Két hálókártyám van, amivel két routerre csatlakozom. Hogyan tudnám elérni, hogy az egyik routerre csatlakoztatott eszközöket akkor is lássam, ha azok a másik router IP tartományában vannak?

Jól írja az #1-es hozzászóló: a második routert le kell fokozni access pointtá/egyszerű switch-é. Ehhez:

0. Érdemes a beállítás idejére csak a számítógépet és a második routert összekötni - más eszköz ne legyen rákötve, hogy ne zavarják össze egymást.

1. A második router LAN oldali IP-címe legyen az első router LAN oldali IP-címtartományán belül úgy, hogy az ne ütközzön az első router LAN oldali IP-címével, se az első router DHCP-szerverének kiosztható tartományával.

Tehát ha az első router LAN oldali IP-címe: 192.168.0.1, LAN oldali alhálózati maszkja 255.255.255.0, DHCP-szerverének tartománya: 192.168.0.100-192.168.0.254; akkor a második router LAN oldali IP-címe legyen például 192.168.0.2.

Így a két router egy logikai hálózaton belül lesz, könnyebb lesz adminisztrálni a későbbiekben.

2. A routerek vezetéknélküli interfészeinek azonosítója (SSID) és titkosítási kulcsa (WPA-PSK) egyezzenek meg - megkönnyítve a kliens számára az átjárást - de legyenek más-más frekvencián - hogy megakadályozzuk az interferenciából fakadó zavarást.

3. A második routerben kapcsold ki a DHCP-szervert - ezt az első router fogja biztosítani, bekapcsolva hagyásával csak zűrzavar lesz.

4. Végül az első router egyik szabad LAN portját kösd össze a második router egyik szabad LAN portjával - így egy fizikai hálózatban lesznek, nem fog gondot okozni a második router WAN-LAN hálózat közötti másodszori NAT-olása sem.

Bővebben például a TP-Link beállítási segédletében:

[link]

"Így is működik a rendszer, csak macerás mindig átírni a hálókártyámat DHCP-ről a másik IP tartományra, aztán visszaírni DHCP-re. Ezt szerettem volna elkerülni."

Ezért kell - mint már írtam a #2-es hozzászólásomban - a második routert és az eszközöket is az első router IP címtartományán belülire állítani - így mindenki egy hálózatban lesz, egy hálózatból menedzselhető, feleslegessé válik a második hálókártya.

"a kérdéses eszközöket annak a routernek az IP tartományára, amelyiken vannak. Vagy DHCP-re teszem őket, csak akkor mindig keresgélni kell, hogy milyen IP-t kaptak."

Két lehetőség van:

* vagy fix IP-címekre rakod az eszközöket

* vagy a fő router DHCP-szerverében - ha van rá lehetőség - beállítod a csatlakozni kívánó eszköz MAC-címéhez való IP-cím hozzárendelést (address reservation) - ez által mindig egy adott IP-címet kapnak az eszközök, így nem kell őket keresgélni

"A második router elválasztásra lett kitalálva."

Ha jól sejtem ezzel azt szeretnéd elérni, hogy a "Wifi kamerákat, és okosotthon eszközöket" el akarod szeparálni a hálózat többi részétől, hogy csak adott eszközö(k)ről lehessen menedzselni. Erre lehetne megoldás a fő routerben beállított VLAN (Virtual Local Area Network) illetve, a helyi hálózatot szűrő tűzfal - kérdés, hogy a meglevő eszközök támogatják-e (vagy harmadik féltől származó firmware - OpenWRT, DDWRT, (Fresh)Tomato,... - segítségével kivitelezhető-e) mindezt.

Jó lenne tudni, az eszközök pontos gyártóját típusát; ki mire csatlakozik, milyen IP-címet kap; melyik eszköz(ük)ről akarod menedzselni a "Wifi kamerákat, és okosotthon eszközöket"; melyik router/access point működik jelenleg fő routerként, melyik bővíti ki a hálózatot a fő router által le nem fedett területen - hogy optimalizálni lehessen a hálózatot.

"- „OpenWRT, DDWRT, (Fresh)Tomato,” – ezekről sohasem hallottam, nem vagyok számítástechnikus."

Az otthoni routerek lényegében mini számítógépek - van bennük processzor, memória, flash-memóriás háttértár, ami legutóbbin helyezkedik el a router operációs rendszere a firmware. A gyártó - jelen esetben a TP-Link - egy saját firmware-t csinál, de bizonyos routerekre fel lehet rakni egy általában nagyobb tudású, jobban testreszabhatóbb, lelkes "3. fél" által készített operációs rendszert. Ilyesmik az OpenWRT, a DDWRT, a Tomato, a Freshtomato, stb...

Ezek telepítése egy kicsi utánajárást, odafigyelést igényel, mert nem mindegy, hogy melyik hardververziójú routerről (TP-Link esetén itt olvasható egy segédlet: [link] a hardverváltozat megkereséséhez) van szó, nem mindegyik változatra megy fel.

"- A Vlan-ról hallottam már, de nem tudom, hogyan működik, és hogy lehet beállítani. Tudsz erről ajánlani valami magyar nyelvű leírást?"

A VLAN-nal egy fizikai hálózaton belül virtuális hálózatokat hozhatsz létre.

Mondok egy szemléletes példát: van egy cég, ami egy két emeletes épületben foglal helyet. A mind a két emeleten - helyhiány miatt - két féle dolgozó dolgozik: a marketinges és a mérnök.

Mivel ez a két "állatfajta" nem igazán szívleli egymást, ezért a két emeleten levő switchekben létrehozunk nekik VLAN-okat (mondjuk egy "marketing" és egy "engineering" megnevezésűt), és ezeket értelemszerűen hozzárendeljük a switch azon portjaira, amelyikre mérnök illetve marketinges csatlakozik. A switcheket összekötő, illetve az Internet irányába (vagy a közös szerverre) menő portokat meghagyjuk "trönkportoknak" (azon mind a két virtuális hálózat forgalma mehet).

Így a különböző emeleteken levő marketingesek tudnak kommunikálni egymással, elérik az Internetet és a központi szervert, de nem fogják zavarni a mérnököket.

Ez lenne az elmélet. Gyakorlatban viszont nem biztos, hogy az eszközeid támogatni fogják. Lehet, hogy egyszerűbb lesz rendes, átgondolt IP-címkiosztást és az arra épülő tűzfalszabályt kialakítani.