Szoftverjogi fogalmak Milyen felhasználói jogok léteznek? Mik a tisztaszoftver előnyei?

Ilyenkor próbáld ki, hogy az egész kérdést beírod a keresőbe.

[link]

Érdekes... pedig én elsőre megtláltam annyi információt, aminek a negyede is túl sok lenne egy érettségi-felelethez.

Egyébként nagy zárójel: most nem lesz szóbeli.

A szoftverek alapvetően két csoportba sorolhatók: szabad felhasználású, valamint kereskedelmi. A két csoport között a legfőbb különbség, hogy előbbiéret fizetni kell, utóbbiért nem.

A kereskedelmi szoftvereknek rendszerint a használati jogát vásároljuk meg. (Tehát attól még a szoftver maga nem lesz a miénk, csak azt csinálhatjuk vele, amire a használati szerződés - licenc - felhatalmaz.) Ez történhet "végleges" jogszerzéssel, tehát egyszer megvásárolom, és ameddig csak akarom, használhatom. Illetve egyre divatosabb a szoftverek előfizetéses konstrukcióban történő vásárlása. Ez azt jelenti, hogy csak meghatározott ideig kapod meg a használati jogot (általában 1 év vagy 1 hónap), ami után ezt az előfitzetést meg kell újítani. Ezek rendszerint olcsóbbak, mint az "egyszer kell megvenni, és akármeddig használatod" modell. Aztán persze egy idő után meg ha összesíted, jobban megéri mégis "örökre" megvenni. De ez már más kérdés.

A kereskedelmi szoftvereknek gyakran ki szokták adni a demo, illetve shareware verzióit is. Ezek a teljes szoftver csökkentett funkcionalitású, de ingyenes változatai. (Attól még technikaialg kereskedelmi szoftver, és bár fizetni nem kell érte, de ugyanúgy egy licenc szabályozza, hogy mit tehetsz meg vele.) A demók rendszerint jobban le vannak korlátozva, gyakran tényleg csak ahhoz elég, hogy belepillantsunk a szoftver működésére, de komolyabb célokra alkalmatlan. A shareware-ek általában jóval kevesebb korlátozást tartalmaznak. Mindkettő célja, hogy a felhasználó ki tudja próbálni a terméket, ami ha elnyeri tetszését, megveheti a "teljes" verziót, természetesen jó pénzért.

A szabad felhasználású szoftvereknek is alapvetően két változata van: angolul freeware, illetve open-source szoftver. Magyarul előbbire nincs egzakt kifejezés, utóbbit pedig nyílt forrású szoftverekként említjük. A magyar "szabadszoftver" szó pedig az elterjedt szóhasználatban nem a freeware-t, hanem inkább a nyílt forrású szoftvereket jelenti.

A freeware olyan szoftver, amit teljes funkcionalitással is ingyen használhatunk, de csak a használatára kapunk jogot. Ezzel szemben a nyílt forrású szoftvernek nem csak a használatára, hanem a szoftver birtoklására is jogot kapunk (ingyen). A nyílt forrású szoftverek amellett, hogy ingyenesek, akár még módosíthatók, vagy újraforgalmazhatók is. (Feltéve, hogy az továbbra is nyílt forrású marad.) Tehát pl. a LibreOffice-t én ha úgy tartja kedvem, tetszés szerint átszabhatom, és saját néven akár ki is adhatom.

A nyílt forrás előnye, hogy így hamar kiderülne, ha egy szoftver tisztességtelen műveleteket akarna végrehajtani, ugyanis egy-egy elterjedtebb nyílt szoftver forráskódját rengeteg hozzáértő nézegeti, emiatt hamarabb lebukna, ha valaki kártékony kódot helyezne el benne. (Aztán persze ezt érettségin nem feltétlenül kell hangoztatni, sokan a vizsgáztatók közül nem szeretnek tudomást venni a nyílt forráskód előnyeiről.)

A jogtiszta szoftver előnyei "hivatalosan" az, hogy kártevőktől mentesek, megbízhatóak, és gyakran a gyártó/forgalmazó egyéb szolgáltatásokat is biztosít melléjük. Pl. az Office 365 mellé jár egy 1TB-os felhőtárhely is, ami egy kalóz Office-szal nem igazán vehető igénybe.

Arról a közoktatásban - ezzel együtt az érettségiken is - előszeretettel elfeledkeznek, hogy nem csak az "tisztaszoftver", nem csak az jogtiszta, amire a gatyánk is rámegy. A nyílt forráskódú szoftverek mindegyike jogtiszta, és nem ritkán jobbak, megbízhatóbbak is, mint kereskedelmi alternatíváik. Csak ugye ezt nem illik hangoztatni, hiszen a Microsoft alaposan behálózta az oktatást, és hogy nézne ki, ha ki mernénk mondani, hogy a Linuxon nem kell rettegni a vírusoktól, évente egyszer, ha lefagy; a LibreOffice meg úgy atomstabil, hogy nulla forintba került? Mint ahogy azt sem illik említeni, hogy a másolásvédelmi technikáknak "hála" van, hogy a kalózszoftverrel kevesebb a macera, mint a legálisan megvásárolttal.