Linuxnál mit jelent az inode?

Az "inode" egy olyan fogalom, amit a Linux operációs rendszer használ a fájlok és könyvtárak kezelésére. Az inode (index node) egy adatstruktúra, amely tárolja egy fájl vagy könyvtár metaadatait, például a tulajdonosát, jogosultságait, létrehozásának időpontját, méretét és a fájlhoz kapcsolódó blokkok hivatkozásait.

Az inode-ok létrehozása akkor történik, amikor új fájlokat vagy könyvtárakat hozunk létre a rendszerben. Minden fájl és könyvtár rendelkezik egy egyedi inode-számmal, amely segít az operációs rendszernek megtalálni és kezelni ezeket a fájlokat.

A kvótázás, amelyről a Word dokumentumban is szó van, arra utal, hogy korlátozhatjuk a felhasználók által elfoglalható tárhely és inode-ok mennyiségét a rendszeren. Az inode-kvóta lehetővé teszi a rendszergazdák számára, hogy meghatározzák, mennyi inode áll rendelkezésre egy adott felhasználónak. Ez hasznos lehet például akkor, ha el szeretnénk kerülni, hogy egy felhasználó túl sok kisebb méretű fájlt hozzon létre, és ezzel elfoglalja az inode-okat, míg a tényleges tárhely kihasználása nem lépi túl a korlátot.

A dokumentumban említett "kegyelmi időszak" vagy "grace period" azt jelenti, hogy mielőtt a felhasználó eléri a kvóta soft limitjét (az elfogadható határt), van egy időablak, amikor a korlát még nem kerül alkalmazásra, és a felhasználó továbbra is létrehozhat fájlokat vagy inode-okat. Ez a kegyelmi időszak általában addig tart, amíg a felhasználó eléri a kvóta soft limitjét, de a kemény korlátot (hard limit) még nem lépi túl.

A soft limit a kvóta konfigurációja, amely figyelmeztető üzeneteket generál a felhasználó számára, amikor közelít a korláthoz, de még nem akadályozza meg a további fájlok vagy inode-ok létrehozását. A hard limit viszont szigorúan korlátozza a felhasználó által létrehozható fájlok vagy inode-ok számát, és amint eléri ezt a határt, további létrehozásuk nem engedélyezett.

A dokumentumban található időegységek (másodperc, perc, óra, nap) az inode-kvóta időkorlátait jelölik, például a setquota paranccsal történő beállításhoz. Ezen időegységek segítségével lehet meghatározni, hogy az inode-kvóta grace period mennyi ideig tartson.

#2 "Sokszor van, hogy nem tárolóterület fogy el, hanem ha nagyon sok kis fájlt tárolunk akkor a rendelkezésre álló inode-ok fogynak el."

NE vedd sértésnek, tök jó dolgokat mondasz, de azért nem olyan gyakori jelenség ez. ;-)15 éve Linuxozok, de egyszer sem futottam bele, hogy az inode-ok elfogytak volna. Nyilván lehetséges, ha mondjuk teleszemeteljük 1 klaszter méretű fájlokkal a tárat, de ez nem túl reális. Például az egyik (150 GB-os) partíciómon 9,4 millió inode van. A partíció majdnem betelt, de az inode-ok 5%-a van csak lefoglalva. Ez nagyjából azt jelenti, hogy 16 kB-os fájlokkal kéne teleszórni a partíciót, és akkor pont egyszerre fogyna el a hely, és az inode. Vagy 8 kb-osokkal a feléig feltölteni, és akkor tényleg belefutnánk az inode-korlátba. Szóval tényleg létezik ilyen, de azért elég extrém körülmények kellenek hozzá. ;-)

Az inode egyébként inkább a fájlrendszer jellemzője, mint a Linuxé.