Processzormagok száma és a Processzor sebessége illetve a RAM mi a dolguk?

processzor magok száma:

Központi Feldolgozó egységek száma

Processzor sebessége:

Központi feldolgozó egység gyorsasága

Ram:

Átmeneti adattárolás

A processzor sebessége függ a mikroarchitektúra hatékonyságától, az órajeltől és a magok számától.

A processzor belső felépítése összetett, számos alegységből, ideiglenes adattárolóból áll. Az sem mindegy, hogy milyen utasítások végrehajtását támogatja natívan stb. A gyakorlati teljesítmény függ a végrehajtandó feladattól is. Ezért van, hogy két különböző processzor között nem mindig ugyanakkora a teljesítmény különbség, mert függ az feladattól is. Ilyenkor nézheted azokat a specifikus teszteket, amik egy adott feladatra összpontosítanak vagy nézhetjük az átlagot. Itt szokták felhozni az IPC-t (órajel alatt végrehajtható utasítások száma), mint hatékonyság mutató értéket...

Két azonos felépítésű (!) processzor között az órajelek mutatják meg a teljesítményt vagyis 3GHz-nél 20%-kal gyorsabb a 3,6GHz.

A magok száma azt jelenti, hogy hány hagyományos értelemben vett processzor van a gépedben. 4 mag az lényegében 4 processzort jelent, melyek között nagyon gyors adatmegosztási kapcsolat van és gyakran közösködnek a gyorsítótárak valamelyikén (L2 vagy L3).

Ezt azt is jelentheti, hogy gördülékenyebben dolgozhatsz egyszerre több feladaton, de olyan esetekben, ahol jól párhuzamosíthatóak a folyamatok, ott komoly gyorsulással is lehet számolni, hiszen egy feladaton egyszerre több processzor is tud dolgozni. Ezt remekül szemlélteti a Cinebench tesztprogram.

Gyakorlatba fontos, hogy egy mag teljesítménye is jó legyen azaz egy 8 gyenge magból álló processzor csak speciális esetben tudja tartani a lépést egy (mondjuk) kétszer erősebb magokból álló 4 magos processzorral. Az esetek nagy részében ez az elméleti 4 magos fog jobban szerepelni, azaz az átlagos teljesítménye sokkal jobb lesz.

A RAM mondhatjuk a processzor munkaasztala. Egy gyorsan elérhető, nagy adatátviteli sebességet biztosító, ideiglenes adattároló terület. Ha a processzor közvetlenül a merevlemezről kapná a szükséges adatokat, akkor az jelentősen lelassítaná, sokat malmozna üresben a központi egység. A memória dual chanel DDR4-3000MHz esetén közel 4,5GB/s sávszélesség érhető el kb 70-80 nanosecundum késleltetéssel. Ez sokkal gyorsabb, mint egy merevlemez vagy akár egy SSD. A RAM-ba töltődnem be az elindított programok vagyis az ahhoz tartozó utasítások és adatok. Eermészetesen a belső (processzoron belüli) gyorsítótárak ennél is sokkal gyorsabbak (sok száz GB/s és csupán néhány nanosec), de azok nagyon kicsi méretűek a RAM-hoz viszonyítva.

A RAM kapacitása (mennyisége) az ideális/szükséges érték felett már nem hoz extra plusszokat a konyhára, ezért mondjuk hiába pakol valaki az irodai gépébe 32GB memóriát, nem lesz tőle jobb/gyorsabb a gép, de természetesen van sok más eset is. A memória sebessége általában nem számít sokat processzoroknál, bár manapság már nőtt ennek is a szerepe, különösen a Ryzen processzoroknál. Jellemzően egy erős GPU (grafikus processzor) sokkal-sokkal nagyobb sávszélességeket igényel, mert azok a feladatok amiket egy GPU végez (nagyon sok szálú adatfolyam feldolgozás), ezt igénylik. Nem véletlenül találkozhatunk több száz GB/s sávszélességekkel is ilyen esetekben (pl RTX 2080Ti - 616GB/s).

Dióhéjban és hétköznapira egyszerűsítve (ami kb a saját szintem is) kb ennyi a lényeg...vagy ami eszembe jutott. Ha van még felmerülő kérdésed, írd le....ha én nem is tudom esetleg, mások biztosan ügyesen megválaszolják. :)