezen kijelzők ártalmatlanításának, esetleg újrahasznosításának lehetőségét

A számítógép folyamatosan küld jeleket a videoadapternek, hogy milyen karaktert, képet, vagy grafikát kell megjeleníteni. Az adapter átfordítja ezt olyan pixelekké, melyek segítségével a monitor meg tudja jeleníteni a képet.

A folyadékkristályok már a 19. század végén ismertek voltak, de a kijelzőkben való használat ötletére az 1960-as évek elejéig várnunk kellett. A princetoni David Sarnoff kutatóközpont tudósai jöttek rá, hogy folyadékkristály segítségével a rajtuk áthatoló fény egyes tulajdonságai megváltoztathatók. Később – még ebben az évtizedben - ugyanitt készültek el a folyadékkristályos kijelzők prototípusai. 1968-ra tehető az időpont, amikor az első működőképes LCD elkészült, de a hétköznapi használat még tovább váratott magára. Az első elfogadható minőségű és valóban használható LCD-kijelzőt a James Fergason által vezetett ILIXCO cég készítette a 70-es évek elején. Először karórában alkalmazták tömegesen.

A korai LCD-k természetesen rossz minőségű, kezdetleges kijelzők voltak. Csupán előre-definiált alakzatokat tudtak megjeleníteni 2 állású (monokróm) üzemmódban, azaz nem voltak képesek árnyalatok megjelenítésére. Ilyen tudású LCD-kijelzők a mai napig nagy számban láthatók ott, ahol az olcsóság és az alacsony fogyasztás a fontos: karórákban, mobiltelefonokban, híradástechnikai és háztartási eszközökben stb. Még sokáig sorolhatnánk az alkalmazási területeket, ahol jelenleg találkozunk a korai LCD-panelekhez hasonló tudású monokróm kijelzőkkel.

A később megjelenő, képpontmátrix alapú LCD-k nagyon gyorsan igen népszerűvé váltak azokon az alkalmazási területeken, ahol az LCD minimális helyigényére és relatív alacsony fogyasztására volt szükség. A hordozható számítógépek a kezdetektől LCD-kijelzőkkel működtek és ez a mai napig változatlan, csupán a kijelzők minősége egyre jobb. A gyártási technológia fejlődése mára lehetővé tette, hogy az LCD-alapú megjelenítők színesek, nagy felbontásúak legyenek, továbbá a korai modellekhez képest jóval nagyobb képméretet és sokkal jobb képminőséget biztosítsanak.

A folyadékkristályos kijelzők(LCD kijelzők) őse a kvarcórákban fordult elő először. Folyadékkristállyal már 1911 óta kísérleteznek működő LCD monitor pedig már a 60-as években is létezett, csak kezdetleges volt még. Az LCD monitorok lényegesen jobban kímélik a szemet, hiszen a folyamatos vibrálás ezeknél a képernyőknél nem létezik. Az LCD monitorok sugárzása lényegében 0. Az LCD monitorok kevesebbet is fogyasztanak és a képük is puhább, szebb. Azért az LCD nek is vana hátránya, ide tartozik az is, hogy ha nem szemből nézzük őket, akkor a kép kevésbé élvezhető. Manapság már a CRT monitorok kezdenek kimenni a divatból és helyettük már LCD monitorok és egyég fajták jelennek meg.,

Első változataikat hordozható számítógépeken - laptopokon, notebookokon - alkalmazták, de ma már számtalan asztali típus is létezik. Előnyük a vékonyságukból adódó kis helyigény és az alacsony energiafelhasználás, hátrányuk a kötött képfelbontás és a magasabb ár. A kötött képfelbontás azt jelenti, hogy az LCD monitorok, a katódsugaras monitorokkal ellentétben, csak egyféle - például 800x600 vagy 1024x768 képpont méretű - kép jó minőségű megjelenítésére alkalmasak. Más felbontások használata esetén a képminőség romolhat.

A képernyő nagyságát tekintve leginkább a 17"-os és a 19"-os modellek közül választhatunk. Persze vannak nagyobbak is, de azok elég drágák még. A 19"-os monitorokon nagyobb felbontás az optimális, ez elsőre biztos furcsa lesz, de gyorsan meg lehet szokni egy 1280x1024-es felbontást is.

A legfontosabb tulajdonság amire figyeljünk, az a monitorunk válaszideje. A ma kapható típusok zöme már 8 ms, vagy az alatt van, ami teljesen megfelelő. Ez az érték minél kisebb, annál jobb. Régebben még voltak 16-25 ms válaszidejű monitorok, de jobb társaik teljesen kiszorították őket, mindannyiunk szerencséjére.

A látószög is egy fontos paraméter. Ez az a szög, amely megadja azt, hogy az LCD TV vagy Monitor, milyen szögből látható.

válaszidő: LCD-paneles monitorok jellemzője, ezredmásodpercben (ms) mért időegység. Azt az időt jelöli, amennyi ahhoz kell, hogy egy képpont fényereje megváltozzon. A lassú válaszidő (12 ms-nál hosszabb) akkor lehet zavaró, ha a monitoron gyors változásokat kell megjeleníteni.

optimális felbontás: Szintén LCD-panellel szerelt monitorok tulajdonsága. A LCD-panel fizikailag kialakított felbontását jelöli. Többnyire ez a felbontás egyben az ilyen monitorok maximális felbontása is.

Az LCD monitorok egyébként sokkal környezetkímélő monitorok is, mint pl. a katódsugárcsöves monitorok voltak. A sugárzás mértéke az LCD kijelző esetében szinte egyenlő a nullával.

Az LCD-képernyők alapja egy elektromos áram vezetésére alkalmas kristályos anyag, amely a folyékony és a szilárd halmazállapot között ingadozik. A folyadékkristályok általában hosszú, egyenes, pálcika alakú molekulák, amelyek szívesen sorakoznak fel egymás vagy bármi más mellé, amit maguk körül találnak. Ha egy folyadékkristály-réteget barázdás üveglapok közé teszünk, akkor a molekulák a barázdák mentén helyezkednek el. Ha az egyik lapot 90 fokkal elforgatjuk, a laphoz közeli molekulák újra elrendeződnek, és merőlegesek lesznek a másik laphoz közeli molekulákra. A két lap között a kristályrács többi része negyedfordulatnyi csavart ír le. Az így kapott lapka a rajta áthaladó fény polarizációs síkját 90 fokkal elforgatja. A kijelzőkben használt folyadékkristályok molekuláinak egyik vége egy kissé pozitív, a másik egy kissé negatív töltésű. Ha az üveglapokra egy kis feszültséget kapcsolunk, a molekulák ennek megfelelő helyzetet vesznek fel, és a folyadékkristály már nem forgatja el az áthaladó fény polarizációs síkját. Ha a feszültséget lekapcsoljuk, a rács visszatér az előző állapotba.

A kijelző készítésekor az üveglapokat olyan lineáris polarizációs szűrőkkel egészítik ki, amelyek egymással derékszöget zárnak be. A beérkező fényt az első szűrő polarizálja, a folyadékkristály 90 fokkal elforgatja, majd a fény áthalad a második szűrőn, és kilép a másik üveglapon. Ha feszültséget kapcsolunk a kijelző elektródájára, a beérkező fény anélkül halad át a folyadékkristályon, hogy az elforgatná a polarizációs síkot, ezért nem tud áthatolni a második polarizációs szűrőn. Az eredmény: az elektródák által lefedett felületen a kijelző elfeketedik.A fenti módszerrel egyszerű, monokróm háttér-világításos LCD-kijelző készíthető. Ha a lapka aljára fényvisszaverő réteg kerül, akkor a kijelző háttérvilágítás nélkül működhet, de ilyenkor a kapott kép kontrasztja már jelentősen gyengül, és sötétben nem használható.A korszerű színes LCD-megjelenítők (tévék, monitorok) a fentiekben ismertetett alapelven működnek, de felépítésük jóval bonyolultabb. A kijelző képpontjait a szokásos RGB-színkeverés alapszíneire osztott alképpontok (sub-pixelek) alkotják. Az egyes alképpontok alapszíne a felettük elhelyezett színszűrővel határozható meg. Az alképpontokhoz tartozó elektródákon közölt feszültség finom adagolásával árnyalatok megjelenítésére képes a kijelző. A mai, aktív mátrixos LCD-kijelzők alképpontjai 256 különböző árnyalatra képesek, elviekben pedig 16 millió különböző színárnyalat elektronikus megjelenítésére van lehetőség.

Előnyök, hátrányok

A folyadékkristályos megjelenítők számos előnnyel rendelkeznek a katódsugárcsöves képernyőkkel szemben. Ezek közül a legkiemelkedőbb az alacsonyabb energiafogyasztás, kisebb méret és tömeg. Míg egy 17”-es CRT – monitor energiaigénye eléri, vagy meghaladja a 150 W-t, egy hasonló méretű LCD – monitor fogyasztása körülbelül 50 W, vagy alacsonyabb. Emiatt, bár gyártási technológiája energiaigényesebb, a teljes életciklust figyelembe véve egy LCD – monitor energiafogyasztása jóval alacsonyabb. Emellett, kisebb üzemi hőmérsékletének köszönhetően a meghibásodás lehetősége is kisebb. Ennek leggyakoribb oka valamilyen mechanikai sérülés, az áramkörök károsodása vagy a háttérvilágítás meghibásodása.

Feltűnő a különbség a tömegeket tekintve is: míg egy 17”-es CRT – monitor tömege körülbelül 16 kg, egy 17”-es LCD – monitor 6 kg-t nyom.

Az LCD-panellel épített monitorok és tévékészülékek vitathatatlan előnye, hogy helytakarékosak, elegáns megjelenésűek, laposak, könnyűek és alacsony fogyasztásúak. Az LCD-k nagy fejlődésen mentek keresztül a hosszú évek alatt, de mindig vannak megoldandó nehézségek. Igaz ugyan, hogy a CRT-megjelenítőkkel szemben itt nem tapasztalhatók a megszokott konvergenciai, geometriai és beégési gondok, de néhány szempontból képminőségben még a legújabb LCD-monitorok is jóval elmaradnak CRT-s társaiktól.

Az egyik legnagyobb probléma az, hogy mivel a panel fedettsége nem eléggé magas, ezért a háttérvilágítás a teljesen zárt állapotú LCD-panelen is túlzottan átvilágít, így a készülék on/off-kontrasztja nem lesz kellőképpen magas. Emiatt az LCD-kijelzők fekete-megjelenítése még most is gyenge. Ez főleg grafikai alkalmazások, valamint videolejátszás terén jelenthet gondot. LCD-t házimozi-megjelenítőként vagy tévékészülékként használva gyakran találkozunk rosszul bevilágított, sötét jelenetekkel. Ilyen esetekben gyakori, hogy a kijelző „feketéje” jól láthatóan világít, a képnek nincs mélysége, a látvány alacsony kontrasztú lesz.

A legújabb LCD-k pixelei már elégségesen gyors válaszidővel rendelkeznek, ezért a mozgókép elmosódása manapság már ritkán jellemző, de még mindig gondot jelent, hogy a kép csak bizonyos látószögön belül jó igazán. Oldalról vagy felülről nézve a kép elszíneződhet, jelentősen veszíthet kontrasztosságából. Bár az LCD kijelzők a színmegjelenítésben is sokat fejlődtek, még mindig gyakran látni tolakodó, túl élénk színvilággal ellátott készülékeket.

A fentieken túl egyéb apróságokat is el kell viselnünk, ha LCD-kijelzős megjelenítőt használunk. Ilyenek az esetleges pixelhibák (világító és halott pixelek), a háttérvilágítás egyenetlenségéből adódó képhomogenitási gondok, a homogén felületeken megjelenő enyhe Fixed Pattern Noise (egy helyben álló zaj), esetenként lassú pixelválaszidő miatti mozgókép-utánhúzás. Fontos ezeken felül megemlíteni, hogy az LCD tévék esetében a képminőség sem csak a panel tudásától függ. A digitalizáló és képfeldolgozó áramkör, a deinterlacer/scaler minősége jelentősen befolyásolhatja a végeredményt. Nem egyszer találkoztunk már olyan LCD tévével, amelynek esetében a rossz videó-feldolgozás sokat rontott a végeredményen.

Mindeme hibák ellenére az LCD tévék és monitorok használata egyáltalán nem ellenjavallt, hiszen a villogásmentes kép és a minimális elektromágneses sugárzás ergonómiai szempontból fontos érvek a CRT-megjelenítőkkel szemben. Amennyiben pedig nagy felbontású képek megjelenítésére, esetleg HDTV-megjelenítőre van szükségünk, mindenképp érdemes kipróbálni egy-egy újabb készüléket, hiszen a 16:9 képarányú modellek magas felbontása (legtöbbször 1280x720 vagy 1280x768) kiválóan alkalmas a HDTV videokép megjelenítésére.

A vásárlók szempontjából pedig örvendetes, hogy a belépõszintû, illetve középkategóriás modellek mellett a nagy méretû LCD monitorok ára is szépen lassan csökkenõben van, hiszen, míg nem is olyan rég még 1000 dollárért is képtelenség volt neves gyártótól származó, 19 colos LCD monitort találni a piacon, addig ma már jóval 900 dollár alatt hazavihetõk ezen monitorok

Az általam vizsgált típusok közül toronymagasan a Samsung vizsgázott a legjobban. Kinézetben, képminőségben nincs jobb. A színek élénkek, szinte élnek. Kinézet szempontjából is nagyon "ott vannak", semmi felesleges sallang, csak ami kell. Minőségükről mindent elmond, hogy a 740N modell már régóta a piacon van, pedig általában félévente megújul a teljes kínálat.A 48,3 cm-es (19"-es) szélesképernyős, újratervezett, kényelmesen használható, energiatakarékos és környezetbarát HP Compaq LA1905wg LCD monitor. Az állítható döntésű, tájolású, elforgatású és magasságú, új csúszóállvány gyermek vagy felnőtt, illetve alacsonyabb vagy magasabb termet esetén is megfelelő pozícióba állítható. Ára: 46590 Ft

A lapos képernyős televíziók károsak a globális felmelegedés szempontjából, mert gyártásukhoz minden eddiginél nagyobb mennyiségben használnak egy üvegházhatású gázt – figyelmeztet a Kaliforniai Egyetem légkörkémikusa, Michael Prather. A nitrogén-trifluoridot gázt éppen azért vezették be az iparban, mert azt hitték róla, hogy mérsékli az üvegházhatást, ám hatása pont ezzel ellentétes – állítja a kutató. Számításai szerint a légkörben a vegyület felezési ideje 550 év, és üvegházgázként hatása 17 ezerszerese a szén-dioxidénak. Alkalmazhatóságának a Kiotói Egyezmény nem szab korlátot, hiszen annak születésekor, 1997-ben még alig használták ezt a vegyületet. Idén körülbelül négyezer tonnát használtak fel, de Prather becslései szerint ez jövőre megduplázódik az elektronikai és félvezetőipar növekvő igényei miatt. A gázt szennyezőanyagok kiűzésére használják, amikor a folyadékkristályos (LCD) monitorok gyártása során üvegfelületeket vékony filmréteggel vonnak be, és amikor félvezető szilikonlapocskákra készítenek bevonatot.