Nem tul érdekes de jó lenne h miért ez az elrendezés van a bilentyüzeten?

1878-ra azonban, amikorra kezdtek elterjedni a Sholes-szabadalom alapján megépített Remington-írógépek, nyilvánvalóvá vált, hogy a gépírók vakon dolgozva mind a tíz ujjukat használni fogják, úgyhogy egy Mrs. L. V. Longley nevű hölgy hamarosan ki is fejlesztette azt, amit ma QWERTY-billentyűzetnek nevezünk, és ami a technikatörténészek egyik kedvenc példájának számít. Ez azért van így, mert bár ez az elrendezés található meg immár a több százmillió mai számítógép billentyűzetén is, nehezen volna elképzelhető ennél rosszabb megoldás. Mrs. Longley-nek ugyanis nem az volt a célja, hogy könnyebbé, hanem az, hogy nehezebbé tegye a gépelést. Semmi rosszindulat nem volt benne, sőt, jót akart! Az akkori betűkarok ugyanis összeragadtak, ha túlságosan gyorsan ütötték le őket, úgyhogy mi sem tűnt logikusabbnak, mint egy olyan kiosztást választani, ami a lehető leginkább lelassítja a munkát.

[link]