Hogyan vágjak bele az utazó blogolás,vlogolásba?

Lesz élményed, ha se.gbelőnek, vagy lefejeznek.

De hajrá!

úgy vágj bele, hogy elkezded csinálni! a tapasztalat nélkülözhetetlen minden ilyen tevékenységhez. ha még nem csináltad, akkor nincs tapasztalatod és csak egy féle képpen tudod megszerezni: csinálod! nem agyalsz rajta, nem tervezgetsz, hanem csinálod. persze azért utána lehet és érdemes is olvasni mindennek. a blogolásnak és a vlogolásnak is van már bőven szakirodalma és mások tapasztalatai sokat segíthetnek. de nem képesek pótolni a saját tapasztalatokat. semmire nem mész vele, hogy utánaolvasol, ha nem csinálod.

az első pár tucat, vagy akár pár száz videód vacak lesz, hiszen nincs tapasztalatod benne, hogyan kell jól csinálni. ha elmész egy iskolába megtanulni a videózást, ott se csinálnak sokkal többet, mint elmondják az alapokat és aztán gyakoroltatják, hogy az iskola ideje alatt csináld meg az első pár tucat-pár száz vacak videódat, így mire kikerülsz az iskolából, addigra már nem vacakot fogsz csinálni. amiben az iskola többet ad az önképzésnél, hogy (jobb esetben) van egy szakemberek által összeállított, alaposan átgondolt tanterv, rendezett tudásanyag, módszertan és szakképzett visszajelzés a hibáidról, amiket a tanulási folyamat közben hatékonyan tudnak javítani, így az ő képzésükön gyorsabban és jobban megtanulhatod, mintha egyedül kísérletezve próbálnád és szakmai felügyelet alatt gyakorolva valószínűleg kevesebb hibát fogsz helyrehoztahtatlanul begyakorolni.

de az, hogy az első videóid vacakok legyenek elkerülhetetlen. része a tanulási folyamatnak. éppen ezért az első pár tucat, pár száz videót nem biztos, hogy érdemes a közönségnek is mutogatni. lehet, hogy jobb csak szakmai szemmel építő kritikát gyakorló tanácsadóknak, mestereknek, tanároknak mutatni, akik segíteni tudnak benne, hogy merre, hogyan érdemes tovább lépned, hogy javuljon az eredmény.

ha blogolni akarsz, az írást kell gyakorolni. ha vlogolni akarsz, akkor sokkal több mindent. vlogolásnál az írott szöveges tartalomnak az előkészítésnél van inkább jelentősége. felkutatni a témát, információkat, rendezni, hogy mi mennyire és hogyan érdekes, megfogalmazni a szöveget. kb. ennyi közös a blog és vlog között - meg a publikálás utáni terjesztés a közösségi médiában.

a vlognál külön terület és fontos tudásanyag a technika kezelése, felvétel részletei. külön meg kell ismerkedni a fényekkel, árnyékokkal, ezek hatásaival, a mesterséges fények, színhőmérséklet, vibráló fénycsövek és ledek, stb. újabb külön ismeretanyag.

aztán ott van a hangtechnika. hol hogyan és mivel tudsz érthető, élvezhető hangot felvenni, milyen környezeti zajok hogyan hatnak a felvételre, mi mennyire halladszik be egyik és másik helyzetben és hogyan befolyásolja a felvétel élvezhetőségét. visszhangok, környezeti zajok, hangerők. különféle zaj csökkentési megoldások, mi mennyire működik és hogyan kivitelezhető.

aztán jön az, hogyan mennyire tudsz beszélni, hogyan tudsz előadni, kamerába beszélni, mennyire megy, mennyire kell fejleszteni, gyakorolni, hogyan találod meg a saját hangodat, stílusodat, mindezek hogyan jönnek át a kamerából. aztán mindezeket mennyire, hogyan tudod megvalósítani egy nyilvános helyen, ahol járókelők bámulnak, hogy minek beszélsz egy kamerába.

egy rakás olyan dolog, amiket gyakorolni kell hozzá, hogy menjen. és amiket érdemes már azelőtt elkezdeni gyakorolni, hogy elindulnál az utazásodra, mert különben az utazáson egyáltalán nem biztos, hogy meg tudod jól csinálni a felvételeket.

ha már eddig is utaztál, amúgy is utaznál, a vlog csak extra mellé, akkor nincs mit veszítened, úgyis utazol, kezdj el utazás közben vlogolni róla.

ha viszont még az utazást is csak tervezed és kimondottan az utazásról akarsz majd vlogolni, akkor érdemesebb már az utazás előtt "szárazedzést" tartanod. csinálj utazós videót a jelenlegi környezetedről, ahol most élsz, amilyen dolgokat most csinálsz. csináld meg ezeket a videókat olyanra, mintha már elutaztál volna, hiszen így tudod kipróbálni, hogy az egyébként ismert helyet mennyire tudod videóban feldolgozni. így tudod megtalálni azt is, hogy neked milyen módszer és megközelítés jön be. ha az általad már ismert lakókörnyezetedről sem tudsz jó videót csinálni (amire ráadásul akár korlátlan mennyiségű időd is van, hogy jól feldolgozd), akkor hogyan akarod ezt megcsinálni egy ismeretlen hellyel, ahol minden új ingerként ér és ráadásul valószínűleg jóval rövidebb időd lesz majd ott, mint a lakóhelyeden?

hogy a próbálkozásaidat mennyire akarod/érdemes publikálni, az rajtad múlik. akár a fejlődési folyamat is lehet érdekes sokak számára. ugyanakkor a kezdeti botladozások valószínűleg gyengébbek lesznek az érdemi, "végleges" anyagoknál, így lehet, hogy jobb ezeket nem mutogatni. a színészek, sőt a filmesek és tévések is rengeteget próbálnak a színfalak mögött titokban, mielőtt a premieren élesben előadják, amit mindenki más látni fog.

pont ez a legnagyobb csapda a vlogolásban (és a blogolásban is), hogy mindenki csak a végső eredményt látja és azt hasonlítja mások teljesítményéhez. azt senki nem látja (és sokan nem is gondolnak bele), hogy mennyi adatgyűjtés, tervezés, felkészülés, előkészítés, aktív munka és utómunka van egy írásban vagy videóban. a végeredmény csak a jéghegy csúcsa, de a jéghegy nagyobb részét, ami a víz alatt van, senki sem látja. pedig anélkül a csúcs sem tudna kilátszani. sokan emlegetnek egyik napról a másik napra befutott siker sztorikat. csak azt nem veszik általában figyelembe, hogy általában évek, vagy akár évtizedek munkája előzi meg, hogy valaki egyik napról a másikra befusson.

sokan pont ezért buknak bele a próbálkozásba, mert a legtöbben, akik mások példája nyomán híres vloggerek, bloggerek, sportolók, zenészek, akármik akarnak lenni, első sorban csak híresek akarnak lenni, maga a vlogger, blogger, sport, zene egyéb tevékenység csak eszköz, amitől remélik a GYORS sikert, mert azt látják, másoknak sikerült. csak általában azt nem veszik figyelembe, hogy az a gyors siker másoknak milyen lassan jött össze és mennyi munkát bele kellett fektetniük érte, hogy összejöjjön. a korán kelés, későn fekvés, sok cipekedés, gyakorlás, kudarcok, bukások, mások közönye, beszólásai, kétségek és rengeteg kitartó munka és tanulás, ami megelőzte, hogy ezek eredményeként valaki egy nap elkezdte értékelni azt, amit csináltak, majd elismerték és elkezdték az emberek felfedezni és csak ezek után egy nap majd befutottak. aki nem tart ki a választott tevékenysége mellett addig, hogy sikerre vigye, nem fekteti be addig is a szükséges munkát és erőfeszítéseket, az nem fog vele befutni és nem lesz belőle semmi.